„Kertem szépül.” 13.

A széphalmi Kazinczy-kert felújításának krónikája, 2020, 13.

 

     A széphalmi emlékkertben zajló kertrekonstrukció során helyreállították a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnokkal szemben található egykori díszmedencét. A díszkőből kirakott medence vízvezetékekkel és vízforgató rendszerrel van ellátva, így az emlékhely egyik magával ragadó látványossága lesz a jövő év tavaszától kezdődően.

Váczy János 1911-ben írt, Széphalomról szóló jelentésében jelenik meg először utalás a medence építésére: „A park mostani gondozása szorgalmas és ügyes kézre vall, s teljesen kielégítő, a mit az Akadémia nevében tudtára is adtam a derék kertésznek, a ki csekély díjazásért igazán jó karban tartja a mausoleum környékét, a dísznövényeket, útakat s azon tágas öntöző medenczét, a melyet az Akadémia néhány évvel ezelőtt készíttetett.”

A jelentésből kiderül, hogy nem az 1920-as években építették, az akkor elkészült járdákkal, kerítéssel, kúttal, virágházzal, pincével együtt. Valószínűleg Kazinczy unokája, Becske Bálint gondnoksága idején, az ő kezdeményezésére, a Magyar Tudományos Akadémia irányításával készült el. Az is kiderül, hogy akkoriban nem díszítő funkcióval rendelkezett, hanem a víz összegyűjtése volt a feladata, és elsősorban öntözésre használták (feltehetően ekkoriban még nem épült meg újra a kút). Betonból készült, vízforgató berendezést nem építettek a belső részébe, tehát szökőkútként kevésbé lehet említést tenni róla. Az írás mindemellett szól a park megfelelő gondozásáról is, mely egyaránt dicséret Baluha János főkertésznek és Becske Bálintnak, aki 1912-ben végleg elköszönt a gondnoki és földi teendőitől.

Becske halála után Emődy László (a Zemplén vármegyei Kazinczy-kör elnöke) vette át a gondnoki teendőket Széphalmon, aki 1913-ban Domokos Imre sátoraljaújhelyi építőmestert bízta meg tervezési és helyreállítási munkálatokkal, közöttük a mauzóleummal szemközti medence javításával, melyről a következőt írja: „A parkban lévő vizmedencze [...] teljesen szabadon áll melyben majdnem egészen a földszinéig 1.80 mtr mély vizet tartalmaz. Ez ideig többször megtörtént hogy állatok belefulladtak minthogy ez igy emberre is veszélyes, ennek körül keritése szükséges lenne 1. mtr magas erős vaskorláttal.

A vaskorlát végül nem készült el, és több technikai probléma is adódott: elsősorban a szétfagyás, a repedések miatt, ami a téli lefedés hiánya miatt történhetett (illetve az építés során kivitelezett minőségi problémákból is eredhetett).

A Magyar Nyelv Múzeumában található meg a Magyar Tudományos Akadémia Széphalomra vonatkozó gazdasági levelezése az 1920-30-as évekből, valamint az építmények terveinek egy része. E levelezésekből kiderül, hogy az előbb említett problémára több éven keresztül igyekeztek a figyelmet ráirányítani és orvosolni. Az állapotok felmérésével és véleményezésével, valamint a munkálatok irányításával Dudás Kálmán építészmérnököt bízta meg az Akadémia. A levelezések szerint 1925-26-tól sürgőssé vált a vízmedence helyreállítása: az alapcsövek hosszú ideig nem voltak rendben tartva, s ezért a park területén nagyobb mennyiségű víz gyülemlett fel.

1927-ben Emődy kérése az volt, hogy a tervezett felújítás alkalmával a medence karimájába dróthálót helyezzenek a betonozás során, az ellenálló képesség növelése érdekében, valamint kezdeményezte a medence sürgős lefedését télére, a fagykár elkerülése miatt. A lefedésre több tervrajz is született.

A medence lefedésének tervrajzai, 1928. (A Magyar Nyelv Múzeuma)

Szabó Bertalan vállalkozó 1928-ban készített költségvetést a medencével kapcsolatos munkálatokról (is), mely tartalmazta a felső peremének lefedését, a tisztítási munkálatokat, a csövek kicserélését a dugulások miatt. Az 1929-es jelentés szerint a kertész, Tóth János előkészítette a területet, a medence vizét leeresztette, átsúrolta, javításra készen áll, s el is kezdődtek a munkálatok. A csőben a beömlés előtt vízszűrőt helyeztek el, ami a víz tisztítását segítette elő. A medence fedése fából készült el, melynek alsó és felső részét kátrányolajjal vonták be. Egy 1934-es, Tóth János által írt levél tudósít arról, hogy a medence le van fedve.

A második világháború során a front nem kímélte a széphalmi emlékhelyet sem. Kornitzer András, az akkori kertész-gondnok így ír a keletkezett károkról: „A pince boltozata is 4 helen van alátámasztva; ezek a károk légnyomástól származnak. A bazin [medence] is több helyen megrepedt a bazintető 1/8-ad részét az oroszok elvitték és igy a bazin takaratlan maradt…”

1952-ben a helyszínen járt Kárpáti Aurél újságíró, aki akkori naplófeljegyzéseit 1956-ban tette közzé. Ebben a kert számos részletére tér ki, köztük a medencére is: „[...] Kőurnákban itt-ott kardlevelű dísznövények, odébb sok tarka virág. A mauzóleum előtt fehér kávájú, kerek vízmedence, amelyet csobogó forrás táplál. Itt ülök hát és írok…”

Az akkor még forrás táplálta vízmedence mellett álló két növénytartó edényre utal a „kőurna” elnevezés, az „odébb sok tarka virág” pedig valószínűleg az ovális virágágyásra vonatkozik. A leírás összességében egy harmonikus, gondozott kert látványát sugallja még ekkor.

     Az évek során azonban a csobogó forrás elapadt, s nem maradt elegendő víz a medence táplálásához. A beton tönkrement, valószínűleg az 1980-as évek közepén elbontották, és feltöltötték földdel. A talaj egy idő után azonban megsüllyedt, s újra láthatóvá vált az egykori medence helye.

A medence helye a helyreállítás előtt

 

A helyreállított díszmedence

Forrás:

Váczy János: Jelentés Széphalomról, 1911.

A Magyar Tudományos Akadémia Széphalomra vonatkozó dokumentumai, 1920-30-as évek.

(A Magyar Nyelv Múzeuma)

Kesztyűs Kitti

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor