Kazinczy Ferencet - a zenéhez mint testvérmúzsához fűződő viszonya, zenei tájékozottsága, a zenéről mint nevelési eszközről vallott nézetei alapján – kodályi értelemben is a zeneileg művelt világhoz sorolhatjuk. Dombóvári János előadásában sorra vette a nyelvújító életrajzi adatait, amelyek mind azt támasztják alá, hogy a széphalmi mester életfelfogását és munkásságát egyaránt meghatározták korának zeneirányzatai. A „Testvérmúzsák Kazinczy korában” című rendezvénysorozat május 22-i előadásán a felvilágosodás korának zenéje kapta a főszerepet.
A világ minden tájáról érkeztek külföldi cserediákok május 19-én A Magyar Nyelv Múzeumába. A Rotary Klub immár harmadik alkalommal rendezi meg magyar nyelvi versenyét a múzeum falai között. A résztvevő 36 diák többsége egy teljes tanévet töltött Magyarországon, így kellő magabiztossággal beszéli a fogadó ország nyelvét. De a közvetítő nyelv egymás között továbbra is az angol maradt inkább.
A kisgyermekek anyanyelvi nevelésének szakmai kérdéseiről, és az egyéni tehetséggondozás módszertanáról tanácskoztak az ország minden részéről érkezett óvodapedagógusok A Magyar Nyelv Múzeumában. A XVIII. Esztétikai Konferenciát szervező szakmai egyesület a művészeti nevelést tűzte ki célul tíz évvel ezelőtti megalakulásakor. Ennek pedig alapja, szerves része a tiszta magyar beszéd. Mint főszervező és házigazda, a sátoraljaújhelyi Hétszínvirág Óvoda olyan neves előadókat hívott meg a témában Széphalomra, mint Balázs Géza nyelvészprofesszor vagy Kováts Dániel irodalomtörténész.
Soha ennyi jelentkező nem volt még A Magyar Nyelv Múzeuma szavalóversenyén, mint idén, amikor is a széphalmi intézmény negyedik születésnapját ünnepli. Három kategóriában, közel hetven diák mutathatta meg tehetségét. Háromszor annyian, mint ahányan a Teremtő anyanyelv elnevezésű szavalóverseny indulásakor, három éve neveztek. Klasszikus és kortárs szerzők művei egyaránt felcsendültek a születésnapját ünneplő intézmény falai között. A Teremtő anyanyelv elnevezésű szavalóversenyt 2009-ben indította A Magyar Nyelv Múzeuma. Azóta évről évre nő az érdeklődés, amit a jelentkezők száma mellett az is bizonyít, hogy ez alkalommal már nemcsak Sárospatakról és Sátoraljaújhelyről, de Göncről, Kassáról és a Bodrogközből is érkeztek nevezések.
Szabadkőművesnek nevezni valakit a mai közbeszéd szerint megbélyegzésnek számít. Sokan a társaságot csak a mozivászonról ismerik tévesen, így pejoratív tudattartalmakat rendelnek hozzá. Kiss Endre József előadása A Magyar Nyelv Múzeumában azt tisztázta, hogy mit jelentett a szabadkőművesség különböző korszakokban, és felfedte Kazinczy Ferenc viszonyát a rendhez. A Testvérmúzsák Kazinczy korában előadássorozatot elsősorban diákoknak indította A Magyar Nyelv Múzeuma, hogy kiegészítve a tanórák anyagát - a nagy nyelvújító életén keresztül - a fiatalok még jobban megismerjék a felvilágosodás korát.
A hosszú hétvégén kora tavaszi napsütés csalogatta a természetbe a családokat. Lehet, hogy a gyönyörű időjárás az Esze Tamás úti tagóvodába járó gyerekeknek köszönhető, hiszen március 13-án nagytakarítást tartottak a Napnál. Az ismert mesét – amelyben az állatok megtisztítják a Napot, hogy jobban süssön - A Magyar Nyelv Múzeumában adták elő az óvodások március 13-án a „Mese mese mátka” című rendezvényen. A sátoraljaújhelyi és a vendégként meghívott hegyközi óvodások kedvenc történeteikkel léptek színpadra.
