Hamupipőke titka - Schweitzer Tamás előadása

A báli etikettet, a szigorú szabályokat, a tánc és a korabeli divat titkát fedte fel a Testvérmúzsák Kazinczy korában című rendezvénysorozat közönsége előtt Schweitzer Tamás. A Magyar Nyelv múzeumában szeptember 13-án tartott előadásának a Hamupipőke titka, avagy a bálok varázsa a XIX. században címet adta. Nem véletlenül. Hangsúlyozni akarta, hogy a báli öltözetre és viselkedésre vonatkozó illemszabályok ismerete olyan lehetőséget teremtett a felvilágosodás korában – de akár ma is -, hogy betartásuk révén a legegyszerűbb lányból, férfiból is lehetett egy estre úrihölgy, úriember. „Az öltözet ugyanis mindig visszahat a viselkedésre.” – állítja a táncpedagógus.

A bál elnevezése a latin-olasz eredetű ballare szóból származik, és társas táncmulatságot jelent. Mai formájában XIV. Lajos uralkodása alatt terjedt el, de igazán csak a 19. században vált divattá a bálozás. Éppen Kazinczy Ferenc korában élte fénykorát.  A korabeli báli viseletek szabályaira az előadáson viselt szmokingjával és a színpadot díszítő, hagyományos báli ruhákba öltöztetett bábukkal hívta fel a figyelmet Schweitzer Tamás. A közönség megtudhatta mi a különbség a „black tie” és a „white tie” öltözet között, de kézbe vehetett olyan hagyományos inggombot, amelyet a gomblyukba kellett csavarozni.  A báli ruhák, bár sokat változtak az elmúlt évszázadok során, sok tekintetben megőrizték klasszikus stílusukat: ma is jellemző a földig érő hossz, a derék hangsúlyozása, a selymek, bársonyok, csipkék, alkalmazása s a nagyestélyikhez a finom cipellők és hosszú kesztyűk viselése.

Videoanyagokkal és vetített képekkel mutatta be az előadó a korabeli táncokat: kezdetben a bécsi valcer, a cseh polka és a lengyel mazurka volt a kedvenc.  A francia négyes 1836-ban csatlakozott a repertoárhoz. A csárdást pedig – nők részvételével – 1840. január 9-én, egy Liszt Ferenc tiszteletére rendezett bálon táncolták először. A diákságot meglepték a táncrendekről hallott új ismeretek, az ismertetett báli aranyszabályokat pedig igyekeztek megjegyezni, hiszen ki ne akarna a XX. században is egy éjszakára Hamupipőke lenni egy operabálon vagy szalagavatón, ha adódik rá lehetőség.  Az előadás, mely garantáltan nem hagyta lankadni a figyelmet, varázslatos volt, akár egy XIX. korabeli bál.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor