A kiállítás Kazinczy Ferenc egykori könyvgyűjteményébe engedett bepillantást. A gyűjteménynek összesen 1748 kötete van, ebből csupán 146 magyar nyelvű. Itt 74 kötetet láthattunk, többek között kéziratokat, kódexeket, régi magyar könyveket, vallásos olvasmányokat, de térképeket és metszeteket is. Kazinczy saját művein keresztül végigkövethettük az író pályáját az első zsengéktől egészen az utolsó, életében megjelent könyvéig.
Gyermekkorától kezdve élete végéig gyűjtötte a könyveket. Bár az anyagi helyzete nem kedvezett bibliofil szenvedélyének, nem egyszer vagyonokat költött gyűjtemények vásárlására. Az egyik ilyen – saját műveivel és kortárs-irodalommal kiegészített - 1748 tételes hungaricum – könyvtárát, páratlan metszet-gyűjteményével együtt - a pataki Kollégiumnak adta 1807-ben. Ez a könyvtár a tartalmára nézve nagyon sokszínű, de valamennyi kötetének közös vonása az, hogy közvetve, vagy közvetlenül hungaricumok: magyar a szerző, magyar a mű nyelve vagy magyar vonatkozású a témája.
Kazinczy és a pataki Kollégium kapcsolata tovább élt a költő halálát követően, hiszen a Kollégium ébresztője és fenntartója lett az országosa elterjedt Kazinczy-kultusznak, ami pedig serkentőleg hatott az európai kultúrkörbe szervesen illeszkedő, ugyanakkor nemzeti értéket reprezentáló, magyar és idegen nyelvű dokumentumok gyűjtésére, a nagykönyvtári állomány tudatos építésére.
A II. világháború végén a Kollégium Nagykönyvtárának egyéb könyveit, levéltári és kézirattári anyagaival együtt, és az ő könyvtárának néhány kötetét is a Szovjetunióba vitték, és 61 év után kerültek haza. Ebből, a 200 éve a Nagykönyvtárba került állományból válogattuk a kiállított könyveket.
