A Magyar Nyelv Múzeumának célja, hogy kiállításai mellett igényes műsorokat is kínáljon látogatóinak, és tevékenyen bekapcsolódjon a térség, illetve az ország kulturális életébe. A múzeum (múszeion) szó egykor, a görögségben a múzsáknak szentelt helyet jelölte, így múzeumunk – nevéhez méltón – természetszerűleg helyet ad mindig minden művészeti ágnak, tehát a dalköltészetnek, a népzenének is. 2008. szeptember 19-én Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában „Tölts bort a magyarnak” címmel szüreti énekek és bordalok csendültek fel és hangzottak el a budapesti Madárdal Zenekar előadásában.
A program 18 órakor, táncházzal kezdődött, majd 19 órától a koncerttel folytatódott. A bordaloknak különös jelentőségük van itt és most, hiszen Hegyalján a bor kiemelt fontosságú nedű, a közelgő szüreti időszakhoz pedig szervesen hozzátartozik az éneklés. A négytagú zenekar (Fehérváry Lilla, M. Gebri Bernadett, Mocskonyi „Bramsz” Péter, Vaskó Zsolt) lendületes stílusban, nagy átéléssel, több népi hangszert (tekerőlantot, bőgőt, kecskedudát, ütőgardont, dorombot és fuvolát) is megszólaltatva szórakoztatta a nézőket. Különböző tájegységek bordalait mutatták be, felidézték egyebek mellett a moldvai, a dél-alföldi és az észak-magyarországi népzenei hagyományokat. Továbbá betekintést adtak a népi irodalmi kultúrába is, hiszen a szüreti énekek és bordalok szövegei a népköltészet kiváló teljesítményei. Ezt példázta gyönyörűen az a borról és szerelemről mesélő ének, mely a lírát és epikát is összekapcsolva, a dalt prózai részlettel lezárva a hazánkban igen gazdag népballadai műfajt képviselte. A dalok között a zenekar tagjai hangszereikről és az adott ének történetéről, földrajzi hátteréről beszéltek, ezáltal is segítve küldetésüket: a magyar népzene ápolását és megismertetését.
A szomorkás-nyirkos őszi időben derűs hangulatot teremtett a zenészek értő és hiteles előadása, a lelkes közönség és A Magyar Nyelv Múzeumának igényes, korszerű előadóterme.
