Szabadkőművesnek nevezni valakit a mai közbeszéd szerint megbélyegzésnek számít. Sokan a társaságot csak a mozivászonról ismerik tévesen, így pejoratív tudattartalmakat rendelnek hozzá. Kiss Endre József előadása A Magyar Nyelv Múzeumában azt tisztázta, hogy mit jelentett a szabadkőművesség különböző korszakokban, és felfedte Kazinczy Ferenc viszonyát a rendhez. A Testvérmúzsák Kazinczy korában előadássorozatot elsősorban diákoknak indította A Magyar Nyelv Múzeuma, hogy kiegészítve a tanórák anyagát - a nagy nyelvújító életén keresztül - a fiatalok még jobban megismerjék a felvilágosodás korát.
A program azonban szélesebb körben kedvelt lett már a kezdetektől, és minden korosztály képviselői megjelennek a közönség sorai között. A Sárospataki Református Nagykönyvtár igazgatójának előadására távoli városokból is érkeztek. A népszerűség oka pedig a témában rejlik. Kevés olyan előadást hallani, amely tudományos kutatásokra alapozva közelíti meg az okkult tevékenységeket, alkimistákat, rózsakereszteseket, illuminátusokat vagy a maszonériához kapcsolt, nagy összeesküvés-elméleteket. „Azért fontos ezt tisztázni, mert a 18. századi szabadkőművesség – melyhez Kazinczy Ferenc is csatlakozott – még a 19. századival sem mérhető össze, nemhogy a 20. századival vagy napjainkéval.” – mondta el Kiss Endre József. Ennek hiányában pedig torzul annak megítélése, hogy Kazinczy hogyan viszonyult valójában az illuminátusokhoz.
A Magyar Múzeumának tárlatvezetői őriznek is egy emléket ennek kapcsán: néhány éve egy fiatalember az Emlékcsarnok vendégkönyvébe becsmérlő szavakat írt a nyelvújítóról annak szabadkőműves múltja miatt. Idén tavasszal ez a férfi családjával együtt visszatért a széphalmi birtokra, és megkérte a tárlatvezetőt, hogy adjon lehetőséget egykori bejegyzése kitörlésére, mondván, hogy annak idején őt félretájékoztatták Kazinczy Ferenc és a szabadkőműves rend viszonyáról, de mára tisztán látja, hogy a mester hithű keresztényként, református főgondnokként távol tartotta magát az okkult tudományoktól. Tájékozatlanságának eredménye a vendégkönyvben pedig azóta is nyomja a lelkét, és zarándoklatával kívánta jóvátenni azt.
Kiss Endre József úgy látja: „Kazinczy Ferenc a masszonériát éppúgy a művelődési missziója egyik eszközének tekintette, mint a levelezést, a publicisztikát, a megteremteni vágyott Magyar tudós Társaságot, s a haladó és emelkedő nemzet látomásának jegyében művelte nyelvünket és szervezte irodalmunkat.”
Az előadás után a hallgatóság ingyen megtekinthette Kazinczynak a szabadkőművességhez kapcsolódó relikviáit - köpenyét, övpántját, kitűzőjét, hátlapját - amelyet az egykori házának helyén emelt Emlékcsarnokban őriznek.
