A pápuák letűnt, részben eltűnt kultúrájának emlékeit mutatta be az Ars Sacra Fesztivál keretében tartott előadás és múzeumpedagógiai foglalkozás a nyelvmúzeumban 2013. szeptember 18-án. De nevezhetjük vándorkiállításnak is, hiszen a tárgyakat, amelyeket a vendégek nemcsak megnézhettek, hanem kézbe is vehettek, a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában őrzik Molnár Mária hagyatékaként.
A páratlan értéket képviselő néprajzi anyagot a misszionáriusnő az Admiralitás-szigeteken töltött 14 év alatt gyűjtötte. A kannibál törzsek hamar a szívükbe zárták Molnár Máriát, aki nemcsak mint héttérítő, hanem mint ápoló is része volt a mindennapjaiknak; szeretetük jeleként rendszeresen megajándékozták használati és dísztárgyakkal. Kókuszdióból, kagylóból, fából, nádból, fűfélékből, cápa- és kutyafogból készítettek edényeket, kötényeket, ékszereket, tálakat, kanulapátot. A 240 darabból álló gyűjtemény egy része – köztük a világon egyedül a Manus szigetén található zöld csiga házával – most a vitrinek helyett a széphalmi intézmény Akadémiai Termének asztalán feküdt, különleges hangulatot teremtve, ugyanis a Sárospataki Református Kollégium Múzeumán kívül Európában csak a belgáknak és a franciáknak van ebből a korból, erről a területről anyaguk.
Ezzel a különleges rendezvénnyel csatlakozott A Magyar Nyelv Múzeuma az országos Ars Sacra Fesztiválhoz, melyet idén immár hetedik alkalommal rendeznek meg. A fesztiválnak a célkitűzése éppen az, hogy a művészetek nyelvén igyekeznek az evilági életen túlmutató szakralitásra ráirányítani a figyelmet, és a különböző vallások közös pontjainak felmutatásával párbeszédet kezdeményezni a világnézetek között.
