A területet 1739-ben szerezte meg Kazinczy Dániel a család számára, ekkor még puszta és erdőség állt itt. Kazinczy már ifjúkorában, sárospataki diákévei alatt felfigyelt e páratlan szépségű tájra, felnőttként pedig az akkor még kisbányai birtokon tervezte a jövőjét. 1790-ben nekiláttak a terület rendbetételének, körbekerítették, és elkezdték a ház építését. Kazinczy aránylag nagy lakóházat tervezett, a gazdag házasság és a jól fizető hivatal reményében. Középnemesi szintű birtokközpontot szeretett volna létesíteni. 1791-ben elkészültek a ház falai és a tetőszerkezet. A munkálatokban anyagilag édesanyja segítette, az irányításban pedig testvérei. Az épület országútra néző oldalán egy háromablakos étkező helyezkedett el, azzal szemben az előszoba, ahonnan az udvarra nyílt az ajtó. A kúriában 8 szoba épült, amelyből később dolgozó- és hálószobát, vendégszobát, illetve konyhát is kialakítottak.
Kazinczy tervei meghiúsultak, amikor 1794 decemberében elfogták, letartóztatták, és pert indítottak ellene. Fogsága idején a ház és a birtok állapota rosszabbodott, a család nem fejezte be a ház építését. A meglévő létesítményt gazdasági célokra használták: öccse, József juhokat tartott benne. Szabadulása után Kazinczy nem feltétlenül Széphalomra akart költözni. A ház túl nagy volt, nem volt készen, romos, a birtok rendezetlen. Egy ideig Alsóregmecen lakott, majd Érsemjénben. 1804-ben megnősült, feleségül vette Török Sophie-t. Főként gazdasági kényszer (nem volt hivatala, ezért gazdálkodásból kellett fenntartania magát) miatt a széphalmi birtokot választotta a családalapítás helyszínének. Az elhanyagolt épületet 1806-ban vette birtokba félkészen, vakolatlanul, ajtó és ablak nélkül. Vakolat soha nem került a házra, néhány szoba lakatlan maradt, üveg is jóval később került az ablakokba.
Kazinczy kúriájának tervezésekor táji adottságokat is figyelembe vett. A ház magaslatra épült, az országút és az épület közé nem ültetett fákat, hogy ne zavarja a kilátást. A kúria ablakaiból 12 település páratlanul szép látványa tárult elé. Kazinczy beköltözése során írja:
„Széphalom mintegy 20 házból álló praedium. Halmán napkelet felé áll ide rajzolt házam, 150. ölnyire az ország’ útjához; a’ közt semmi fa nem lepi el, hogy a’ kinézés szabadon maradjon.” Látom tehát Ujhelynek tornyát, Borsinak omladékit, a’ két Toronyát, Hosszú-Lázt, Csörgőt, Legényének és Lasztócznak parton épült Kastélyait (mellynek utóbbika a’ Kazinczy Péteré), Mihályit és a’ két Regmeczet. Kázmér 2. óra hozzám, de el fogják a’ hegyek. Nyugot felé pitvaram [udvar] ajtajából sivatag, erdős, de szép formájú nagy hegyeket látok. Bérczek nincs messzebb hozzám l ½ órányinál, szőlőm pedig eggy fertálynyinál. Toronya még eggy része a’ Nectárt termő Hegyaljának. Szép szőlejű hegyei előttem a’ szerint nyúlnak-el, mint eggy lefelé tartott szellőztető (Fächer; eventail), ‘s közttem és Toronya köztt eggy órányira a’ legszebb rétség, azután pedig szép mívelésű földek fekszenek, ‘s Legényétől, Csörgőn keresztül Ujhelyig megyén a’ Chaussée. Látok minden szekeret, üveg által pedig sokszor ki is ismerhetem.”
