Klasszikus irodalom. Frissítés most!
Urbán Zita
Mikszáth Kálmán először tavaly irodalomórán keltette fel az érdeklődésemet, amikor tanultunk az életrajzáról, és nagyon megtetszett a szerelmi története a feleségével, hogy mennyire romantikus és egyedülálló a magyar irodalomban. Utána elkezdtünk foglalkozni a novelláival, és akkor jöttem rá ennek a műfajnak a praktikáira, hogy a mai sürgető, gyors világban mégis tömörségével és rövidségével tud adni egy kis szabadságot, és úgy érezzük, hogy foglalkozunk a magyar irodalommal, még ha nincs is annyi időnk. A jó palócok kötetét olvasva nagyon bele tudtam maga képzelni a környezetébe és a világába, ugyanis mindig érdekelt a magyar népi kultúra, és nagyon egyedi és érdekes szempontból mutatta ezt be. Tehát nem ezt az elképzelt, romantikus idillt mutatta be, hanem igenis az emberi érzésekről és a valóságról írt, hogy akkor sem volt minden fenékig tejföl, és hogy az embereknek akkor is megvoltak ezek az érzéseik, amik sokszor csúnyák és rosszak, de mégis ettől ember az ember, és külön tetszett, hogy ezt nem nyíltan mondta ki, hanem nagyon szép képi világon keresztül mutatta be. De mégis egyértelművé tette az ember számára, hogy mire akar utalni, és a tájnak és a környezetnek is nagyon sok szerepet adott, ami külön jó volt, mivel ezzel egy kis meseszerűséget vitt az egészbe, és tényleg, nekem nagyon jó volt, hogy egy-egy bioszlecke vagy törilecke között pihenésképpen elolvastam egy-egy novellát a tizenötből, és felüdültem, és új lendülettel tudtam utána folytatni a tanulást. Ezért tényleg mindenkinek ajánlom, aki bármennyi kis időt szeretne szánni az irodalomra, de mégsem tud egy-egy regénybe belekezdeni.
