Európai szinten is egyedülálló A Magyar Nyelv Múzeumának új állandó kiállítása, melynek sikerére a március 27-i megnyitón Tokaji borral koccintottak a vendégek. A Nyelvlesen – Kalandozások a nyelv körül című tárlat az interaktivitás új fokára lép, a látogatók tulajdonképpen egy szerepjáték keretében jutnak majd új információkhoz a nyelvről, Kazinczy életéről és a korszakról. Efféle forgatókönyvre kevés példa van nemcsak Magyarországon, de Európában is, így a széphalmi intézmény nemcsak iránykövető lesz, hanem úttörője is e stílusváltásnak.
A Nyelvlesen – Kalandozások a nyelv körül az intézményi együttműködés kiváló példája, hiszen ötvözi A Magyar Nyelv Múzeuma és az új fenntartó, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai tapasztalatait. Éppen ezért ez az új tárlat jól illeszkedik a kiállítóhely többi kiállításához, mintegy kiegészíti ezeket. Megcélzott látogatócsoportja a térségbe érkező turisták közül legfőképp a családok és a diákcsoportok, ezért a kiállítás tematikájában kiemelt szerepet kapott az iskolai tanagyagban megjelenő kommunikáció és nyelvelméleti ismeretek. A beszélő nyelvhasználati sajátosságainak tudatosítása, a kísérletezésre való bátorítás játékos formában történik: az enteriőrszerűen berendezett témapontok Kazinczy élethelyszíneit idézik, miközben a vizsgált szövegek a nyelvészet izgalmas témáival egészülnek ki. A keretül szolgáló szerepjátékban pedig a látogatók három karakter – ifjabb Wesselényi Miklós, Kőrösi Csoma Sándor vagy Kazinczy Eugénia – alakját felöltve teljesíthetnek egy-egy feladatokkal és látványos multimédiás pontokkal tűzdelt kalandot. Ennek a muzeológiában is újszerűnek számító kiállításnak várhatóan sikerül elérnie azt, hogy az iskolákban háttérbe szorított magyar nyelvi oktatást vonzóbbá tegye, és közérthető módon mutassa be a nyelvészet hagyományos területeit és aktuálisait. A kiállítás kurátorai Kalla Zsuzsa irodalomtörténész (PIM) volt és Rabec István nyelvész voltak, akinek munkáját mások mellett Czifra Mariann irodalomtörténész segítette. Az enteriőröket Mihalkov György tervezte, a játékokért pedig Rozbroy Viktor felelt.
A kiállítást Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára nyitotta meg, aki ünnepi beszédében elmondta: „Nyelvünk közös emlékezetünk. Fontos, hogy a változásai ellenére is felismerjük benne magunkat, irodalmunkat, kultúránkat. Már csak azért is, mert olyan korban élünk, amikor az anyák lassan nem értik, mit írt haza sms-ben felső tagozatos fiuk, amikor a tetszést mára már lájkolásnak hívják, és az öröm lassan csak egy jel lesz: egy sárga, mosolygós arc. A nyelv sokkal árnyaltabb a mindenki által ismert sárga arcnál: a nyelv vallomás. Minden pillanatban megvallunk valamit, érzelmeinket, állásfoglalásainkat, elmondjuk véleményünket a minket körülvevő világról”. A meghívott szónokok között volt Szabó T. Anna költő, aki a nyelvhez való szoros kötődését nagyapja munkásságára alapozza: Szabó T. Attila 80 évvel ezelőtt kezdte el írni a magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb vállalásának tartott Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárat, melynek XIV., befejező kötetét néhány nappal (március 22.) a Nyelvlesen című tárlat megnyitója előtt mutattak be Kolozsváron. Az ünnepi műsorban felléptek az V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium tanulói (Mirájder Katalin, Orosz Fábián), valamint a Lavotta János Művészeti Iskola Kamarazenekarának növendékei és a Blockflöte csoportja.
Az európai szinten is különleges attrakció megnyitóján együttműködő partnerként részt vett a Tokaj Kereskedőház is prémium kategóriás Grand Selection boraival. Ez a termékcsalád a tokaji bornak egy új arcát mutatja meg a fogyasztók számára, csakúgy, mint az új tárlat a magyar nyelvnek. A sokszínűséget, a minőséget reprezentálja mindkettő. Egy ilyen partnerség kiváló alkalom arra, hogy megmutassuk Magyarország, ezen belül a zempléni régió értékeit, s mint állami fenntartású cég és intézmény kihasználjuk az ebből adódó együttműködési lehetőségeket.
