„Kertem szépül.”
A széphalmi Kazinczy-kert felújításának krónikája, 2020, 4.
A széphalmi kertben történő kertrekonstrukciós folyamatok egyik mérföldköve a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok épületének felújítása és restaurálása. Az alábbi írás egy visszatekintés az Emlékcsarnok tervének megszületéséről, felépítésének körülményeiről, annak folyamatáról.
Kazinczy 1831-ben bekövetkezett halála után a család elköltözött a széphalmi birtokról, amely Sophie halálát követően haszonbérlők kezére jutott. Ezután a ház és a kert elkeserítő állapotba került, személyes élményeiről Petőfi Sándor és Arany János is beszámolt. Írásaikkal egy ország figyelmét igyekeztek felhívni a széphalmi birtokon uralkodó áldatlan körülményekre.
A változás 1857-ben kezdődött el, amikor a Sárospataki Kollégium két tanára – Erdélyi János és Lévay József – centenáriumi megemlékezést kezdeményeztek, illetve fontosnak tartották a komoly anyagi gondokkal küzdő Kazinczy család megsegítését. A Magyar Tudományos Akadémia elfogadta indítványukat, s 1859-ben mintegy 70 ünnepséget tartottak országszerte Kazinczy születésének 100. évfordulója alkalmából. 1859. október 27-én a Nemzeti Múzeum dísztermében szervezett emlékülést a Magyar Tudományos Akadémia, december 30-án pedig Széphalmon tartottak megemlékezést.
Dessewffy Emil – a Magyar Tudományos Akadémia elnöke – tisztelte és elismerte Kazinczy munkásságát, melyről ünnepi beszédében is megemlékezett. Ezt követően kezdeményezte azt a közadakozást, melynek célja a Kazinczy birtok megvásárlása, a rajta lévő épületek megmentése, a kert rendbetétele és a leszármazottak támogatása volt. A gyűjtés során jelentős összegre – 60.000 Ft-ra tett szert az időközben létrehozott Kazinczy-alap.
Az évforduló eseményeiről rengeteg újságcikk számolt be, Jakobey Károly két festményt készített az alkalomra Széphalomról. Az egyik a kúriát és a környékét, a másik a család sírját ábrázolja, háttérben a kúriával.
Jakobey Károly: A ház országút felőli ábrázolása
A festmény nem teljesen pontos ábrázolás, de nem is ez volt a készítés célja. A képről másolatok készültek, melyek propaganda-szerepet töltöttek be. A Kazinczy-kultusz szolgálatában, a Széphalmon uralkodó drámai állapotokra kívánták felhívni az ország figyelmét.
A széphalmi ünnepség egyik főszervezője, Évva András – a sátoraljaújhelyi törvényszék első bírája, elnöke – lett a Kazinczy-birtok rendezésének jogi megbízottja, az adásvétel fő lebonyolítója. A visszaemlékezésekből megtudjuk, hogy akkoriban született az az elképzelés, amelynek célja a kúria és a kert rendbetétele, illetve egy mauzóleum – díszesebb építmény – emelése a sírok fölé.
A birtokot – a kúria és a sírokat érintő terület kivételével – a gazdasági épületekkel együtt bérlők használták. A vételezés után a legfontosabb feladat a rossz állapotú épületek helyreállítása volt, illetve gondoskodni kellett a birtok őrzéséről és a fenntartás feltételeinek megteremtéséről.
1862-ben elsőként a kertészlak, istálló és pince épült meg. Ekkor még a kúria megmentését tervezték. Az akadémia Ybl Miklóst kérte fel a mauzóleum megtervezésére. Még ebben az évben állapotfelmérést végzett, mely szerint a kúria falai olyan rossz állapotba kerültek, hogy nem bírták volna el az új tetőt, ezért lebontották az épület nagy részét – csak Kazinczy dolgozószobája és hálószobája maradt fenn. Az új ötlet elvetette a mauzóleum tervezését a sírok fölé, helyette Ybl Miklós emlékcsarnok tervezésébe kezdett a lebontott kúria megmaradt falai köré. Első tervei 1862-1863-ban születtek.
Ybl Miklós tervrajza (Budapest Főváros Levéltára – Ybl Miklós Virtuális archívum)
Ybl Miklós tervrajza (Budapest Főváros Levéltára – Ybl Miklós Virtuális archívum)
E tervek szerint a fennmaradt szobákra épülő emlékcsarnok keleti tájolású lett volna, a bejárata pedig az országút felőli oldalon kapott volna helyet. Az épület nyugati és keleti végébe egy-egy 6 oszlopból álló oszlopos előcsarnokot tervezett, ión oszloprenddel, tümpanonnal és az épület tetejét akroterionokkal díszítve. Egymást követően több tervet kellett készítenie, amit a ház falainak egyre romló állapota magyaráz.
Az építkezést késlekedés jellemezte, amihez hozzájárult. Dessewffy Emil halála, mely következtében a Kazinczy-alapot kezelő bizottság évekig nem működött megfelelően. Nagyjából 5 évig tartott az az időszak, amely alatt Kazinczy-alap gazdátlan maradt.
Az építkezéshez egészen 1868-ig nem kezdtek hozzá, közben a kúria fennmaradt falait is lebontották, rossz állapotukra hivatkozva. Az építés felügyeletét Ybl Miklós Szkalniczky Antal és Koch Henrik társulásának adta át egyéb elfoglaltsága miatt. 1868 nyarán kezdődött el az építés. Az adományokból összegyűlt építkezésre szánt összeg azonban 1869 tavaszára el is fogyott.
A Magyar Tudományos Akadémia az egyetlen megoldást a birtokok eladásában látta. 1873-ban felmérte a teljes területet, és eladta a gazdasági részeket. A befolyt összegből befejeződött az Emlékcsarnok építése, díszítése és a körülötte lévő kert rendbetétele.
Cserna Károly: A mauzóleum és környezete 1895 körül
Ybl terve nem valósult meg, egy jelentősen átdolgozott terv alapján épült meg az Emlékcsarnok. A megvalósított épület kisebb méretű lett, 4 oszlop széles a portikusza, délkeletre néz, így valószínűleg nem pontosan az eredeti ház alapjaira létesült.
A neoklasszicista stílusban épült Emlékcsarnok egy ókori görög templom hatását idézi. E stílus alkalmazását egyrészt az épület rendeltetése, másrészt a Kazinczy előtt való tisztelgés szándéka indokolta, amit az oromzatot díszítő felirat is kifejez: „Kazinczy Ferencz emlékének a hálás utókor”. Az épületbe belépve egy olyan emelkedett hangulatú látvány tárul elénk, mely igazán méltó központja a Kazinczy-kultusznak.
Forrás: Orbán László: Kazinczy széphalmi birtoka című tanulmánya
Kesztyűs Kitti
