Április 11. a magyar költészet napja, azonban más jeles eseményt is köthetünk ehhez a dátumhoz… ezen a napon született Márai Sándor (is), a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja. Márai már életében is elismert író, költő, esszéista volt, majd miután évekig háttérbe szorultak az alkotásai, halála után elkezdték műveit kiadni, posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki, díjat neveztek el róla. Egyesek nyelvművészként emlegetik. És hogy miért nevezhetjük így? Talán azért, mert kimutatható munkásságának változatossága, hogy mennyire gazdag szókinccsel rendelkezik, nyelv- és stílusszemlélete mennyire széles, szövegalkotása mennyire egyedi.

Gyakorlati tudnivalók a hagyományos íróeszközök használatáról

A toll lágyan siklik a papíron, az ujjak gyöngéden ölelik, ívekből-vonalakból tintatestek lesznek – szavak születnek, mondatok, azokból napló, levél, vers és regény…

Nőként közismert íróvá válni nehéz volt Magyarországon a századfordulón, mivel nem volt hagyománya a női íróknak, még a világirodalomban sem. Azonban Kaffka Margit próbálkozásokat tett, saját életélményeire, tehetségére támaszkodva. A Nyugat első nemzedékének legnagyobb alakjai kritikát írtak műveiről, mint például Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes. Mindannyian egyenrangú társnak tekintették az írónőt, a Nyugat első nemzedékében is helyet kapott.

Addig gyakoroltassék a test…”

Kétségtelen, hogy sehol sem, talán még a politikai jargon-ban sem burjánoznak olyan sűrűn és látszólag kiirthatatlanul az idegen szavak és kifejezések, mint a sportnyelvben"

Esszémben a lexikográfia bemutatására, megismertetésére törekszem, hogy a témát közelebb hozzam az olvasókhoz. Biztos vagyok benne, hogy sokan használták, használják ma is a lexikográfiához kapcsolható munkákat… szótárakat, lexikonokat, hiszen a lexikográfia nem más, mint a szótárírás, szótárkészítés tudománya.

A képi megjelenítés és vele együtt az írás az emberi kultúra kialakulásával egy időben született, és azzal együtt kezdett el változni, fejlődni. Manapság az életünk minden területét az informatika határozza meg, digitalizálódik az írásunk és az emberi kommunikáció is. De vajon eljöhet-e az az időszak, amikor újjáélednek és felerősödnek a hagyományos minták és viszonyok? Sikerülhet-e az, hogy ebből a virtuális világból visszavezessük az embereket a hagyományos nyelvi formákhoz és eszközökhöz, a tudatos nyelvhasználathoz, a kézzel íráshoz?

A Magyar Nyelv Múzeuma elmúlt tizenkét évében is bebizonyosodott, hogy a nyelvi játék és nyelvi humor az anyanyelv-pedagógia egyik leghatékonyabb eszköze.

Polihisztor vagyok, és más tudományokban is jártas.

„ Egy kincs van minden nemzetnek adva, míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: Édes anyanyelv." (Jókai Mór)

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: október 29-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor