Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a PIM – A Magyar Nyelv Múzeumban Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv címmel 2017. október 27-én.
A meghívottakat és a látogatókat Nyiri Péter, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója köszöntötte, aki Arany János születésének bicentenáriuma mellett a Toldi megjelenésének 170. évfordulóját is kiemelte. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy a Toldi olyan műalkotás, amely mindig időszerű. Arra mutat példát, hogyan változtathatjuk hibáinkat erényekké, és ezeket az erényeket hogyan állíthatjuk a nemzeti közösség szolgálatába. Kazinczy földjén, a nyelv egyik legnagyobb mesterének földjén a magyar nyelv másik – sokak szerint legnagyobb – mesterének tiszteletére készült tárlat megnyitóján arra ösztönözte a vendégeket és minden magyar embert, hogy olvassák bátran Arany János alkotásait, hiszen mindenki számára befogadható, szerethető szövegeket írt.
Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely város polgármestere és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondott köszöntőt.
Polgármester úr örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy A Magyar Nyelv Múzeumában kapott helyet e nagyszabású kiállítás. Arany János éltéről követendő példaként beszélt, majd a költő Epilógus című versrészletével zárta beszédét.
Rétvári Bence parlamenti államtitkár elmondta, Arany zsenialitása abban rejlik, hogy sok mindent tett a magyarságért. Nem csak a magyar irodalom és nyelv területén teljesített kiemelkedően költőgéniuszunk. Hozzátette, akkor leszünk tisztában saját értékeinkkel, ha jobban megismerjük és megbecsüljük mind a magyar nyelvet, mind Arany Jánost, mind a Toldit. Fontos nyelvünk, kultúránk ápolása a mai korban is, amikor a nemzeti kultúrák reneszánszát éljük.
A kiállítást Szabó T. Anna író nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy Arany János tudta, mindenféle földi érték elmúlik, kivéve a szellemi értéket. Ezt szolgálta a költő gyermekkorától. Élete fegyelemre, alázatra tanítja az utókort. Alkotásai más és más hatást gyakoroltak a XX. század magyar íróira. Szabó Magdát idézte az írónő, aki kisgyermekként fellapozva Arany költeményeit katartikus élmény élt át. Nyitóbeszéde végén visszaemlékezett nagyapjára, Szabó T. Attilára, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerzőjére, kinek íróasztalán két fénykép kapott helyet, Kazinczy Ferencé és Arany Jánosé.
A kiállítás tervezőinek, alkotóinak, a Petőfi Irodalmi Múzeum és A Magyar Nyelv Múzeuma munkatársainak Prőhle Gergely főigazgató mondott köszönetet.
Gryllus Dániel zeneszerző, előadóművész és Sebes Richárd közreműködésével Arany János Családi kör című verse és a Toldi részlete hangzott el.
A nyitóünnepséget követően Czifra Mariann és Rabecz István, a kiállítás kurátorai mutatták be a tárlatot a meghívott vendégeknek és diákoknak.
