Ünnepi díszbe öltözött advent alkalmából A Magyar Nyelv Múzeuma. Hatméteres karácsonyfa, sok aranyló, csillogó, mennyezetről lelógó, karácsonyhoz kötődő szó, no meg friss diós és kakaós bejgli várta a játszóházba érkező családokat és persze a Mikulást december 8-án.
Anyanyelvünk játékosságára hívta fel a figyelmet A Magyar Nyelv Múzeuma november 13-án, a magyar nyelv napján. Ez alkalomból immár másodszor ünnepelhettek együtt Széphalmon azok, akik hiszik, hogy a magyar nyelv szellemi-kulturális örökségünk, nemzeti identitásunk alapja. Ugyanis egy éve, 2011. szeptember 26-án az Országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, emlékeztetve mindenkit az 1844-es reformkori országgyűlésre, amikor is a latin helyett a magyar lett az államnyelv.
2012-ben Kazinczy Ferenc születésnapja (október 27.) a kézzel írás jegyében telt A Magyar Nyelv Múzeumában. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében, „Az írás a lélek tükre” címmel megtartott rendezvény célja az volt, hogy elindítsa a mára egyre inkább háttérbe szoruló kézzel írás reneszánszát. A nyelvmúzeum egész napos programján a látogatók megtapasztalhatták, hogy a kézírás nemcsak nyelvi örömök forrása, agyi tevékenységek serkentője és tevékeny szórakozás, hanem akár közösségi élmény is egyszerre.
A hagyományoknak megfelelően idén is Sátoraljaújhelyben rendezték meg az „Édes Anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny országos döntőjét, immár a negyvenediket. A versenyzőket kísérő tanárok minden évben ellátogatnak (elzarándokolnak) A Magyar Nyelv Múzeumába. 2012. október 13-án Fried István egyetemi tanár „Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány” című kötetének bemutatójára gyűltek össze a vendégek. Dankó Dénes, Sátoraljaújhely alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd Fehér József múzeumigazgató, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke szólt a könyvről.
A báli etikettet, a szigorú szabályokat, a tánc és a korabeli divat titkát fedte fel a Testvérmúzsák Kazinczy korában című rendezvénysorozat közönsége előtt Schweitzer Tamás. A Magyar Nyelv múzeumában szeptember 13-án tartott előadásának a Hamupipőke titka, avagy a bálok varázsa a XIX. században címet adta. Nem véletlenül. Hangsúlyozni akarta, hogy a báli öltözetre és viselkedésre vonatkozó illemszabályok ismerete olyan lehetőséget teremtett a felvilágosodás korában – de akár ma is -, hogy betartásuk révén a legegyszerűbb lányból, férfiból is lehetett egy estre úrihölgy, úriember. „Az öltözet ugyanis mindig visszahat a viselkedésre.” – állítja a táncpedagógus.
A Magyar Nyelv Múzeuma nyitása óta minden évben helyet ad a Zempléni Fesztivál egy rendezvényének. Idén a Tetemrehívás. Zenés összeállítás Arany János balladáiból és az Őszikék lírájából című előadást láthatta a közönség. A Komáromi Jókai Színház műsora 2012. augusztus 13-án kezdődött a nyelvmúzeum színháztermében. Egyedülálló, különleges feldolgozást vittek színpadra a művészek: Tóth Tibor (aki énekelt, szavalt és zenélt is), illetve Farnbauer Péter, Kováts Marcell és Madarász András. Zenei kísérettel csendültek fel a jól ismert művek: Walesi bárdok, V. László, Tengeri-hántás, Tetemrehívás, Epilógus; valamint a talán kevésbé ismertek: Szőke Panni, Az ördög elvitte a fináncot, Vásárban, Árva fiú, Néma bú, Kortársam R. A. halálán.
Varázskertté változott egy napra – augusztus 11-én – a Kazinczy Emlékkert. Óvodások és kisiskolások döntöttek úgy, hogy csatlakoznak a nyelvtarisznya-töltögetők várának – A Magyar Nyelv Múzeumának – seregéhez. Varázspálcát és kardot készítettek, aminek hasznát is vették kalandjaik során. A tó mellett, a nyelvcsaládfa árnyékában tavi tündér várt rájuk: kőre írta a gyerekek félelmeit, rossz tulajdonságait, vagy bármit, amitől meg akarnak szabadulni, és bedobatta velük a vízbe. Cserébe választhattak a gyerekek egy olyan pozitív tartalmú szót, amely végigkíséri és segíti őket a próbán.
Idén negyedik alkalommal indultak útnak Széphalomról a leghosszabb magyar teljesítménytúra résztvevői. A Kazinczy-emléktúrát szervező Szent Jakab Zarándok Egyesület és a Magyarországi Kárpát Egyesület egy 200, 3x100, 4x50 és egy 20 km-es túrát hirdetett június 29. és július 01. között. A leghosszabb távot legfeljebb 55 óra alatt kellett teljesíteni versenykiírás szerint. A túra 4 x 50 km-es szakaszokból állt, és összességében 2300 méteres szintet kellett megmászniuk a nevezőknek a Zemplén-hegységben.
Égő fáklyák szegélyezték a Kazinczy-kert sétányait, A Magyar Nyelv Múzeuma előtt pedig máglya lángja lobogott június 16-án alkonyat után. A Múzeumok Éjszakája alkalmából látogatókkal telt meg Széphalom. A szürkületben megemlékezők vették körbe Kazinczy Ferenc sírját; a széphalmi Egymásért Nyugdíjas Klub és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus rövid műsora előtt Gubala Róbert méltatta Kazinczy Ferencet. A megemlékezés után felavatták A Magyar Nyelv Múzeuma harangját.
„Dalod, mint a puszták harangja egyszerű,/De oly tiszta is, mint a puszták harangja,/Melynek csengése a rónákon keresztül/Vándorol, s a világ zaja nem zavarja.”
Petőfi Sándor
2012. június 16-án, a Múzeumok éjszakáján felavatták A Magyar Nyelv Múzeuma harangját. A harang a Tokaji Múzeumból érkezett Széphalomra, s küldetése az, hogy időről időre megkonduljon, és találkozóra, eszmecserére hívja a magyar nyelv barátainak közösségét; hiszen a nyelvmúzeum küldetése szerint a magyar nyelvvel való tudatos törődés, az anyanyelvi művelődés ösztönző, ihletadó helyszíne, közösségépítő jellegű intézmény, s Kazinczy Ferenc sírja és emlékcsarnoka révén nemzeti zarándokhely.
