„Kertem szépül.” 10.

Kertem szépül.”

A széphalmi Kazinczy-kert felújításának krónikája, 2020, 10.

     Az 1859-ben, Kazinczy Ferenc születésének 100. évfordulójára országszerte megrendezett ünnepségek alkalmával a magyar nemzet figyelme Széphalomra irányult. A Magyar Tudományos Akadémia által szervezett gyűjtés során a Kazinczy-alap megkezdte működését, s hozzáfogtak a széphalmi birtok rendbetételéhez.

A munkálatokat később kezdték el, a mauzóleum alapozása és építése 1868 nyarán történt meg. A park és a sírhely rendbehozatalára is várni kellett, addig többnyire a Kazinczy család tagjai, illetve a kinevezett gondnokok igyekeztek ezt a feladatot ellátni. Kazinczy unokáját, Becske Bálintot – aki fiatal korában is számos alkalommal járt Széphalmon, s gondozta nagyapja sírját – 1893-tól hivatalosan is megbízták a gondnoki teendőkkel.

Kertem szepul 20200730 1

Vay Miklós rajzának részlete: A Kazinczy-mauzóleum és sír, 1870.

 

A Magyar Tudományos Akadémia az Emlékcsarnok befejezése után átalakító munkálatokat kezdeményezett Kazinczy nyugvóhelye körül. A Kazinczy-sírban középen nyugszik lányuk, Iphigénia, jobb oldalán édesapja, bal oldalán édesanyja. Az elkészített gránit sírkövön azonban nem szerepelt Iphigénia neve, illetve pontatlanul jelenítette meg Kazinczy halálozási dátumát.

Koch Henrik építész már az 1860-as évek elején megtervezte a sír körüli vaskerítést, ennek kivitelezése csak 1886-ban kezdődött meg. A Zemplén című lap így számolt be erről: „Kőtalapzattal kerítette be a sírhalmot s remek kivitelű vasrácsozattal vétette körül. A sírkövet is áthelyezték a sírhalom déli végéhez azzal a számítással, hogy már a legközelebbi tavaszkor a mauzóleumtól a sírhalomhoz vezető alét kiszélesbítik; de meg azért is, hogy a’ dolgozó szobától a sírig’ vezető útnak költői hatását ne zavarja meg semmi közbenső fekvésű tárgy.”

Tehát az elhunytakat fejjel az egykori kúria, a mai Emlékcsarnok felé temették el. Az emlékoszlopot pedig azért helyezték át a sír mauzóleum felőli oldalára, hogy onnan szebb legyen a rálátás a síremlékre. A sírhelyet körülvevő vaskerítés ezzel egy időben készült el, a Schlick öntöde munkájaként. A sírkerthez vezető sétányt is Koch javaslatára szélesítették ki, illetve megváltoztatták az irányát az Emlékcsarnok felé.

Kertem szepul 20200730 2

A Kazinczy-sír és a síremlék 1939-ben

 

1888-tól rendszeressé vált, hogy a pataki és az újhelyi diákok meglátogatták az emlékhelyet, és ünnepséget tartottak ott, melynek elmaradhatatlan hagyománya volt a sírkertben való koszorúzás. A háborúk, illetve az államosítások után csökkent a zarándoklatok száma. 1956-ban a következőket írta az emlékhelyet akkor gondozó sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatója, Miklós Róbert: „A felszabadulás után sokáig rendezetlenül állt. Az őszi szokásos ünnepségek is elmaradtak. A kert pusztulásnak indult ismét, a látogatók elkerülték, s ha jöttek is, nem láthattak mást, csak a sírokat és a régi síremlék rongálódását. Így volt ez egészen addig, amíg a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja át nem vette a mauzóleumot és a kertet az Akadémiától, és be nem rendezte a mauzóleumban a Kazinczy emlékmúzeumot, míg ki nem javította a kert kerítését, míg gondnokot nem alkalmazott, amíg a kert hiányait pótolva helyre nem állították a ligetes domboldal útjait, virágágyait, pótolták fáit.”

Az évek során Kazinczy gyermekeinek, unokáinak, dédunokáinak sírjával bővült a széphalmi sírkert. Kazinczy gyermekei közül itt nyugszik Becske Lajosné, született Kazinczy Anna Iphigénia és Kazinczy Emil Traján (1890), Kazinczy Eugénia (1903) és férje, Kraynik Imre (1859), az unokák közül Kazinczy Gábor és felesége, Váradi Szabó Anna, Kazinczy Lajos és felesége, Baghy Mária. 1912-ben Becske Bálint, aki oly sokat tett a széphalmi emlékhely és a Kazinczy-gyűjtemény gyarapításáért, illetve két kisfia: Béla és Bálint. Itt van a sírja Kazinczy inasának, akivel munkácsi fogsága idején kötött barátságot, Plezsnyalszky Ferencnek (Franz).

A jelenlegi sírnál található emlékoszlopot 1983-ban készítette ifj. Pál Mihály szobrászművész. Munkája arányaiban és formájában pontos másolata az eredeti emlékműnek, a feliratát azonban javították. Az eredeti oszlopba vésett betűk kopottak és egyenetlenek voltak, néhol hibásak, rosszul tördelve. Az eredeti emlékmű maradványait az Emlékcsarnok hátuljánál, fedett helyen tárolják, ahol jelenleg is megtekinthető.

1996-ban a Kazinczy Ferenc Társaság megbízásából Mester Sándor kőfaragó-műkőkészítő mester felújította a sírok műkőből készült keretét és fedelét, valamint a Sophie emlékére utaló keresztet.

Kertem szepul 20200730 3

Kazinczy sírhelye jelenleg

 

Kertem szepul 20200730 4

A Kazinczy-sír új sírköve

 

     2019 őszén a Nemzeti Örökség Intézete jóvoltából a sírhelyeket újra rendbe tették, kicserélték a Kazinczy-síron található sírkövet is, kiegészítve Iphigénia nevével, születési és halálozási dátumával. A Kazinczy-sírkert jelenleg is számos megemlékezésnek a színtere, illetve zarándokhely az oktatási intézmények és az egyéni látogatók számára is.

Forrás:

Kováts Dániel: Fény s nagyvilág énnékem Széphalom

Orbán László: Kazinczy széphalmi birtoka című tanulmánya

 

Kesztyűs Kitti

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: október 29-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor