Klasszikus irodalom. Frissítés most!
Rózsahegyi Ferenc
Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Kezdhetem így stílszerűen, kedves irodalomszerető, otthonukban ülő állampolgárok. Miért is mondom ezt? Azért, mert szeretnék egy művet ajánlani a figyelmükbe. A mű kapcsolódik Rákóczihoz, így Sátoraljaújhelyhez, Rákóczi személye, amely összeköti. A bevezető sor egy levél, egy levélnek az eleje, melyet Mikes Kelemen írt a törökországi levelek gyűjteményben. Levél, és ez ilyen szempontból talán szokatlan irodalmi kategória. Mindenképpen epikus műnemnek mondom és gondolom, noha a levelezés az nem annyira szokványos. A mai korban inkább elektronikus leveleket írunk, ezek a levelek, amelyeket Mikes írt, képzeletbeli vagy úgynevezett fiktív levelek, szemben az egyébként misszilis, vagyis egymásnak küldött levelekkel. Csak gondoljanak bele, milyen érzés lehetett 27 évesen elhagyni a szülőföldet, Rákóczival a bujdosást választani! Aztán eltelnek évek, hosszú, kemény évek. A bujdosók száma csökken folyamatosan, mígnem legutoljára Mikes Kelemen marad. Az első levelét, ahogyan említettem 27 évesen írja, az utolsót pedig 69 esztendősen. Érdekes lehet, és erre hívom, erre buzdítom önöket, végigolvasni ezeket a leveleket. Egyrészt látható bennük a száműzöttek sorsának alakulása, és egy kis ízelítőt kaphatunk arról is, hogy milyen volt a 18. századi magyar nyelv. Milyen kifejezéseket, mondatfordulatokat használtak az akkoriak. Ismerkedjenek meg ezzel a levéllel! Teljen benne kedvük! Jó szórakozást kívánok hozzá!