A Nemzeti Örökség Intézete történelmi emlékhelyé avatta Széphalmon a Kazinczy Emlékcsarnokot. Egy sztélével gazdagodott a hely, jelezve, hogy a múzsák kertjében eltemetett Kazinczyra és elévülhetetlen munkásságára minden kornak emlékeznie kell. S bár most avatták a sztélét, Széphalom már a reformkor óta emlékhely, nemzeti zarándokhely. Itt járt és tiszteletét tette Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Arany János és még sokan mások.
Számukra egyértelmű volt, hogy meglátogassák a Kazinczy-sírkertet, és Petőfi meg is fogalmazta elvárását a magyar emberek számára: „… szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába…”. Ahogy a sztélék sokszor egy eltűnt hely vagy kultúra jelzésére szolgáltak, remélhetőleg az emlékcsarnok és a magyar emlékezet soha nem felejti el a nagy magyart, s az elkövetkezendő századokban is minél többen ellátogatnak Széphalomra.
Az avatóünnepség A Magyar Nyelv Múzeumában zajlott; a vendégeket Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója és dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő köszöntötte, ünnepi beszédet mondott Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. A köszöntők közben a sátoraljaújhelyi Hangásznégyes kamarazenekar muzsikált. Az ünnepi műsort követően a vendégek kivonultak a sztéléhez, és leleplezték azt, majd mindenki megtekinthette a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnokot.
