Kazinczy Ferenc „Ortológus és Neológus; Nálunk és más Nemzetéknél” című tanulmányával zárják le az iskolai tankönyvek a nyelvújítási harcot, pedig a cikk 1819-es megjelenése után is jócskán közöltek a lapok neológiához kapcsolódó szövegeket. Azzal, hogy a két tábor közötti polemizálás folytatódik a Tudományos Gyűjteményben megjelent írása után, Kazinczy is tisztában volt. Ezt Czifra Mariann irodalomtörténész legújabb kutatása erősíti meg: néhány hónapja publikálta az Ortológus és neológus végső változatát, melyben a széphalmi mester azt fogalmazza meg, hogy mindenki a maga kedve szerint fogja használni a nyelvet, és aztán ez a folyamat majd szépen megállapodik, a nyelvhasználat pedig eldönti, hogy milyen a megfelelő nyelvi forma.

A nyelvi sokszínűségé, játékosságé és humoré volt a főszerep a Múzeumok éjszakáján Széphalmon. A múzeumokat mindenki formális helynek tekinti, a nyelvtanórák anyagát pedig nehezen elmélyíthető tudásnak. Ezt cáfolta meg A Magyar Nyelv Múzeuma az év legrövidebb éjszakáján. A 3I – Írók Irodalmi Iróniája című alkalmi szabad téri tárlat például a magyar irodalmi alkotások humoros gondolataiból, játékos nyelvi megoldásaiból válogatott. Többek között Karinthy Frigyes, Örkény István, Rejtő Jenő, Gárdonyi Géza sorait olvashatták a látogatók a kertben és paravánokon, míg a padokon pihenőket képrejtvények és irodalmi alkotások átköltött címei szórakoztatták. A Kazinczy Emlékcsarnokban Kazinczy Ferenc és Török Zsófia nosztalgiázott, a kosztümös tárlatvezetés ugyanis a nyelvújító leveleiből, műveiből kínált részleteket ezen az estén. A börtönéveket, a leánykérést, a gyermekek születését, a munkában elért sikereket és kudarcokat elevenítette fel a házaspár karakterét magára öltő Dömötör Andrea és Kerekes Zsolt.

A hagyományokhoz híven ismét a Kazinczy Emlékcsarnok elől indult Magyarország leghosszabb és egyik legextrémebb teljesítménytúrája, terepfutóversenye, a Kazinczy 200. A hazánk egyik legszebb táján három napon át tartó megmérettetést hatodik alkalommal rendezték meg.  A túra célja nemcsak a széphalmi mester kultuszának ápolása, hanem a próbatétel is, hiszen a 206 kilométeres távolság 7300 méter szintkülönbséggel emberfeletti kitartást és akaraterőt igényel. Ezt a kihívást csak a legelszántabbak vállalják, a legjobb magyar ultrafutók és teljesítménytúrázók indulnak rajta. Az Kazinczy 200 része a Magyar Sportturisztikai Szövetség terepfutó- és teljesítménytúra-bajnokságának, és kvalifikációs versenye a Spartathlonnak is.

Beszélő helynevek címmel nyílt kamarakiállítás A Magyar Nyelv Múzeumában 2014. június 21-én, a negyedik anyanyelvi juniális keretében. A tárlat a köznévi jelentésű (pl. Bátor, Békés, Tompa, Vasad, Velem stb.) helynevekből válogat: 9 játékos mondatot kínál (pl. Boldog lengyel pápa szava békés), és egyúttal térképen is feltünteti az említett helységeket, egy-egy jellegzetese tájképpel együtt. A bemutató tehát sajátos módon szólaltatja meg néhány városunk, községünk nevét, s egyszersmind anyanyelvünk gazdagságára és játékosságára is felhívja a figyelmet. A kiállítás anyagát – végigjárva a tárgyalt helyszíneket (erről a lefotózott helységnévtáblák is tanúskodnak) – Kemecsei Balázs és dr. Jánosi Bálint állította össze.

A Magyar Nyelv Múzeuma Akadémiai Terme a Magyar Tudós Társaságnak (későbbi-jelenlegi neve: Magyar Tudományos Akadémia), és ezzel együtt a magyar tudománynak és művészetnek állít emléket. Emellett pedig időszakos kiállításoknak, a terem jellege miatt elsősorban irodalmi-nyelvi témájú képzőművészeti alkotásoknak ad helyet. A Gyulai Líviusz-tárlat és a Kölcsey-kiállítás után 2014. június 20-án új bemutató nyílt A lélek lélegzése. Válogatás Kosztolányi Dezső fényképeiből címmel.

A Túró Rudit szinte kivétel nélkül hazavinné minden külföldi középiskolás cserediák, aki az elmúlt 9 hónapban Magyarországon élt. De nemcsak a magyar ízek ejtették rabul a fiatalok szívét, hanem az itt tapasztalt népszokások, hagyományok és ünnepek, valamint a nyelv sokszínűsége, árnyaltsága is. Ez derült ki a Rotary Club által Széphalmon szervezett országos magyar nyelvi vetélkedő feladataira adott válaszokból. A többségükben a tengerentúlról hazánkba érkező és itt tanuló diákok két fordulóban mérték össze tudásukat: írásbeli tesztet írtak, majd szóbeli feladatként énekeltek és verseltek, valamint szókincsükről adtak számot különböző szituációkban.

Kiveszőben van ma a költészet. A gyerekek ugyan tanulnak verseket az iskolákban, de a mindennapokban nem olvasnak. Nem értik sem a versek létjogosultságát, sem a tartalmát. A saját indíttatás hiánya miatt többségük úgy nő fel, hogy egy pillanatra sem érinti meg őket az a csoda, amely pedig ott található a nagy költők alkotásaiban. Ezért a Teremtő anyanyelv című szavalóverseny célja az, hogy személyiségükhöz passzoló versek választására ösztönözze a diákokat, akik a sorok mögé látva átélik annak lényegét. Az így előadott alkotások érzelmeket, gondolatokat keltenek bennük. Éppen ezért a versenykiírásban A Magyar Nyelv Múzeuma nem tesz kikötést a versválasztásban, csak azt határozza meg, hogy az alkotás magyar költő tollából származzon.

Európai szinten is egyedülálló A Magyar Nyelv Múzeumának új állandó kiállítása, melynek sikerére a március 27-i megnyitón Tokaji borral koccintottak a vendégek. A Nyelvlesen – Kalandozások a nyelv körül című tárlat az interaktivitás új fokára lép, a látogatók tulajdonképpen egy szerepjáték keretében jutnak majd új információkhoz a nyelvről, Kazinczy életéről és a korszakról. Efféle forgatókönyvre kevés példa van nemcsak Magyarországon, de Európában is, így a széphalmi intézmény nemcsak iránykövető lesz, hanem úttörője is e stílusváltásnak.

Megjelent a Magyar Nyelv Múzeuma Füzeteinek 2. kötete Múzsák kertje – A nyelv lelke, a lélek nyelve címmel, amelyet 2014. március 25-én mutatott be a könyv szerkesztője, Nyiri Péter Széphalmon. A Múzsák kertje tematikus csoportokba rendezi azokat a tudományos kutatási eredményeket, amelyek kultúrtörténeti előadásként a tavalyi évadban már elhangzottak a nyelvmúzeumban, vagy nyomtatásban korábban még nem jelentek meg. A kötet – bár tudományos alapossággal készült – még a diákok számára is élvezetes, érthető és olvasmányos nyelvezeten mutatja be a nyelvmúzeum körül kialakult szellemi kutatóműhely legújabb eredményeit.

A könyvkészítés és a – restaurátori munka rejtelmeibe vezette be a gyerekeket Mijátovics Zorka, a Petőfi Irodalmi Múzeum főrestaurátora. A Könyvdoktor című múzeumpedagógiai foglalkozásnak helyet adó szemináriumi terem valóságos kis műhellyé alakult a délelőtti órákra február 26-án. Bőrök, régi könyvek, prések, keményítő, kenderkóc, ár és még számos érdekes szerszám, anyag sorakozott a diákok előtti asztalon. Ezeket foghatták kézbe, miközben a papírkészítés történetéről beszélgettek, sőt maguk is papírt merítettek.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitva tartás: november 2-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor