„A nyelv olyan, mint az ég íve a maga egymásbafutó színeinek gyönyörű játékával” – írta Kazinczy Ferenc. A Magyar Nyelv Múzeuma idei Múzeumok éjszakája-programjának központi témája a nyelvi sokszínűség volt. Miként kiállításainkkal és rendezvényeinkkel, úgy ezen az éjszakán is a maga összetettségében, az életünket ezer meg ezer szállal átszövő voltában akartuk megmutatni anyanyelvünket: létünk hajlékát.
A nyelvmúzeum tavasszal nyíló két időszaki tárlata – a „Madách Retro – A Tragédia színei 1964/2014” és a „Kis magyar irodalmi herbárium” – révén eleve adott volt, hogy az intézmény megmutassa, hogyan képes egy irodalmi mű történelmi korszakokat ábrázolni nemcsak témájában, hanem az éppen aktuális éra olvasójának szemszögéből; valamint hogyan adhat ihletet a természet, és miként veti azt papírra az író. De a most egyéves és tavaly 19 ezer látogatót vonzó, szerepjátékra, valamint nyelvi-logikai játékra épülő „Nyelvlesen. Kalandozások a nyelv körül” tárlat is új arcát mutatta ezen az egy estén. Ezekhez az új, frissességet hordozó kiállításokhoz igazítottuk a Múzeumok éjszakája programját.
Hagyományosan megemlékezéssel vette kezdetét az egész estén át tartó rendezvény. Pál László református lelkipásztor igehirdetésében a teológia nyelve mutatkozott meg, majd Balázs Géza vette át a szót. Rádióadásának, a Tetten ért szavaknak élő változatában a magyar nyelv kihaló és keletkező szavait mutatta be; sokszor azok köznyelvben megmutatkozó, túlzásokba menő vagy kitekert változatait. A program a kertben folytatódott: népzene mellett, a lemenő nap fényében fürdő Széphalmi irodalmi herbáriumban nézelődhettek a látogatók. Majd később csatlakozhattak Kazinczy Ferenchez és Török Zsófiához is. A nyelvújítót és feleségét idén Pásztor Lili Sára és Rostás Áron alakította a kosztümös tárlatvezetésen: korabeli dokumentumokból, levelezésekből átemelt szövegeket, élethelyzeteket adtak elő, miközben végigkalauzolták vendégeiket a birtok egyes részein. A Kazinczy korabeli bálok hangulatát idézték meg a helyi művészeti iskola növendékei, az est csúcspontját jelentő koncert előtt. A Kávészünet zenekar – akiket a Magyar Versmondók Egyesülete 2010 óta a Kultúra Fiatal Nagyköveteiként aposztrofál – bebizonyította, hogy modern zene és költészet jól megfér egy színpadon. Többek között Hollós Korvin Lajos, József Attila, Zelk Zoltán és Varró Dani megzenésített költeményeit adták elő a nyelvmúzeum közönségének. Az „Év szava” – amelyet Balázs Géza és Minya Károly ismertetett a Kazinczy Emlékparkban – a startup magyarítása, a nekirugaszkodó vállalkozás lett.
Az év antiszava a vénaszkenner, az év ifjúsági szava a punnyad, az év költői szava a „messzeringó gyerekkor” (Radnóti Miklós) és az év divatszava a fapados kölcsön lett. Szent Iván éjszakájához ilyen közel nem maradhatott el a tűztánc és tűzugrás sem. A sötét éjszakai kertben számtalan család és baráti társaság kereste a „hely szellemét”: a bátorságpróbán nyelvi játékok segítségével jutottak a résztvevők egyik állomásról a másikra. Akiknek a kora nyári éjszaka csípősnek bizonyult, azok a Nyelvlesen kiállításban megelevenedő szereplőkkel böngészhették végig a tárlatot játékos formában, vagy próbálhatták ki a különböző írástechnikákat az íráspontban.
