A magyar nyelvről nyílt kiállítás Kairóban 2015. november 18-án. A Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézménye, A Magyar Nyelv Múzeuma, valamint a Magyar Kulturális Tanácsosi Hivatal - Balassi Intézet és Magyarország Nagykövetsége (Kairó) együttműködésében megvalósuló tárlat célja az, hogy a magyar nyelvet bemutassa az egyiptomiak számára, azoknak, akik egy másik földrészen élnek, egy másik nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélnek, és alig vagy egyáltalán nem hallottak még a magyarról.
„Az első dolog, amit tanulni fog, a magyar nyelv lesz, a második a francia.” A széphalmi mester Cserey Farkasnak írt néhány sora ihlette meg a legtöbb diákot idén azok közül, akik a nyelvmúzeum „Írj levelet Kazinczy Ferencnek!” pályázatára küldték be fogalmazásukat. Az idegen nyelv tanulása mellett még két témában alkothattak „levelezőtársként” véleményt : Erdély magyar szemmel vagy az „emember” (művelt ember).
Hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendezte meg a nyelvmúzeum "Betűvetők" elnevezésű szépíróversenyét. Jellegét tekintve a vetélkedő egyedülálló a régióban, de még országosan is csak ritkán fordul elő, hogy a tízévesnél idősebb korosztály a kézzel írás művészetében mérhesse össze képességét. Az elődöntőben részt vevő 214 felső tagozatos és középiskolás diákból harmincegyen jutottak a november 12-i döntőbe. A versenyzők 8 térségi általános iskolát, 3 középiskolát és két felvidéki intézményt (Bodrogszerdahely, Nagykapos) képviseltek. Janikovszky Éva, Móra Ferenc és Karinthy Frigyes szövegrészletének másolására mindhárom kategóriában hatvan perc állt rendelkezésre. A zsűri – Buzogány Dezső kalligráfus, Remeczkiné Toma Kornélia főiskolai docens és Nyiri Péter irodalomtörténész – nemcsak a szépírást bírálta. Az értékelésnél figyelembe vették a teljes szöveg összképét, elrendezését, a szövegsorok harmóniáját, a betűk egyenletességét, valamint a szöveghiányt és a helyesírási hibákat.
Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem ráirányuljon a magyar nyelvre, amely kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapja. Éppen ezért a széphalmi rendezvény ünnepi szónoka Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere a nyelv közösségépítő szerepét hangsúlyozta beszédében. A múzeum részéről Nyiri Péter köszöntötte az egybegyűlteket. A főosztályvezető a tudatos nyelvhasználat felelősségéről beszélt, kiemelve a nyelvi ismeretterjesztést és az igényes nyelvhasználatra nevelés jelentőségét.
Hagyományosan a széphalmi Kazinczy-birtok adott helyet az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny eredményhirdetésnek. A döntősök a kétnapos vetélkedő lezárásaként tiszteletadás mellett megkoszorúzták Kazinczy Ferenc sírját, majd az írás- és szóbeli fordulókon legjobban teljesítők az Emlékcsarnok előtt kapták meg jutalmaikat. A 43 éves múltra visszatekintő országos verseny idei kiemelt programja volt az „Édes anyanyelvünk” eddigi tapasztalatait összegyűjtő kötet bemutatója. A nemzeti szeretet kapcsa című könyvről szerkesztője, Kováts Dániel a Magyar Nyelv Múzeumában beszélt a diákokat felkészítő magyar szakos pedagógusoknak, akiknek ez a kora őszi verseny szakmai fórumot is jelent minden évben.
Mesterségek nyomába eredtek a nyelvmúzeum látogatói a Múzeumok Őszi Fesztiválján. A könyvkötő céhek mesterségével ismerkedhettek meg Mijátovics Zorka, a Petőfi Irodalmi Múzeum restaurátorának irányításával. A gyakorlati foglalkozáson a legkisebbek rácsodálkoztak, hogy nemcsak a fából készült papírra lehet írni, hanem ahogy elődeink tették: agyagra, papiruszra, pergamenre is. Ámulatba akkor estek igazán, amikor ez utóbbit is megfoghatták, majd kézbe vették azt, amiből készült: az állatbőrt. Megtanulták, hogy ez az anyag kiválóan használható a kötetek fedlapjainak borításához, sőt enyvet, azaz ragasztóanyagot készítettek belőle.
Kórházi önkéntes program beindítására fordítja majd a Sátoraljaújhelyi Református Kórházmisszió és a "Zempléni betegekért" Alapítvány abból a képárverésből befolyt összeget, amelyet A Magyar Nyelv Múzeumában rendeztek 2015. szeptember 27-én. Az est szervezője, Pál László református lelkész saját grafikáit bocsátotta kalapács alá.
Kazinczy Ferenc széphalmi birtokáról naponta megtette az utat sátoraljaújhelyi munkahelyéig és vissza, akár gyalog is. A diákokat immár harmadik alkalommal hívjuk, hogy járjanak a nyelvújító lábnyomán; és az 5 kilométeres túra játékos feladatai kapcsán maguk is gondolkozzanak a nyelvről. A vetélkedő felkészülést nem igényel a diákok részéről, hiszen a különlegessége és a célja éppen az, hogy a feladatok megoldásával a versenyen jussanak új ismeretekhez Kazinczyról és a nyelvről.
A cigányok a dalt úgynevezett igaz beszédnek (csácsi vorba) nevezik, mert szövege az előadó mondandója is, szinte szívből jön. A sátoraljaújhelyi cigány gyülekezet tagjainak megtérését szimbolizálta a tékozló fiú története, melyet roma hallgató formájában adtak elő az énekesek az Ars Sacra Fesztivál széphalmi helyszínén. A roma kultúrához köthető, kotta nélküli gitárkíséret is a művészetek iránti rajongására mutatott rá: ezek a zenészek egymástól tanulják a hangszerek megszólaltatását, és hallás után sajátítják el a műveket, hogy maguknak és másoknak örömet okozzanak vele.
Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott a PIM – A Magyar Nyelv Múzeuma. A minisztériumi és szakmai elismerést azok az intézmények kapják, amelyek kimagasló teljesítményt értek el magas színvonalú múzeumpedagógiai programjaikkal. A díjat 2015. szeptember 28-án az Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón, a Múzeumok Őszi Fesztiváljának hivatalos nyitóeseményén adta át Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Budapesti Történeti Múzeumban.
