Rajzpályázat

A Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma rajzpályázatot hirdet:

ÁLTALÁNOS ISKOLA - ALSÓ TAGOZAT

Falu Tamás: Kamilla

Kis kamilla finom szirma,

Balzsama a gyógyulásnak,

Enyhíts minden sebet, lobot,

Ahol gyógyulásra vágynak.

Kis kamilla, a földgömbön

Mindig kigyullad az átok,

Lepj el minden csöppnyi helyet,

És gyógyítsd meg a világot.

Weöres Sándor: A galagonya

Őszi éjjel

izzik a galagonya

ruhája.

Zúg a tüske

szél szalad ide-oda,

reszket a galagonya

magába.

Hogyha a Hold rá

fátylat ereszt:

lánnyá válik,

sírni kezd.

Őszi éjjel

izzik a galagonya

ruhája.

Szép Ernő: Virágok

Nincs nekem kedvenc virágom,

melyik szebb, nem prédikálom,

Mind szeretem, mind csudálom,

tavasszal mind alig várom.

És szeretem én a fákat

amennyit csak szemem láthat.

Szeretem, ó, a fanépet,

a fák is olyan szépek, szépek.

Nem mások ők, nézz csak rájok:

égig érő zöld virágok.

ÁLTALÁNOS ISKOLA - FELSŐ TAGOZAT

Krúdy Gyula: A diófa és a kulacs (részlet)

A diófa magánosan állott a kert végében - távol a fecsegő szilvástól, amely abban leli örömét, ha az emberek tüzet raknak vele szüretkor - távol a körtefáktól, amelyek tudatlanságukban a legszegényebb szeretőt tartják maguknak a madárijesztő alakjában - sőt hátat fordítva a kökénybokornak is, amely pedig tüskéivel, fanyar gyümölcseivel elég férfiasnak mondható - a diófa magánosságában mindenféle bogarasságokat szedett fel. Fiatal korában, mikor még hiszékeny volt: az volt a vágya, hogy valamikor szerelmesek koporsója legyen. Míg vénségére, mikor megjött az esze, azt gondolta magában, hogy ennek a világi életnek csak egyetlen célja lehet: kulacsnak lenni az emberiség szolgálatában.

Tóth Árpád: Bazsalikom (részlet)

Az asztalomon paraszti csokor,
Bazsalikom, viola, szarkaláb,
Szemet vidító, kedves, egyszerű
Mezei tarkaság.

A bazsalikom csipkés levelét
Ujjheggyel gyöngéden megdörzsölöm,
Mint parasztnéne szokta, ha belép
A templomküszöbön.

Jókai Mór: Sárga rózsa (részlet)

Mert csak "egy" sárga rózsa van az egész Hortobágyon, az is a csárdabérlő kertjében. Valami idegen hozta oda, azt mondják, Belgaországból; csodálatos rózsa, egész nyáron nyílik, pünkösdkor elkezdi, s még adventben is teli van fakadó bimbóval. Olyan sárga a virága, mint a termésarany, az illata meg inkább a muskotály boréhoz hasonlít, mint a rózsáéhoz: hej, de soknak a fejébe ment már ez az illat, aki azt a rózsát megszagolta!

Aztán annak a leánynak is csak "sárga rózsa" volt a neve, aki abból a rózsából szakítani szokott, nem is magának.