„Kertem szépül.” 11.

Kertem szépül.”

A széphalmi Kazinczy-kert felújításának krónikája, 2020, 11.   

     A Kazinczy Ferenc Emlékpark a ma Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalom község belterületén helyezkedik el, a terület kiterjedése 5,4688 hektár, tengerszint feletti magassága 110-120 méter. Jelenleg műemléki környezet, nyilvántartott kert, de nem áll természetvédelmi oltalom alatt.

Kazinczy az akkor még kisbányai birtokának átvételekor, 1790 őszétől saját maga látott hozzá kitűnő fekvésű birtokának rendbetételéhez, a bozótirtáshoz és az első ültetésekhez. Ekkor a szülői alsóregmeci birtok kertjéből és a pesti egyetemi Füvészkertből szerezte be növényeit. Fogsága idején öccsére, Józsefre volt bízva a birtok gondozása. Kazinczynak több ötlete is volt kertjének megtervezéséhez, melyet eleinte fejlett esztétikai igényessége és kreatív érzéke, később a szükség által korlátozott lehetőségek formáztak.

A birtokon lévő domb (vagyis a „szép halom”) tetejére épített kúria köré Kazinczy szándékosan nem tervezett növényzetet, hogy az elé táruló páratlan panorámát semmi ne zavarja meg. Kazinczy leírásából ismerjük, hogy 12 falu tornyát látta ebédlője ablakából. Ide tartozott a lakóház és az országút közötti terület is, mindössze az országút mellé tervezett négy jegenyét ültetni. A kúria bejárata a ház mögött helyezkedett el, ahová íves kocsiút vezetett az országút felől az udvarba, Kazinczy ide akácfákat tervezett és ültetett is. A parkosított kertrész tehát a lakóház dombja mögötti területeket foglalta volna magába, itt merült fel az „angolkert” ötlete is.

Mire Kazinczy beköltözhetett családjával a fogsága alatt elhanyagolt, félkész kúriába, addigra lemondott az egész birtok nagyszabású parkosításáról. Ehelyett a ház közvetlen környezetének rendezésébe kezdett, ahol barátaitól ajándékba kapott egzotikus díszfák és gyümölcsfák kaptak helyet. Ezután évekig az elültetett növények megtartásáért vívott harc határozta meg Kazinczy mindennapjait.

Halála után a család elköltözött, a birtok haszonbérlők kezére került, a kert gondozatlanul állt. A változások az 1859-es centenáriumi ünnepségek után kezdődtek, amikor a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett gyűjtés során befolyt összegből megvásárolta a széphalmi birtokot, és hozzáfogott a terület rendbetételéhez. Az ünnepség részeként négy hatalmas cserfát ültettek a sír négy sarka köré, ekkor még ide tervezték a díszes mauzóleum építését.

Kertem szepul 20200814 1

Matolay Viktor: Kazinczy kúriája a Sátor-hegyek tövében, Kistoronya felől, 1860.

 

Később fontosabbnak látták a meglévő épületek megóvását, így az Emlékcsarnok építése az egykori kúria helyén kezdődött el. Ybl Miklós első épülettervével egyidőben születhetett meg az első kertterv is. Bár ez nem maradt fenn, azonban Matolay Viktor 1863-ban megjelent cikkében néhány részletével megismerkedhetünk: „A nagy belsőség elejét egész szélességben azonban képzendi a kert, melyben az épület és a sir áll, s melyhez az országút mellett fekvő pár köblös szántóföld is csatolva leend. Ezen kert megújítása és alakitása iránt is van már egy tervezet, a mely azon eszméből indul ki, hogy az egész majdnem köröskörül teljesen sűrű facsoportozattal legyen körülvéve, belül szabadon s igen kevés és rendetlen facsoportozatokkal; a tervező úgy látszik azt kívánta előhozni, hogy egy erdőben képzelje magát a látogató – elzárva a többi világtól, s annak közepében, tágas nyílásban, egyedül a kegyeletes emlékek szemléletébe merülhessen,…”

Tehát ekkor már fákkal beültetett rész haladt végig a terület szélén, s annak belsejében néhány látszólag véletlenszerűen elszórt facsoport volt látható a kúria körül. Az Emlékcsarnok építése idején s az azt követő időszakban is évekig késlekedett a kert rendbetétele. Az 1840-50-es években a Kazinczy által ültetett fák többsége elpusztulhatott, az 1860-as évek leírásai alapján csupán az ellenállóbb akácok, nyárfák, tölgyek maradtak meg. Az 1870-es évek elején a kert határa mentén fagyal-sövényt ültettek.

Valószínűleg 1872-ben id. Pecz Ármin készítette el az emlékkert (újabb) tervét. Mezőssy Menyhért gondnoksága idején a parkosítás az Emlékcsarnok közvetlen környezetében indult el. Az épület köré formára nyírt lágyszárú növényeket és örökzöldeket ültettek geometrikus elrendezésben, valamint az épület előtt egy ovális virágágyást hoztak létre. A következő években kialakult a teljes park, földbirtokosoktól igényelt faadományokat, s így ültetett fenyőfákat, akácfákat, illetve gyümölcsfákat is. Koch Henrik építész javaslatára ültettek tölgyfasort az Emlékcsarnoktól a sírokhoz vezető sétánnyal párhuzamosan és azon túl. A sétányt végig kísérő gyertyánsövényt a 20. század elejéig alacsonyra nyírták, majd a később köré ültetett fákhoz hasonlóan az is fasorrá nőtt meg.

Kertem szepul 20200814 2

Az emlékcsarnok 1887-ben. Vasárnapi Ujság, 1887.

 

Az író unokája, Becske Bálint gondnoksága idején került sor nagyszabású fenyőtelepítésre. 1899-ben a Földművelésügyi Minisztérium által meghirdetett, államilag támogatott „Erzsébet királyné emlékfák” program keretében kezdeményezte az emlékpark faállományának gazdagítását, a kert még be nem ültetett részein. 2550 fenyőcsemete ültetése történt ekkor, „Erzsébet-liget” címen. A fenyőültetések évekig zajlottak, s jelentősen megváltozott a park összképe a korábbi megjelenéséhez képest. Becske Bálint további fenyőültetéseket kezdeményezett, ám a csemeték érkezését már nem érhette meg 1912-ben.

Az első világháború idején a pénztelenség és az elmaradó fenntartási munkák voltak jellemzőek. A második világháborúban – Kornitzer András gondnoksága alatt – az átvonuló front közepette mindent megtettek az emlékhely megóvása érdekében. Kornitzer feladata volt – az 1946-ban az egész környéket sújtó szúfertőzés következtében – a park fenyőállománya jelentős részének kivágatása, miszerint kb. kétszázra csökkent a megmaradt fenyő egyedek száma. Ez drámaian megváltoztatta a park állapotát, hiszen Becske Bálint telepítései után közel ötven éven keresztül a fenyők jelentősen meghatározták a kert kinézetét.

1950 őszétől a széphalmi kert állami tulajdonba került. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja elvégezte a korábbi szúfertőzés miatt szükséges fapótlásokat. Az 1970-es évektől a széphalmi emlékkert erdőnek minősül, 1977-től pedig természetvédelmi területté nyilvánították (2008-ig).

     A 20. század során a Kazinczy Emlékpark képe teljesen megváltozott: a faállomány néhol sűrűbb, néhol ritkább lett a pusztulások miatt. Némely fa életkora jelenleg száz éven felüli is lehet, valószínűleg Kazinczy korából származó egyed már nem található közöttük. A fennmaradt növények élőhelyként is fontos szerepet töltenek be: védett rovarok, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök otthona is az emlékhely.

Kertem szepul 20200814 3

Az Emlékcsarnok jelenleg

 

Kertem szepul 20200814 4

Az Emlékcsarnokból kilépve elénk táruló látvány

 

Kertem szepul 20200814 5

A Sírkerthez vezető ösvény

 

Forrás:

Kováts Dániel: Fény s nagyvilág énnékem Széphalom

Orbán László: Kazinczy széphalmi birtoka című tanulmánya

 

Kesztyűs Kitti

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: október 29-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor