“Halló, itt Karinthy Frigyes, költő a huszadik századból!” – maga Karinthy Frigyes köszöntötte telefonon a Görbe tükör című kiállításra érkezőket, a telefoncsörgés a kiállítás központi egységében, a korhűen kialakított kávéház egyik szegletében szólalt meg, amelynek neve szintén Karinthy mondása: “ahol az írók eszik egymást”.

A magyar balladagyűjtés hőskorának két jubileumára készült tablókon követhette végig a látogató, hogyan őrzik a népköltészeti alkotások  a régebbi korok nyelvállapotát. Pomozi Péter és Karácsony Fanni egyetemi oktatók a Vadrózsák megjelenésének százötvenedik és Petrás Incze születésének kétszázadik évfordulója alkalmából hozták létre a „Felnőtt vala egy édesz almafa - Régi stílusú balladáink archaikus nyelvi vonásai” című kiállítást néhány évvel ezelőtt. Széphalomra érkezése előtt a tárlatot Erdélyben is számos helyen bemutatották. A tizenegy tablóból álló és tárgyakkal kiegészített kiállítást Pusztay János Prima Primissima díjas nyelvész nyitotta meg a második nyelvésztábor keretében.

Esztétikai élvezettel fűszerezett időutazásra invitálta a látogatókat a PIM - Magyar Nyelv Múzeumának új időszaki irodalmi tárlata, a MADÁCH RETRO. Az Ember tragédiáját középpontba állító kiállítás tisztelgés volt a 150 éve elhunyt író előtt; valamint történeti visszatekintés az ötven évvel ezelőtti kultúrpolitikai kontextusra is.

„Minitárlat” mutatta be A Magyar Nyelv Múzeuma könyvkincseinek néhány darabját. A válogatásba került darabok hagyatékokból vagy ajándékozás révén kerültek az intézmény gyűjteményébe. A kötetek nem antik jellegük miatt érdekesek, sokkal inkább azért, mert ritkaságnak számítanak.

„Szüntelen rajzolgaték, olykor még éjjel is, három-négy gyertyát gyújtván, míg… csaknem egészen megvakulék”

Kazinczy Ferenc értő rajongója volt a képzőművészeteknek, kereste, gyűjtötte a metszeteket és az illusztrált könyveket, szükségesnek tartotta a művészet minden ágának támogatását, arcképük megfestetésére biztatta írótársait, szorgalmazta a magyar festészet fejlődését. Festményekről, szobrokról írott költeményei, visszaemlékezései, műbírálatai, levelei és szépirodalmi igényű műbírálatai tanúskodnak művészetpártolásáról.

Molnár Irén képeiből nyílt kiállítás A Magyar Nyelv Múzeuma Akadémiai Termében. A sárospataki festőművész alkotásaiból készült válogatás irodalmi művek illusztrációi mellett elsősorban Patak és Újhely utcáinak, valamint a széphalmi Kazinczy-kertnek a hangulatát mutatták be sajátos szemszögéből. A kiállított 30 kép legfrissebb darabjai éppen azok voltak, amelyek a széphalmi birtokot ábrázolják. „Az alkotások mélységes hazaszeretetből születtek. – vallja Molnár Irén. – A régi épületek nemcsak düledező házak, hanem életterek. Barátoké, példaképeké.

A magyar nyelvvel való tudatos törődés sok évszázados történetében fontos helye van Kosztolányi Dezsőnek. Nemcsak a magyar szó egyik legnagyobb mestere volt ő, tevékenyen bekapcsolódott a korszak nyelvművelő mozgalmába is. Számára az anyanyelv metafizikai rejtély, a lélek lélegzése, titokzatos, csodás-varázsos jelenség, melynek megértéséhez nem racionalitás kell, hanem szív és érzés. A nyelv Kosztolányi értelmezésében a néplélek megtestesülése, játék és tett; s az első az egyenlők között az ember életében: az anyanyelv.

Tiszta szellemiség és megszemélyesített erény - a politikai pályáját Sátoraljaújhelyen kezdő, százhúsz esztendeje elhunyt Kossuth Lajos szavai ezek Kölcsey Ferencről, kinek emberi nagyságát, mély és cselekvő hazaszeretetét kortársai ismerték, tisztelték. A teljes idézet így hangzik:

A magyar kultúra napján nyílt meg a nyelvmúzeum új képzőművészeti kamaratárlata Szeifried Zoltán grafikáiból. A képzőművészeti kiállítás a "100" Írók-költők címet kapta, azonban itt a sorozatnak jelenleg 39 darabja volt látható. Az arcképcsarnok a teljesség igénye nélkül mutatta be a jeles költőinket, íróinkat Janus Pannoniustól Szabó Magdáig. A portrésorozat első képe 2005-ben készült el, azóta folyamatosan bővült a kiállítás anyaga. A Kisvárdán élő alkotó a megnyitó alkalmával egy Kazinczy Ferenc-portrét ajándékozott A Magyar Nyelv Múzeumának, a képet Nyiri Péter főosztályvezető vett át.

Az időszakos kiállítás izgalmas barangolást kínált a magyar és a világirodalomban, a Kossuth-díjas grafikusművész illusztrációin megelevenedett Csokonai,Mikszáth, Babits, Weöres, illetve Cervantes és Defoe világa is. A tárlat 2013. december 31-ig volt megtekinthető.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor