A zene szerepe Kazinczy Ferenc életében

Kazinczy Ferencet - a zenéhez mint testvérmúzsához fűződő viszonya, zenei tájékozottsága, a zenéről mint nevelési eszközről vallott nézetei alapján – kodályi értelemben is a zeneileg művelt világhoz sorolhatjuk. Dombóvári János előadásában sorra vette a nyelvújító életrajzi adatait, amelyek mind azt támasztják alá, hogy a széphalmi mester életfelfogását és munkásságát egyaránt meghatározták korának zeneirányzatai. A „Testvérmúzsák Kazinczy korában” című rendezvénysorozat május 22-i előadásán a felvilágosodás korának zenéje kapta a főszerepet.

Dombóvári János Kazinczy Ferenc önéletrajzi írásai segítségével – Én életem, Pályám emlékezete, Fogságom naplója, Erdélyi levelek – mutatta be, hogy milyen hatást gyakorolt nyelvújítónkra a verbunkos vagy akár Mozart zenéje. A zene szeretete a fuvolaórákkal kezdődött, és olyan mély hatást tett Kazinczyra, hogy gyermekei nevelésében a nyelvek elsajátítása után a harmadik legfontosabb szempont volt a hangszeres játék, a kotta ismerete – mondta el Dombóvári János. A pályám emlékezetében Mozart hangversenyéről valóságos zenerajongóként ír, és a bécsi zeneszerző muzsikája munkásságára – epigrammáira – is nagy hatással volt.

Az Erdélyi levelekből kiderül, hogy verbunkost is gyönyörködve hallgatta. „Amikor a magyarság a 18. század folyamán kezdi jellegzetességeit tudatosan ápolni, felismeri az irodalmában és nyomban utána a zenéjében is a maga legsajátosabb megnyilatkozását, egyetemes ügyét, amelyhez meghatározott külső formákat, szókincseket keres. A verbunkos a 18. utolsó harmadában alakult ki, mindmáig ismeretlen gyökerekből, melyek között azonban világosan felismerhető a régi magyar népies muzsikálás hagyománya.” – magyarázta Dombóvári János Kazinczynak a verbunkoshoz való viszonyát.

A magyar irodalomban kevés író, költő volt, aki nemcsak szerette a muzsikát, de olyan alapos zenei ismeretekkel is rendelkezett róla, mint Kazinczy Ferenc. Ezért írásait nem csak átfogó kortörténeti dokumentumokként kell számon tartani. Zenetörténeti szempontból is jelentős adatokkal szolgálnak ezek az utókor számára.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor