Az emeleti kiállítási teremben Hunyadi Mátyás Korvináinak 17 reprezentatív fotónagyítását láthattuk. Az eredeti fényképeket Hapák József készítette, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből valók.
A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára. Olyan alkotás, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt.
Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad püspöke valamint Janus Pannonius táplálták. Miután mindketten részt vettek a király ellen szervezett összeesküvésben, az ő könyvtáraik is a király gyűjteményébe kerültek. Mátyás 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beátrixot, aki Nápolyból hozott magával gazdag könyvgyűjteményt.
A Bibliotheca Corviniana gyarapodását segítették az itt dolgozó másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők nemzetközi hálózata is. A könyvtár létesítése beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a könyvek száma felülmúlta az firenzei Lorenzo il Magnifico gyűjteményét is. Mátyás halála után azonban leállt a munka a könyvtárban. Amikor a török hadsereg elfoglalta Budát, kifosztották a konyvtárat, a legtöbb itt található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat eltűnt. Néhány könyv azonban megmaradt.
Beátrix királynő például visszaküldött néhány művet Nárolyba. V. Károly húga, Hansburg Mária (II. Lajos király felesége) is magával vitt néhány corvinát Brüsszelbe. A legtöbb könyv azonban Konstantinápolyba vándorolt, és, mint utóbb kiderült, évszázadokig arra használták, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes darabokkal. Így kerültek könyvek a például a lengyel Torunba, Oxfordba vagy Lipcsébe. Huszonhat könyvet Ferenc Józsefnek küldtek, ezeket Bécsben őrizték.
Összesen 216 Korvináról tudunk, ebből 47 van magyar gyűjtemények birtokában, és 35 kötet van az Országos Széchényi Könyvtárban.
