Égő fáklyák szegélyezték a Kazinczy-kert sétányait, A Magyar Nyelv Múzeuma előtt pedig máglya lángja lobogott június 16-án alkonyat után. A Múzeumok Éjszakája alkalmából látogatókkal telt meg Széphalom. A szürkületben megemlékezők vették körbe Kazinczy Ferenc sírját; a széphalmi Egymásért Nyugdíjas Klub és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus rövid műsora előtt Gubala Róbert méltatta Kazinczy Ferencet. A megemlékezés után felavatták A Magyar Nyelv Múzeuma harangját.
A Múzeumok éjszakája hagyományosan az év legrövidebb éjszakájához, Szent Iván éjjeléhez, a nyári napfordulóhoz kapcsolódik. Idén kissé korábban, de Szent Iván napjáról is megemlékezve kulturális fesztivál zajlott a széphalmi emlékkertben. A népi hiedelemvilág szerint varázslatos éjszaka ez, amikor még a kívánságaink is teljesülhetnek, sőt bármi megtörténhet. Ezért kevesen hittek a szemüknek, amikor a park fái között meglátták kéz a kézben andalogni Kazinczy Ferencet és Török Zsófiát. Az illúziót korhű kosztümbe öltözött fiatal pár keltette. Az ál-Kazinczy és ál-Sophie valós történelmi és életrajzi adatok alapján vezette végig a látogatókat a kerten, az Emlékcsarnokon és A Magyar Nyelv Múzeuma tárlatain; valamint meghívta őket mindazokra a programokra, amelyeket maga a Mester is szívesen látogatott volna.
Mivel Kazinczy Ferenc nemcsak szerette, de értette is a zenét, a programból nem maradhatott ki a muzsika. Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus magyar költők megzenésített verseit adta elő. Vass Lajos, Farkas Ferenc, Kodály Zoltán és Kocsár Miklós kórusműveiként Vörösmarty Mihály, Tóth Árpád, Kányádi Sándor, Faludi Ferenc versei csendültek fel. A színvonalas előadást vastapssal jutalmazta a közönség.
Időközben a látogatók belakták a kertet is. Hosszú sorok kígyóztak a Hegyaljai boszorkánykonyha előtt, ahol Jancsi és Juliska nem volt a recept része (és ezt molinóján is fennen hirdette). Annál inkább az volt Kazinczy kedvence, a linzertésztás szilvás lepény. A portéka jó része gyümölcsös sütemény és lekvár volt, ezzel is jelezve, hogy A Magyar Nyelv Múzeuma a birtok gyümölcsöskertjének helyén épült fel, amelyre nagy gondot fordított életében Kazinczy Ferenc. A finomságokat tokaji borral öblíthették a Múzeumok éjszakájára érkező látogatók. Míg a felnőttek a portékákat kóstolgatták, vagy ál-Kazinczy Ferenccel és Török Zsófiával múlatták az időt, a gyerekeket óriás társasjáték, toronybontó és célbadobó játékok várták. Aki pedig nemcsak az ügyesség, hanem az eszesség próbáját is ki akarta állni, az nyelvi rejtvényekkel próbálkozhatott a nyelvmúzeumban.
Az „egyéjszakás” művészeti kalandozásról nem hiányozhatott a néptánc és a nyelvi előadás. Bemutatkoztak Kazinczy Ferenc „utódai”, az Anaynyelvápolók Szövetségének Ifjúsági Szervezete, és humoros nyelvi előadásával szórakoztatta a közönséget az ELTE nyelvészprofesszora – a Duna Televízióból is jól ismert –, Balázs Géza.
A Szent Iván-éjjeli hagyományoknak is eleget téve éjjel tizenegykor meggyújtották a máglyákat is a birtokon. A Bokréta Művészeti Iskola táncosai a közönség bevonásával körbetáncolták a tűzet. Több százan ropták együtt a széphalmi birtokon a fellobbant láng körül, majd a bátrabbak át is ugrották a tüzet.
