A Magyar Nyelv Múzeuma nyitása óta minden évben helyet ad a Zempléni Fesztivál egy rendezvényének. Idén a Tetemrehívás. Zenés összeállítás Arany János balladáiból és az Őszikék lírájából című előadást láthatta a közönség. A Komáromi Jókai Színház műsora 2012. augusztus 13-án kezdődött a nyelvmúzeum színháztermében. Egyedülálló, különleges feldolgozást vittek színpadra a művészek: Tóth Tibor (aki énekelt, szavalt és zenélt is), illetve Farnbauer Péter, Kováts Marcell és Madarász András. Zenei kísérettel csendültek fel a jól ismert művek: Walesi bárdok, V. László, Tengeri-hántás, Tetemrehívás, Epilógus; valamint a talán kevésbé ismertek: Szőke Panni, Az ördög elvitte a fináncot, Vásárban, Árva fiú, Néma bú, Kortársam R. A. halálán.
Az olykor igen erőteljes zene a balladák drámai ívét követte, kifejezte a lélek nyugtalanságát, vívódásait, félelmeit. A magyar, skót és ír népzenei motívumok ötvözete sajátos hangulatot teremtett, egyedi felfogásban, a jelenkori ízléshez igazodva próbálta közelebb hozni Arany művészetét. A közönség tapsa alapján mindez sikerült; az Arany-művek mélységei, a felszín alatti kincsek azonban csak úgy ismerhetők meg, ha otthon mindenki elolvassa (vagy újraolvassa) a költő alkotásait. Mi erre buzdítjuk a közönséget.
Az előadás szinopszisa:
„Arany János lírája megáll a saját lábán is, nem kell különösebb hókuszpókusz ahhoz, hogy érdekessé tegyük. Viszont ha szélesebb tömeghez akarunk szólni, s nemcsak a költészet kedvelőihez, érdemes valamilyen népszerűbb megoldáshoz folyamodni. Ilyenkor jön a megzenésítés… A versekhez írt dallamok, az előadás zenei világa nemcsak magyar népzenei motívumokból táplálkozik, hanem skót és ír népi dallamok is feltűnnek benne, hiszen Arany sokat merített a skót népballadákból.” – Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója jellemzi így a budapesti Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján is bemutatott, a költő balladáiból és kései lírájából összeállított nagyszerű előadást.
