Klasszikus irodalmi ajánlások

 

„Az én babám kis kunyhója
Többet ér, mint Buda vára...”

 

Timár Mihály énekli ezt a dalt kisfiának a Senki szigetén: „Aztán kiveszi Noémi kezéből, s eljárkál vele óra hosszant, és danol neki altató dajkadalt…” Saját életének, sorsának dala ez; s ez a tapasztalat nemcsak Az arany ember főszereplőjéé, hanem visszatér más Jókai-regényekben is. Az tudniillik, hogy a mikrokozmosz, a földi paradicsom, a boldogság szigete csak a nő szerelme által teremthető meg; ha ez a feltétel nem adott, a kozmoszteremtő cselekvés nem teljesedhet be.

Április 11. a magyar költészet napja, azonban más jeles eseményt is köthetünk ehhez a dátumhoz… ezen a napon született Márai Sándor (is), a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja. Márai már életében is elismert író, költő, esszéista volt, majd miután évekig háttérbe szorultak az alkotásai, halála után elkezdték műveit kiadni, posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki, díjat neveztek el róla. Egyesek nyelvművészként emlegetik. És hogy miért nevezhetjük így? Talán azért, mert kimutatható munkásságának változatossága, hogy mennyire gazdag szókinccsel rendelkezik, nyelv- és stílusszemlélete mennyire széles, szövegalkotása mennyire egyedi.

 

Nőként közismert íróvá válni nehéz volt Magyarországon a századfordulón, mivel nem volt hagyománya a női íróknak, még a világirodalomban sem. Azonban Kaffka Margit próbálkozásokat tett, saját életélményeire, tehetségére támaszkodva. A Nyugat első nemzedékének legnagyobb alakjai kritikát írtak műveiről, mint például Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes. Mindannyian egyenrangú társnak tekintették az írónőt, a Nyugat első nemzedékében is helyet kapott.