Klasszikus irodalom. Frissítés most!
FEHÉR JÓZSEF
Az a címe ennek az ajánlásnak tulajdonképpen, hogy Egy rejtélyes költőnő a kuruc korból. A legenda vagy az igaz történet szerint úgy hangzik az ő története, hogy a szabadságharc kitörésekor beállt a kuruc seregbe, 22 éves korában. A bátyja – egyébként ő segített a fiatal hölgynek – zászlótartó volt Rákóczi seregében. Zsuzsanna férfiruhába öltözött, és részt vett a szabadságharc hadjárataiban, közben pedig – és ezért költőnő – verseket írt, és ezzel lelkesítette a kuruc seregeket, és ápolta a sebesülteket. Ennyiben hasonlít a mi Kossuth Zsuzsannánkhoz egyébként, hogy ilyen feladatot is vállalt. Egyetlenegy verse maradt fönn és a szabadulásáért folyamodó levele, tudniillik 1706-ban Rákóczi csatát veszített, Zsuzsannát elfogták, börtönbe zárták, és Marosvásárhelyen volt egy évig börtönben, amíg a kuruc seregek vissza nem foglalták a várost. Kazinczy másolta le ezt az egy versét, de nem nevesíti, hogy Losárdi Zsuzsannáról volt szó, de a közvélemény ezt így tartotta, hogy ez az ő verse. Az a címe, hogy Rákóczinak tábori éneke. Van még egy levél Zrínyi Ilonától, ő pedig Munkács várában, mikor az osztrák seregek körülzárták Munkács várát, több mint két évig tulajdonképpen fogságban volt, mert Munkácsot nem hagyhatta el, de a várat nem adta föl. A történet lényege az, hogy van egy verse, van egy a fogságból való szabadulásáért folyamodó levele. Nos, ami igazán a titkot jelenti, hogy később ezt a levelet 1836-ban közölte egy marosvásárhelyi történész, bizonyos Kemény József. Aki elhatározta, hogy az nem lehet, hogy a magyar szabadságharcokban mindig voltak nők, és a kuruc korban ne lettek volna. Ezért elhatározta, hogy megalkotja az ő alakját, nevében írta a verseket, nevében írta a levelet. Kemény József kitűnő történész volt egyébként, de már gyerekkorában hajlamos volt hasonlókra, kortársai írják róla. A fogságból való szabadulásáért való levele megegyezik tartalmában azzal, amit Zrínyi Ilona fogalmazott Capraranak, az osztrák hadsereg fővezérének, hogy ő ártatlan, a saját hazáját védi, a becsületét, a férje a kuruc csapatok parancsnoka. És különben is, hogy néz az ki, hogy egy ártatlan nőt üldözzenek hadsereggel? Tehát ez a történet nagyon izgalmas, nagyon regényes, nem dőlt el ma sem, hogy valóságosan létező alak volt-e, vagy Kemény Józsefnek köszönhetjük az ő alakját. Mindegy is nekünk egyébként, mert a történet szép, regényes, és elképzelhető, hogy igaz is.
