Életutam

Abaújnádasdon születtem, Szlovákiában, Kassa közelében, 1929. december 22-én. Édes-apám ott gazdálkodott a család 200 holdas birtokán. Nem sokkal azután, hogy falunk 1938 őszén visszakerült Magyarországhoz, apám állami szolgálatba lépett, s Miskolcra kerültünk, ahol a megyeházán a gazdasági felügyelőség vezetője lett. A gimnázium alsó osztályait 1940 és 1944 között Kőszegen a Hunyadi Mátyás katonaiskolában végeztem, a felső négyet Miskolcon a református Lévay József gimnáziumban, ott érettségiztem 1948-ban jeles eredménnyel. Ott fordult érdeklődésem az irodalom felé tanáraim, dr. Csorba Zoltán és Gyárfás Imre irányítása mellett. Első írásaim az általam szerkesztett diáklapokban és a Nemzeti Parasztpárt Szeberényi Lehel szerkesztette miskolci hetilapjában, az Északi Szabad Szóban jelentek meg. 1948-ban kezdtem meg egyetemi tanulmányaimat Budapesten magyar-angol tanári szakon, diplomámat azonban csak némi kitérő után (magyar nyelv és irodalomból 1957-ben, angol nyelv és irodalomból 1961-ben) kaphattam meg, mert 1951 nyarán egy írógépen öt példányban kiadott irodalmi lap szerkesztése miatt politikai izgatás vádjával 8 hónapra elítéltek, majd pedig – sok miskolcival együtt – hortobágyi kitelepítés lett az osztályrészem, s 15 hónapon át kocsisként dolgoztam a Borsósi Állami Gazdaságban.

Pedagógusi pályámat Miskolc-Perecesen a 104-es számú bányaipari tanulóintézetben kezdtem 1954-ben, majd hat éven át a bodrogközi Zemplénagárdon általános iskolában tanítottam, ahol a néprajz, a honismeret iránti érdeklődésem kialakult. 1961-ben kerültem a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnáziumba, ahol nevelőmunkámmal párhuzamosan szakirodalmi munkásságom kibontakozhatott. 1974-től 62 éves koromban bekövetkezett nyugalomba vonulásomig (1992) a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanára voltam. Feladatom elsősorban a magyar nyelvészet és a beszédművelés oktatása volt, de részt vettem az angol nyelvi képzésben, a honismereti szakkörvezető-képzésben és a népfőiskola újjászervezésében is. Bölcsészdoktori oklevelet irodalomtudományból a debreceni egyetemen szereztem (1979). A pártpolitikától távol tartottam magam, de tagja lettem több szakmai egyesületnek (pl. Irodalomtörténeti Társaság, Nyelvtudományi Társaság, Anyanyelvápolók Szövetsége, Honismereti Szövetség, Népfőiskolai Társaság, Kazinczy Ferenc Társaság, Magyar Comenius Társaság).

Rendszeresen publikálok az irodalom, a nyelvészet, a művelődéstörténet, a honismeret különböző témaköreiből, de elsősorban nevelőnek tartom magam. Ez abban is megmutatkozik, hogy nem köteleztem el magam egyetlen szűkebb szakterület művelése mellett. Írtam szaktárgyaim módszertanáról, Sárospatak és Sátoraljaújhely múltjáról és jelenéről, kiadták nyelvművelő írásaim gyűjteményét, számos könyvismertetésem jelent meg miskolci orgánumokban. A magyar írók közül Kazinczy Ferenccel, Tompa Mihállyal, Móricz Zsigmonddal foglalkozom leginkább, s érdekelnek a kultúra helyi hagyományai. A nyelvészeten belül a névtant művelem elsősorban. Szívesen vállalok érdeklődésemnek megfelelő szerkesztői fel-adatot.

Munkásságomat több kitüntetéssel és díjjal jutalmazták. Közülük különösen kedves nekem a Kazinczy-díj (1984), az Apáczai-díj (1991), a Borsod–Abaúj–Zemplén megyei közgyűlés által adományozott alkotói díj (1993), a Lőrincze-díj (1999), a Köztársasági Arany Ér-demkereszt (2003), valamint az a nagy megtiszteltetés, hogy Sátoraljaújhely (1986), Sárospa-tak (1999) és Zemplénagárd (2001) díszpolgárává választott.

1958-ban megnősültem, feleségem, Schneider Júlia tanítónő. Három gyermekünk és hét unokánk van. Nem sokkal azután, hogy feleségemmel nyugalomba vonultunk, lányom és kisebb fiam rábeszélésének engedve Szegedre költöztünk (1993), hogy segítsünk öt ott élő fiúunokánk nevelésében. Ez életformaváltással járt természetesen: kevesebb időt töltök a szakmai nyilvánosságában, s többet dolgozószobámban az íróasztalom mellett. Főként szerkesztői és szerzői kötelezettségeim vannak; szerkesztem a Kazinczy Ferenc Társaság Széphalom című évkönyvét, a sárospataki főiskola Sárospataki Pedagógiai Füzetek című kiadványát, technikai szerkesztőként gondozom a Magyar Comenius Társaság Bibliotheca Comeniana című könyvsorozatát, rovatvezetője vagyok a Honismeret című folyóiratnak. Néhány programban – így az anyanyelvi mozgalomban – továbbra is feladatot vállalok a sátoraljaújhelyi székhelyű Kazinczy Ferenc Társaság, valamint az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségi tagjaként, s élő a kapcsolatom sátoraljaújhelyi és sárospataki volt munkahelyemmel. A Magyar Nyelv Múzeuma Pásztor Emilnek a létesítésre tett javaslata óta szívügyem, igazi öröm, ha hozzájárulhatok működése sikeréhez.
Dr. Kováts Dániel

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitva tartás: november 2-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor