Régen és most

Július hónap az aratásról szólt régen és most is. Az idő múlásával és a mezőgazdasági gépek fejlődésével átalakultak ennek a nagyon fontos munkának a folyamatai. Míg régen kaszával vágták le a megérett gabonát, és fáradságos, kétkezi munkával végezték az aratást, ma már komoly technikával rendelkező aratógépek látják el ezt a feladatot. Ezeknek a gépeknek a segítségével időt és energiát spórolnak a mezőgazdászok, de a régi aratási szokásoknak, a kemény munkának is megvolt a maga varázsa.

„Piros pünkösd napja az örömök napja, ezer nyolcszáz ötvenhat év óta minden évben leszállnak az égi tüzes nyelvek az emberek lelkébe új elevenséget ömleszteni; mivel is ünnepelhetnők meg e napot kedvesebben, mint jó szív tiszta jó kedvével? Minden nép úgy mulat, ahogy jellemében fekszik, lássuk hogy mulat a magyar pünkösd napján, amit kitüntető kedvezéssel elnevezett »piros« ünnepnapnak.”

A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, ezen a napon ünnepeljük Krisztus feltámadását. Az egyházi mozgó ünnepek (minden éven más dátumra eső ünnepek) középpontja, melyet egy héttel előz meg farsang vasárnapja, majd ötven nap múlva követi a pünkösd ünnepe. Magyar elnevezését a nagyböjtöt, hústól való tartózkodást követő első olyan napról kapta, melyen húst vehettek magukhoz, húst ehettek a keresztények.

A farsangról mindenkinek a vidámság, móka, álarckészítés, jelmez, báli időszak, tánc szavak jutnak eszébe, de ha úgy vizsgáljuk meg, mint az egyik nagy múlttal rendelkező népi hagyományunkat, rengeteg érdekességre bukkanhatunk. A farsangi időszak vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig, húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. napig tart, mely 2021-ben február 17-re esik.