„Kertem szépül.” 3.

Kertem szépül.”

A széphalmi Kazinczy-kert felújításának krónikája, 2020, 3.

A Kazinczy-kert megújulása előtt egy utazást teszünk a múltba, hogy megismerkedjünk azzal a széphalmi birtokkal, amely Kazinczy korában létezett. A történeti kert rekonstrukciójával megelevenednek majd azok az ötletek, tervek, melyeket Kazinczy saját maga készített.

Széphalom mint helyrajzi elnevezés nemcsak településnév, hanem a mai Kazinczy emlékparkot jelenti, illetve azt az apró dombot, melyen az Emlékcsarnok foglal helyet. Kazinczy kezdetben az általa birtokba vett dombra használta e kifejezést, majd kertjére s az egész birtokára kiterjesztette. A terület eredetileg az alsóregmeci majorsághoz, apja birtokainak részéhez tartozott, nemesi praedium, azaz nemesi birtok volt.

Kazinczy apjának, Józsefnek összesen: „17 3/4 telken 18 jobbágya volt 342 hold szántóval, 150 kaszás réttel. Jövedelmei javarésze egyik Abaúj megyei birtokáról, Alsó Regmecről származott: évenként 936 nap igás-, vagy ezt helyettesítő kétszer annyi gyalogrobot, 18 Ft árenda, 18 öl fa, 108 öl fonal, 36–36 kappan és csirke, 216 tojás. Másik abaúji birtokán, Mátyásházán, csak egyetlen zsellére volt. […] Kis Tárkányban élő ugyancsak egyetlen jobbágyának, név szerint Némety Józsefnek 3/4 telken 6 hold szántója és 7 kaszás rétje volt […].

A mai kert csupán egy kis része Kazinczy egykori birtokrendszerének. 1873-ban a birtok akkori tulajdonosa, a Magyar Tudományos Akadémia Tanárky Gyula vezetésével felmérte a teljes területet: a szántóföldeket, réteket, legelőket, a hozzá tartozó erdőt. E gazdasági részeket eladásra szánták, a befolyt összegből pedig az Emlékcsarnok körüli kertet kívánták rendbe hozni. Az elkészített kimutatás alapján az akkori teljes széphalmi birtok körülbelül 190 hektár kiterjedésű lehetett.

1795 és 1799 között Kazinczy tervrajzokat készíttetett és készített, melyek a széphalmi kertet és a rajta lévő épületeket szemléltetik. Két tervrajz figyelhető meg a fogsága alatt írt levelek között, melyek a Magyar Tudományos Akadémia irattárában találhatók.

Kertemszepul 20200521 tervrajz 1

 

Kertemszepul 20200521 tervrajz 2

 

Kazinczy terveiből kiderül, hogy a mai Kazinczy-kert az akkori szántó és mező, a majorság és a gazdasági udvar területén fekszik. Ezen a részen Kazinczy nem tervezett angolkertet, az általa részben megvalósuló angolkert helyén ma szántóföldek találhatók.

1790-ben nekiláttak a terület rendbetételének, körbekerítették, és elkezdték a ház építését. Kazinczy aránylag nagy lakóházat tervezett, a gazdag házasság és a jól fizető hivatal reményében. Középnemesi szintű birtokközpontot szeretett volna létesíteni. 1791-ben elkészültek a ház falai és a tetőszerkezet. a munkálatokban anyagilag édesanyja segítette, az irányításban pedig testvérei.

Kertemszepul 20200521 tervrajz 3

 

Az épület országútra néző oldalán egy háromablakos étkező helyezkedett el, azzal szemben az előszoba, ahonnan az udvarra nyílt az ajtó. A tervrajz bal oldalán található két szélső szoba Kazinczy dolgozó- és hálószobája, a jobb oldali szobák pedig lakatlanok voltak.

Kazinczy tervei meghiúsultak, amikor 1794 decemberében elfogták, letartóztatták, és pert indítottak ellene. Fogsága idején a ház és a birtok állapota rosszabbodott, a család nem fejezte be a ház építését. A meglévő létesítményt gazdasági célokra használták: öccse, József juhokat tartott benne. Szabadulása után Kazinczy nem feltétlenül Széphalomra akart költözni. A ház túl nagy volt, nem volt készen, romos, a birtok rendezetlen. Egy ideig Alsóregmecen lakott, majd Érsemjénben. 1804-ben megnősült, feleségül vette Török Sophie-t. Főként gazdasági kényszer (nem volt hivatala, ezért gazdálkodásból kellett fenntartania magát) miatt a széphalmi birtokot választotta a családalapítás helyszínének. Az elhanyagolt épületet 1806-ban vette birtokba félkészen, vakolatlanul, ajtó és ablak nélkül. Vakolat soha nem került a házra, néhány szoba lakatlan maradt, üveg is jóval később került az ablakokba.

Kazinczy kúriája, valamint az általa tervezett és megvalósított kert elhelyezésénél táji adottságokat is figyelembe vett. A ház magaslatra épült, az országút és az épület közé nem ültetett fákat, hogy ne zavarja a kilátást. A kúria ablakaiból 12 település páratlanul szép látványa tárult elé. Kazinczy beköltözése során írja:

„Széphalom mintegy 20 házból álló praedium. Halmán napkelet felé áll ide rajzolt házam, 150. ölnyire az ország’ útjához; a’ közt semmi fa nem lepi el, hogy a’ kinézés szabadon maradjon.” Látom tehát Ujhelynek tornyát, Borsinak omladékit, a’ két Toronyát, Hosszú-Lázt, Csörgőt, Legényének és Lasztócznak parton épült Kastélyait (mellynek utóbbika a’ Kazinczy Péteré), Mihályit és a’ két Regmeczet. Kázmér 2. óra hozzám, de el fogják a’ hegyek. Nyugot felé pitvaram [udvar] ajtajából sivatag, erdős, de szép formájú nagy hegyeket látok. Bérczek nincs messzebb hozzám l ½ órányinál, szőlőm pedig eggy fertálynyinál. Toronya még eggy része a’ Nectárt termő Hegyaljának. Szép szőlejű hegyei előttem a’ szerint nyúlnak-el, mint eggy lefelé tartott szellőztető (Fächer; eventail), ‘s közttem és Toronya köztt eggy órányira a’ legszebb rétség, azután pedig szép mívelésű földek fekszenek, ‘s Legényétől, Csörgőn keresztül Ujhelyig megyén a’ Chaussée. Látok minden szekeret, üveg által pedig sokszor ki is ismerhetem.”

Kazinczy utazásai során (beleértve a börtönök közötti utakat is) kertlátogatásokat tett, élményeit leírásaiból és levelezéseiből ismerjük. Saját birtokán is tervezett kertet, a nagyvonalú elképzelések azonban nem valósultak meg. A rossz anyagi körülmények miatt korlátozottak voltak a lehetőségei. Ettől függetlenül Kazinczynak folyamatosan gondja volt kertjére. Fő tevékenységéhez az irtási munkálatok, az ültetés és a növények életben maradásáért folytatott küzdelem tartozott. Kertje részben haszonkert volt, néhány egzotikus növényt is ültetett, bár ezek közül sok már élete során elpusztult. Olvashatunk leveleiben az ajándékba kapott növények gondozásáról, gyümölcsfák beszerzéséről, oltásairól. Fafajták közül olyan ritkaságokat gyűjtött, mely alakjával, levelével, virágjával hívja fel magára a figyelmet.

Kazinczy a következőképpen emlékszik vissza munkálataira:

„… magam űltetém kertemet, magam oltottam fáimat; míg lakásomat oda nem vevém, addig ott egy galagonyánál egyéb nem volt. Vendégem többére ott talált, sáros kezekkel.”

Gazdálkodásba fogott, terveket készített, de nem rendelkezett megfelelő tőkével ahhoz, hogy terveit meg tudja valósítani. Betegség dúlt az állatai között, gyenge termések, rablások, természeti csapások károsították gazdaságát.

A legfőbb csapás a család életében az volt, amikor a széphalmi kúria kertjébe 1806 augusztusában egy sírhely került, Kazinczy és Sophie elsőszülött gyermekének, Iphigéniának a sírja. Kazinczy és Sophie egész életét megváltoztatta gyermekük elvesztése. Kazinczy felszenteltette a széphalmi kert egy részét, és sírkertet alakított ki, amely kívánsága szerint később a család sírhelye lett.

1829-ben adósságaik miatt végrehajtás alá került a széphalmi birtok, a Kazinczy család bérlőként élhetett tovább lakóhelyükön. Elképesztő szegénységben éltek Kazinczy utolsó éveiben, sokszor csak azt ették, ami a konyhakertben termett. Kazinczy teljesen legyengült állapotban kapta el a kolerát, amelynek áldozatául esett 1831-ben. Halála után a család néhány évig Széphalmon maradt, aztán ki kellett költözniük otthonukból. Sophie 1842-ben hunyt el, halála után gyermekei szegénységi bizonyítványt kértek. Nincs arra vonatkozó információ, hogyan és mikor került Kazinczy öccse, József tulajdonába a Kazinczy-birtok vagy annak egy része. A Kazinczy fiúk, Bálint, majd Antonin is próbáltak visszaváltani birtokrészt, hogy gondozni tudják szüleik házát és sírját, nem sok sikerrel. Az biztos, hogy sem József, sem a hitelezők nem költöztek be, hanem bérbe adták a birtokot. A ház és a kert elkeserítő állapotba került, nyomasztó látvány fogadta Petőfi Sándort 1847-ben, Arany Jánost 1855-ben. Élményeikről írásban számoltak be: a birtok zsidó haszonbérlők kezén, a házat juhakolnak és magtározónak használták, a Kazinczy család sírján pedig pulykák legeltek. Az utókor méltó feladatának tekintette (és tekinti jelenleg is) a terület rendbetételét és gondozását.

Kazinczy színvonalas és lenyűgöző terveit számtalan esemény akadályozta élete során: a tanfelügyelői állás elvesztése után nem kapott hivatalt, gazdag házasság meghiúsulása, a fogság, a fogság utáni családi veszekedések, perek, adósságok, gazdálkodásából sem sikerült megélnie, tartós anyagi gondok, romló egészségi állapot. Mindezen sorscsapások ellenére Széphalmot az irodalmi élet központjává emelte, a nyelvi megújulás színterévé tette – a küzdelmes mindennapokból kiemelkedni képes ember erőfeszítéseinek gyümölcseként.

Forrás: Orbán László: Kazinczy széphalmi birtoka című tanulmánya

Kesztyűs Kitti

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitva tartás: október 29-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor