Dr. Busa Margit

 

1914. június 21-én született Budapesten. Már gyermekkorában megszerette a könyveket, az olvasást,  a szerető édesapja gyakorta ajándékozta meg  gyermekkönyvekkel. ”Könyvek között nőttem fel, korán megragadott az a szellemiség, ami belőlük áradt felém.” Az elemi-és a középiskola befejezése után felvételt nyert a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin-történelem szakára. Alszeghy Zsolt, Horváth János híres professzorok tanítványaként a filológiai ismereteket is elsajátította. Három évig az Irodalomtudományi tanszék könyvtári kezelőjeként is jeleskedett. 1945-ben szerezte meg a bölcsészdoktori diplomáját. „ Amikor végeztem, lehetőségem lett volna arra, hogy az egyetemen maradjak. De olyan helyre szerettem volna kerülni, ahol kutatásaimhoz rendelkezésre állt a forrásanyag.” Pár hónappal később az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója tudományos munkatársaként alkalmazta. Először az igazgatási osztályon, majd a Hírlaptárban munkálkodott. Aztán tizenkét évig a Kézirattárban, a nyugdíjazásáig újból a Hírlaptárban tudományos főmunkatársaként dolgozott. „Szerencsés voltam és „vagyok, mert ott dolgozhattam, ahol akartam, s azt csinálhattam – és csinálom-, amit végtelenül szerettem. Nekem a könyvtári szolgálat  hivatás volt.”    

A munkaviszonya megszűnése után a volt munkahelyén, a főváros tudományos könyv- táraiban tovább folytatta több évtizedes áldásos tevékenységét. Az értékes kutató munkáját két szakterületen kamatoztatta. Az egyik példaértékű munkája a retrospektív, a kurrens szakbibliográfiák, sajtóbibliográfiák összeállítása, szerkesztése volt, amely  „szeretetszolgálatot jelentett” számára. Az 1950-ben megjelent retrospektív  Magyar Történeti  Bibliográfia (1825-1867), valamint az 1986-ban közreadott retrospektív  Magyar sajtóbibliográfia (1705-1849) I. kötete  összeállításában munkatársként vett részt. Az 1996-ban megjelent Magyar sajtóbibliográfia 2. kötete (1850-1867), a Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent…. hungarica hírlapok és folyóiratok   bibliográfiája anyagát  a nyugdíjas éveiben fáradhatatlanul gyűjtötte, állította össze és szöveggondozta.

A másik „ szívbéli szerelme” Kazinczy életpályája, munkássága volt. „Évtizedek óta izgat a személye, az a szerep, amelyet korának magyar irodalmában betöltött. Minden idegszálával és akaratával a magyar nyelv és irodalom emelkedését mozdította elő, a jó ügyért bátran és tisztességesen kiállt.” A széphalmi Mester munkásságával kapcsolatban 1956-tól rendszeresen jelentek meg  publikációi.

„Mikor én 1945-ben az OSZK dolgozója lettem, nagy lelkesedéssel úgy éreztem, hogy a Nemzeti Könyvtár minden kazinczys állománya az én olvasásom kedvére létesült. Olvastam sok-sok Kazinczy-kiadványt, ezekről írt tanulmányokat. Különös indíttatás vett rajtam erőt, minden olvasmány előttem ismeretlen adatáról cédulára feljegyzést készítettem. Reméltem, hogy valamikor egy-egy írásomban fontos lesz e cédulák anyaga..”

Lelkiismeretes, precíz tudományos kutatásai eredményeként 1981-ben jelent meg a Kazinczy Ferenc  bibliográfia, amely 1775-től -1980-ig Kazinczy  Ferenc nyomtatásban megjelent műveit és róla szóló irodalmat adja közre.

A Kazinczy Ferenc bibliográfia 2. kötetét, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Társaság adta ki 1994-ben. A retrospektív bibliográfia az 1980-1990 közötti időszakban „a kötetekben és a periodikákban megjelent” Kazinczy tanulmányokat és cikkeket közli. 1991-től a Kazinczy Ferenc bibliográfia kurrens  anyaga  Kazinczy Társaság: Széphalom c. évkönyve 1993-as, 1994-es, 1997-es és 2001-es számaiban  jelent meg.

A Széphalom évkönyv 1988-tól rendszeresen jelentette meg Dr. Busa Margit irodalomtörténész a Kazinczyval, a Kazinczy-emlékjelekkel kapcsolatos legújabb kutatásai eredményeit  is.

Hiánypótló kiadvány a 2001-ben közreadott Kazinczy Ferenc prózai kéziratának bibliográfiája. A már 87 éves jeles tudományos kutató, filológus elsősorban a fővárosi könyvtárak, levéltárak, múzeumok kézirattáraiból  kitartóan gyűjtötte és állította össze a bibliográfiát. A  dokumentum  a széphalmi Mester önéletrajzi jellegű munkáival, a családjával, a birtoka ügyeivel, „magyar személyekről és műveikről”, valamint „külföldi személyekről  és műveikről” tartalmazó adatokat teszi közkinccsé.

2001-ben Egy évszázad fele az irodalom és a bibliográfia szolgálatában c. állította össze személyi bibliográfiáját, amely  a Széphalom 11. számában tanulmányozható. A több mint száz tételt tartalmazó forrásjegyzék az 1946-tól 2001-ig végzett gazdag „munkásságának összegzése”. „Tudni akartam teljesítettem- e amire vállalkoztam, megtettem-e mindent, amit meg- tehettem.”

Tagja volt a Kazinczy Társaságnak, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciójának.

Kiemelkedő munkásságát 1998-ban Szinnyei József-díjjal ismerték el. Az életműve elimeré- réseként  2006-ban az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója  Bibliothecaria Emerita díjat adományozott számára.

Dr. Busa Margit, irodalomtörténész, a sajtóbibliográfia alapítója,  Kazinczy  születése 250. jubileuma ünneplése esztendejében, 2009. március 6-án, 95 évesen  csendesen ment el a minden élők útján. Hamvai a budapesti Szent Gellért plébániatemplom urnatemetőjében nyugszanak.

A tudományos kutatómunkában végzett elévülhetetlen érdemeit a széphalmi mester szívhez szóló  gondolatával fejezhetjük ki:

 „ Aki eleget teve a maga korának,
az minden következőknek élt.„

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor