Kazinczy Ferenc kisbányai birtokának átvételekor, 1790 őszétől saját maga látott hozzá kitűnő fekvésű birtokának rendbetételéhez, a bozótirtáshoz és az első ültetésekhez. Ekkor a szülői alsóregmeci birtok kertjéből és a pesti egyetemi Füvészkertből szerezte be növényeit. Fogsága idején öccsére, Józsefre volt bízva a birtok gondozása. Kazinczynak több ötlete is volt kertjének megtervezéséhez, melyet eleinte fejlett esztétikai igényessége és kreatív érzéke, később a szükség által korlátozott lehetőségek formáztak.
A birtokon lévő domb (vagyis a „szép halom”) tetejére épített kúria köré Kazinczy szándékosan nem tervezett növényzetet, hogy az elé táruló páratlan panorámát semmi ne zavarja meg. Kazinczy leírásából ismerjük, hogy 12 falu tornyát látta ebédlője ablakából. Ide tartozott a lakóház és az országút közötti terület is, mindössze az országút mellé tervezett négy jegenyét ültetni. A kúria bejárata a ház mögött helyezkedett el, ahová íves kocsiút vezetett az országút felől az udvarba, Kazinczy ide akácfákat tervezett és ültetett is. A parkosított kertrész a lakóház dombja mögötti területeket foglalta volna magába, itt merült fel az „angolkert” ötlete is.
Mire Kazinczy beköltözhetett családjával a fogsága alatt elhanyagolt, félkész kúriába, addigra lemondott az egész birtok nagyszabású parkosításáról. Ehelyett a ház közvetlen környezetének rendezésébe kezdett, ahol barátaitól ajándékba kapott egzotikus díszfák és gyümölcsfák kaptak helyet. Ezután évekig az elültetett növények megtartásáért vívott harc határozta meg Kazinczy mindennapjait.
