Először tartott tematikus programot óvodapedagógusok számára A Magyar Nyelv Múzeuma 2015. október 6-án. Az Őszi Fesztivál kiváló alkalmat nyújtott arra, hogy választ adjunk olyan kérdésekre, mint a „Mit keres egy óvodás A Magyar Nyelv Múzeumában?”, „Mihez kezd egy olvasni nem tudó csoport a tárlatokban?”. A Széphalmi Szó-Kincs-Tár(s) Múzeumpedagógiai Nívódíjas programunkban sikerült bebizonyítani, hogy a legkisebb korosztály is olyan hasznosítható élményeket kap a nyelvmúzeumban, amelyre később az óvodapedagógus könnyen építhet.
A Tanárok éjszakáján "Fénymegtartó - Elmegyújtogató" címmel vetélkedőt szerveztünk a pedagógusoknak 2015. október 2-án. A három nevező csapat bejárta a Kazinczy-kertet. Az öt és fél hektáros birtok Magyarországot szimbolizálta, így a pedagógusok megfordulhattak a nyelvújító életében fontos településeken. A nyolc helyszínen nyelvi-logikai rejtvények várták a részvevőket, amelyek megfejtésével Kazinczyról tudtak meg új és izgalmas információkat témakörönként.
A Szent Efrém Férfikar és Lackfi János közös estjén dal és próza együttese mutatta meg a legszebb férfiúi kor égi és földi örömeit: áhítatos vagy morgolódó zsoltárok a mennyei Urasághoz, tele kérdésekkel és komoly megrendülésekkel, kisemberi gyarlóságokkal és nagy-nagy felfohászkodásokkal. A Zempléni Fesztivál e programjában szerepet kapott az égi szerelem mellett a földi is: beköszönt a hitvesi líra, vele a házias ízek és a mitikus tágasság, majd a párkapcsolati esendőségek és a nagy összeborulások.
Ruminivel és barátaival kalandozták végig a Kazinczy-birtokot a gyerekek 2015. augusztus 8-án. A „Varázskert – Anyanyelvi kalandtúra gyerekeknek” elnevezésű rendezvény már négyéves hagyománnyal bír, ez idő alatt számos nép- és műmese elevenedett már meg a széphalmi fák alatt. Tavaly Csukás István történeteinek hősei adtak nyelvi és logikai feladatokat az óvodás és kisiskolás korú gyerekeknek, idén pedig Berg Judit Rumini című kalandregénye volt a kerettörténet.
Tíz napig Széphalmon táboroztak „az anyanyelv ifjú szerelmesei”. Juhász Judit szavai ezek, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnök asszonya így köszöntötte a határon innen és túlról érkező mintegy 50 táborozót. A nyelvmúzeum második alkalommal ad helyet a Kerekes Barnabás által vezetett Országos Ifjúsági Anyanyelvi Tábornak, amelyet az elkötelezettség és bizalom tart össze immár 23 éve.
A toll lágyan siklik a papíron, az ujjak gyöngéden ölelik, ívekből-vonalakból tintatestek lesznek – szavak születnek, mondatok, azokból napló, levél, vers és regény… A lapok egymáshoz simulnak, őrzői az érzésnek, gondolatnak; a tárgyiasult nyelvben, a betűkben-nyomokban lélek van: az író lelke. Az írás varázslat, a teremtő belefeledkezés forrása.
„A nyelv olyan, mint az ég íve a maga egymásbafutó színeinek gyönyörű játékával” – írta Kazinczy Ferenc. A Magyar Nyelv Múzeuma idei Múzeumok éjszakája-programjának központi témája a nyelvi sokszínűség volt. Miként kiállításainkkal és rendezvényeinkkel, úgy ezen az éjszakán is a maga összetettségében, az életünket ezer meg ezer szállal átszövő voltában akartuk megmutatni anyanyelvünket: létünk hajlékát.
A magyar balladagyűjtés hőskorának két jubileumára készült tablókon követheti végig a látogató, hogyan őrzik a népköltészeti alkotások a régebbi korok nyelvállapotát. Pomozi Péter és Karácsony Fanni egyetemi oktatók a Vadrózsák megjelenésének százötvenedik és Petrás Incze születésének kétszázadik évfordulója alkalmából hozták létre a „Felnőtt vala egy édesz almafa - Régi stílusú balladáink archaikus nyelvi vonásai” című kiállítást néhány évvel ezelőtt. Az Erdélyben is számos helyen bemutatott tárlat most Széphalomra érkezett. A tizenegy tablóból álló és tárgyakkal kiegészített kiállítást Pusztay János Prima Primissima díjas nyelvész nyitotta meg a második nyelvésztábor keretében.
Múzeummá lett a park, amely körülveszi A Magyar Nyelv Múzeumát.
A „Széphalmi irodalmi herbárium” című tárlatban a szokásos múzeumi tárgyak helyett maga az élő természet jelenik meg. Az 5,4 hektáros Emlékkertből kb. 2 hektár változik kiállítótérré, ahol maga a természet jelöli ki a bemutatás helyét és az értelmezés keretét. A Kazinczy-birtokon honos és alkalmilag betelepített növények éppannyira bemutatandó tárgyakká válnak, mint a hozzájuk tartozó irodalmi szövegek. A cél a természet és irodalom közti viszony bemutatása, melyről a tárlat mottójául választott Csorba Győző-idézet is szól: „a kertből vers lett s míg a vers él / e kert erősebb lesz a kertnél.” Azáltal, hogy a tárlat szokatlan kontextusba helyezi a bemutatandó „tárgyat” (szépirodalmat és magyar nyelvet), a látogató párhuzamot vonhat az élő magyar nyelv és a burjánzó természet között.
Esztétikai élvezettel fűszerezett időutazásra invitálja a látogatókat a PIM - Magyar Nyelv Múzeumának új időszaki irodalmi tárlata, a MADÁCH RETRO. Az Ember tragédiáját középpontba állító kiállítás tisztelgés a 150 éve elhunyt író előtt; valamint történeti visszatekintés az ötven évvel ezelőtti kultúrpolitikai kontextusra is.
