„Kertem szépül.”
A széphalmi Kazinczy-kert felújításának krónikája, 2020, 12.
Széphalom elnevezése Kazinczy Ferenc érdeme, mára fogalommá vált nevét és ismertségét is neki köszönheti. Az akkoriban Alsóregmechez tartozó, Kisbányácska nevű településrész melletti majorság a Kazinczy család tulajdonába tartozott. Az író gyermekkorában gyakran tették meg az utat Alsóregmec és Sátoraljaújhely között e birtok mellett, ahol serházuk és kocsmájuk is állt. Terményeiket jártak értékesíteni a közeli zempléni városba, az újhelyi (illetve sárospataki) piacra. Kazinczy 10 éven át tartó sárospataki tanulmánya során rendszeresen utazott el a terület mellett, mindig is csodálattal tekintett e részre s az azt körülövező idilli tájra.
A községet 1440-ben Kisbánya néven említik oklevélben, a 18. században is Alsóregmec része volt, közigazgatásilag Abaúj vármegyéhez tartozott, nem önálló településként. Valószínűleg a szomszédos Rudabányácska elnevezésének hatására kapta a Kisbányácska nevet. Önéletrajzában a következőket írja Kazinczy lakhelyének elnevezéséről: „A’ helyet, mivel pusztán állott, sokféleképpen hívták. Eggyik neve Eresztvény volt, másik a’ gaznál (…), harmadik a’ Malomnál, ’s Isten tudja mi egyéb. Tót neve leginkább Pri-mosztu (a’ hídnál). Az atyám és anyám a’ Serháztól adtak neki nevet, (…). Én elébb Prenesztének akartam elnevezni; végre 1794-ben szüret után egy ágast állíttattam fel ott hol most a’ kút vagyon közel a’ Szakszon sövényéhez, mellynek táblájára e’ szókat írtam: ABAUJ VÁRMEGYE. PRAEDIUM. SZÉPHALOM. 1794.”
Kisbányácska az I. katonai felmérésen, 1784. Hadtörténeti Térképtár
Kazinczy fogsága után, 1806-ban telepedett le Széphalmon családjával, s haláláig, 1831-ig élt itt. A Széphalom név kezdetben a Kazinczy által birtokba vett dombot, otthonát jelölte, később teljes birtokára, majd a település egészére is kiterjedt az elnevezés. Egyes nézetek szerint a névadásra hatással lehetett a szomszédos Rudabányácska korábbi Széphegy, Szépbánya megnevezése.
Kisbányácska és Hosszúláz a III. katonai felmérés térképéről, 1875. Hadtörténeti Térképtár
Kazinczy bekapcsolódott a településhez közel lévő Sátoraljaújhely szellemi, politikai és társadalmi életébe is. Táblabíróként, levéltárosként, egyházi főgondnokként dolgozott ott, tekintélyes közéleti személyiségként tisztelték. Ismerte és nagyra becsülte Újhely történelmi hagyományait, a megye múltját maga is kutatta.
Kazinczy halála után az 1848-as forradalom és szabadságharc bukásának következményeként a császári kormányzat átalakította Magyarország közigazgatását, s ez együtt járt az ország területi beosztásának megváltozásával. 1853-ban elrendelték, hogy az egyesített Abaúj-Torna vármegyétől Kisbányácskát, Alsó- és Felsőregmecet, Mikóházát, Vitányt stb. csatolják Zemplén vármegye sátoraljaújhelyi járásához, gyakorlati végrehajtása 1854-ben történt meg Mikóházán. Abaúj-Torna és Zemplén továbbra is a kassai kerülethez tartozott.
Ez az állapot 1860 végéig tartott, amikor a bécsi kormány a belpolitikai nehézségek és külpolitikai kudarcok hatására engedményeket tett Magyarországnak, s elkezdték a vármegyék önkormányzatainak és határainak visszaállítását. Az Abaújtól Zemplénhez került települések visszacsatolásának folyamata 1861-től zajlott.
A települések sorsában a kiegyezés után meginduló területrendezési reformfolyamatok hoztak újra változást, az 1881. évi XLIII. törvénycikk értelmében Kisbányácska végleg Zemplén megyéhez kapcsolódott. 1886-ban pedig hivatalosan megkapta a Széphalom elnevezést.
A 20. század elején Sátoraljaújhely Zemplén „fővárosa”, közigazgatási és kereskedelmi központ lett. Jelentős kereskedelmi centrummá is fejlődött a városon keresztülhaladó vasúti forgalomnak köszönhetően. 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében azonban a várost kettészelték, döntő részét Magyarországnak, a vasúti csomópontot az állomással és az ipari területekkel együtt viszont Csehszlovákiának ítélték. Csehszlovákia számára ugyanis ez a csomópont biztosította a közvetlen összeköttetést a kárpátaljai területekkel. Az új országhatár a Ronyva-patak lett, az elcsatolt városrész pedig a Szlovák Újhely nevet kapta. A település a megye székhelye maradt, de elveszítette vasúti gócpont szerepét, kereskedelmi forgalma csökkent, gazdasága visszaesett, a népesség elvándorlása is megkezdődött.
A békeszerződés következtében Széphalom is az ország szélére került, a Ronyva elvágta a Hegyközt a vasúttól, amely előtte összekötötte a térséget az ország többi pontjával. 1924-ben épült meg a Sátoraljaújhely főutcáján áthaladó kisvasút, mellyel a hegyközi Füzérkomlóstól egészen Nyíregyházáig lehetett eljutni, 200 kilométeres hálózatot alkotva. A második világháború végén a balsai Tisza-hidat felrobbantották, onnantól csak Kenézlő-Tiszapartig közlekedett a kisvasút, amely 1980-ig működött.
A Hegyköz-Bodrogköz kisvasút, Sátoraljaújhely főutcáján
1940-ben Széphalomhoz csatolták a szomszédos Hosszúláz falut, s együtt alkottak önálló községet. Az 1950-es megyerendezéskor Borsod-Abaúj-Zemplén megyét egyesítették, melynek később Miskolc lett a megyei jogú városa. Széphalom 1981-től önállóságát elveszítve Sátoraljaújhely városrésze lett.
A térség egyetlen határátkelője az újhelyi Rákóczi úti határátkelő volt az 1980-as évekig. A város határában 1987-ben épült közúti határátkelő megnyitásától kezdve a Ronyva-hídon csak gyalogosan vagy kerékpárral lehetett közlekedni. 2011-től nyitották meg újra az átkelőt a gépjárművek számára.
Határátkelő a Ronyva-hídon
A magyarok történelmének egyik legsötétebb napja, a trianoni békediktátum emlékére épült a sátoraljaújhelyi Szár-hegyen a Magyar Kálvária emlékmű-együttes, melyet 1936-ban avattak fel. 14 stációjával, rajta emléktáblákkal, idézetekkel tiszteleg az akkor elcsatolt országrészek és városok előtt. A békediktátum 100. évfordulója alkalmából pedig hatalmas turulszobor magasodik a felfelé vezető úton. A hegy tetején egy országzászló hirdeti az elcsatolt területeken maradt magyaroknak, hogy Magyarország egyszer újra egyesülni fog. Az alépítmény oldalán Kalászy Erzsébet idézete olvasható:
"És most, testvérek, boruljunk le imára,
Kérjük Istent, nézzen le szegény hazánkra,
Óvja, védje az elszakadt magyarságot.
Vegye le rólunk a trianoni átkot! Amen."
Forrás:
Dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Zemplén vármegye
Kováts Dániel: Fény s nagyvilág énnékem Széphalom
Oláh Tamás: A Hegyköz területrendezési változásai 1848-1861 között, Széphalom 17.
Kesztyűs Kitti
