Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Dombóvári János Imre

Az én nagy kedvenc 20. századi erdélyi magyar íróm, Wass Albert egyik jellegzetes regényét szeretném önöknek ajánlani, Elvásik a vörös csillag címmel. Ezt a regényt kronológiailag, illetve történetében is megelőzi a 13 almafa, amit bizonyára sokan ismernek. Ennek a regénynek a különlegessége, hogy 1946, a bolsevista megszállás és 1957, tehát az 56-os forradalom bosszúhadjárata között játszódik. Egy Tánczos Csuda Mózes nevű furfangos székely embert mutat be, illetve a családját. A regény első részében igazából a székely ember furfangjait, hogy magával a diktatúrával és a komisszárokkal szemben hogyan képes életben maradni úgy, hogy az erkölcsi normáinak is megfeleljen, és ugyanakkor ő se járjon rosszul. A regény második része már egy kicsit komorabb, hiszen ott már az erőteljes elrománosításnak a folyamatát olvashatjuk végig, ami elég tipikus, komor Wass Albert-i mondanivaló. Többek között azért is szeretem nagyon Wass Albertet, személyes érintettségem annyi van a dologban, hogy én is erdélyi származású vagyok, és az a történet, amelyet kivétel nélkül minden egyes Wass Albert-regényben olvasok, azt én be tudom helyettesíteni a saját neveimmel, amiket én hallottam nagyszülőktől, ottani barátoktól, rokonoktól, és nem fordul meg a fejemben, hogy amit Wass Albert leír, szinte szó szerint ne lenne igaz. Én azt hiszem, egy igazán nagyszerű könyvet olvasnak, hogyha megpróbálják Wass Albertet ezáltal is magukhoz közelebb vonzani.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Zelina Zoltánné

A kedvenc könyvem, amelyikről egy pár szót szeretnék mondani: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, egy pár napja került újra a kezembe. Valahogy nagyon felkavart, mert teljesen másképp olvastam újra felnőtt fejjel, mint ahogy ezt én is saját gyerekkoromban, és akkor, amikor a gyerekeimnek kellett elolvasni, akkor is másképp értelmeztem. A mai értelmezésben már nemcsak azt a szegény kisfiút látom, aki nagyon nehezen illeszkedett be a kollégiumi életbe, hanem sokkal-sokkal több mondanivalóját vettem észre ennek a könyvnek és értelmeztem a magam számára új módon. Hiszen mindig az volt bennünk, hogy a tisztesség, a becsület, az őszinteség jellemzi Nyilas Misit, aki gyermekként elkerül otthonról, a szüleitől, és tudja, hogy a szüleinek milyen keserves munka az, és milyen ár az, hogy ő a debreceni kollégiumban tanulhat. Mindig is arra törekedett, hogy tisztességes, becsületes gyermek legyen, de nem érezte magát jól a kollégiumban, hiszen voltak olyanok, akik kicsúfolták azért, mert ő vidékről jött, faluról jött, egy paraszti családból származott. Aztán jöttek a bonyodalmak, amikor megkapta a lutrira való pénzt, és reskontót kellett váltania. Aztán a Török úrral való kapcsolata, a Bella kisasszonnyal való levelezgetés, ami neki mind-mind lelkiismereti gondot okozott állandóan. Közben pedig olyan dolgokra derült fény, ami nekem csak most lett igazán érthető. Amikor Nagy úrral beszélget a kollégiumi szobájában és a nagy Magyarországról beszélgetnek, és arról beszélgetnek, hogy Magyarország Európának a szíve, hiszen még a térképen is úgy van, hogy a két rész megvan, a jobb és a bal kamra is, ahogy a Duna kettéválasztja az országot, és ez egy nemzeti identitást is mutat nekem, hogy már akkor felismerték, hogy milyen nagy szerepe van Magyarországnak Európa életében és az európai társadalomban. És hát nem utolsósorban azt, hogy amikor minden tisztázódik Misi feje felett, és azt mondja a bátyjának, hogy ő nem akar már többé debreceni diák lenni, ő nála akar az ő iskolájában tanulni és tanítani, de ahhoz tanulnod is kell, mondta a bátyja ő pedig csak azt felelte, hogy azt szeretném tanítani minden embernek: légy jó, légy jó mindhalálig.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Prof. dr. Dienes Dénes

Rákócziak földjén vagyunk, egy olyan regényt ajánlok, amely abba a világba vezet bennünket vissza, amikor a vezérlő fejedelem és katonái itt ezen a tájon és egyáltalán Magyarországon dicsőséges harcokat folytattak. Egy olyan regényt, egy olyan könyvet tartok a kezemben, amely Jókai Mórnak a műve: Szeretve mind a vérpadig. Ez a könyv 1882-ben jelent meg először. Sajátos év volt ez, Arany János ekkor halt meg, s Jókai azt érezhette, hogy miközben visszatekint a magyar múltra, eltűnnek mellőle a nagy kortársak, és lassan egyedül marad. A könyv témáját Thaly Kálmán – Jókainak unokatestvére volt és a kuruc kor nagy kutatója –ajánlotta a jeles írónak. Ma van egy olyan vélemény, hogy Jókait át kell írni, de ezt olyanok mondják, akik talán nem is olvastak Jókait. A Szeretve mind a vérpadig az egyik legizgalmasabb regénye, kevés benne a tájleírás, annál több a cselekmény, az izgalmas cselekmény és költői jellemrajz. Nyilvánvalóan, hogy ha valaki a kuruc kor történetét kutatja, akkor nem ezt a könyvet fogja elolvasni, de mindenesetre ez a könyv ihleti az embert, hogy utánanézzen a történeti valóságnak. Jókai ugyanis költői formában nyújtja ezt a történetet, és a központi alakját így festi meg Bocskai László kuruc főtiszt személyében. Én valamikor tinédzser koromban olvastam legelőször ezt a kötetet, ezt a regényt, ezt a munkát, és jelentősen hozzájárult a történelmi érdeklődésem kialakulásához.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Velmovszki Dóra

Az én ajánlásom egy novellára esett, amely nem más, mint Tamási Áron Az öreg pillangó című novellája. Az elbeszélések már kiskorom óta jobban megfogtak, mint a versek, hiszen a novelláknak mindig volt számomra valami tanulságuk, valami fontos mondanivalójuk. A novella egyik főszereplője egy öreg özvegyember, Mihály bácsi, akinek a hétköznapjai nagyon egyhangúan telnek. Az egyhangúságot Tamási Áron a nála megszokott módon a humorával, a vicces hangulatával próbálja megszakítani. A humor egy kicsit zűrzavarba torkollik, ami Mihály bácsi egyetlen örökösének, a mű másik főszereplőjének, Jánosnak köszönhető. Jánosban megjelennek azok a tulajdonságok, amelyek a hétköznapi emberekben is megjelennek. Ezek a mohóság, a makacsság, a vagyonéhség; és János próbálja minél hamarabb elérni azt, hogy Mihály bácsi elveszítse az életét, és ebből ő meggazdagodjon. Azonban Mihály bácsi erre rájön, és móresre akarja tanítani Jánost, és próbálja ezzel rávilágítani őt és minket is a novellának a lényegére, a novellának a mondanivalójára, hogy ezekkel a tulajdonságokkal az életben nem sok mindent tud majd elérni, nem lesz ettől boldog, nem lesz ettől felhőtlenül boldog, nem lesznek ettől barátai, nem lesz ettől családja, inkább csak mindenkit el fog tőle szakítani. Tamási Áron novelláit mindenkinek ajánlom, hiszen a szövege nagyon érthető, és cselekménye is egyszerű, azonban mindig próbál egy olyan mondanivalót adni Tamási Áron, egy olyan dologra rávilágítani, amely a hétköznapi életben is hasznos lehet. Úgyhogy minden korosztálynak tényleg ajánlom, és ha egy rossz napon elővesszük a novelláskötetét, és egy novellát elolvasunk, szerintem egy kicsit feldobja azt a napot, és egy kicsit boldogabban feküdhetünk le, és kicsit boldogabban kelhetünk majd fel.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Urbán Zita

Mikszáth Kálmán először tavaly irodalomórán keltette fel az érdeklődésemet, amikor tanultunk az életrajzáról, és nagyon megtetszett a szerelmi története a feleségével, hogy mennyire romantikus és egyedülálló a magyar irodalomban. Utána elkezdtünk foglalkozni a novelláival, és akkor jöttem rá ennek a műfajnak a praktikáira, hogy a mai sürgető, gyors világban mégis tömörségével és rövidségével tud adni egy kis szabadságot, és úgy érezzük, hogy foglalkozunk a magyar irodalommal, még ha nincs is annyi időnk. A jó palócok kötetét olvasva nagyon bele tudtam maga képzelni a környezetébe és a világába, ugyanis mindig érdekelt a magyar népi kultúra, és nagyon egyedi és érdekes szempontból mutatta ezt be. Tehát nem ezt az elképzelt, romantikus idillt mutatta be, hanem igenis az emberi érzésekről és a valóságról írt, hogy akkor sem volt minden fenékig tejföl, és hogy az embereknek akkor is megvoltak ezek az érzéseik, amik sokszor csúnyák és rosszak, de mégis ettől ember az ember, és külön tetszett, hogy ezt nem nyíltan mondta ki, hanem nagyon szép képi világon keresztül mutatta be. De mégis egyértelművé tette az ember számára, hogy mire akar utalni, és a tájnak és a környezetnek is nagyon sok szerepet adott, ami külön jó volt, mivel ezzel egy kis meseszerűséget vitt az egészbe, és tényleg, nekem nagyon jó volt, hogy egy-egy bioszlecke vagy törilecke között pihenésképpen elolvastam egy-egy novellát a tizenötből, és felüdültem, és új lendülettel tudtam utána folytatni a tanulást. Ezért tényleg mindenkinek ajánlom, aki bármennyi kis időt szeretne szánni az irodalomra, de mégsem tud egy-egy regénybe belekezdeni.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Schweitzer Tamás

Gyerekkorom egyik kedvenc könyvét tartom a kezemben, nagyon megviseltes két kötet két részben. A sárgult lapjai lassan szét-szétperegtek, na, nem az idő fogától, vagy nem csak az idő fogától, hanem azért is, mert annyit forgattam annak idején. Nagymamám testvére volt az, aki igazából megszerettette velem a régi magyar szépirodalmi írókat: Jókait, Gárdonyit, és valamikor övé volt ez a kötet, amit édesanyámnak születésem előtt egy hónappal adott ajándékba. Már az első oldalon nagyon képszerűen, élvezetesen lehetett olvasni két kisgyerekről, ahogy a patakban fürdenek, és már az első lapok elején olyan kalandba keverednek, hogy a török elrabolja őket. Ez az élményszerű, képszerű olvasás valószínűleg végigkísérte az életemet, nagyon sokat és nagyon sokat forgattam nemcsak ezt a könyvet, hanem sok más kalandregényt. Igazából a történelem mindig is érdekelt, és ekkor tudatosult bennem, hogy Magyarországnak azt a részét éljük a könyv által, amikor három részre szakadt az ország, és ez a kis ország próbált küzdeni azért, hogy életben maradjon. Azért ajánlanám a fiataloknak, mert két kötete ellenére azért nem túl nagy, és bár nincsenek benne képek, hiszen ahhoz szoktunk, nagyon-nagyon olvasmányos, párbeszédes leírás. Nagyon sok mindent kapunk belőle szerelemről, harcokról, kalandokról, földrajzi helyekről és az akkori, az 1500-as évek, 1552-es évek körüli Magyarországról.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Kopp Kinga

Én Déry Tibornak a Szerelem című novelláját választottam, ugyanis nagyon megragadott engem ez a mű, amikor olvastam. Ez 56-ban játszódik, és bemutatja a kornak a szörnyűségeit és a rossz élményeit. A főhősünk „B”, aki nem kapott jelentősebb nevet, ugyanis abban a korban gyakori volt az, hogy letartóztattak embereket és börtönbe vitték, ártatlanul. „B”-vel is ez történt, viszont amikor B-t kiengedték a börtönből, nagyon-nagyon boldogságot olvashatunk le az arcáról, ugyanis amikor kilép a börtönből, nem úgy néz rá a tájra, hogy hogy… nem úgy mint mi, hogy hétköznapi dolog, hanem csodálkozik, hogy milyen csodálatos tájban él ő, illetve számára egy óriási élmény az, hogy egy nő és egy férfi beszélget, amely általános dolog számunkra. Számára ez nagyon nagy dolog. Nagyon nagy félelem van benne, ugyanis fél, hogy a kedvese, felesége megvárja-e, megvárta-e a hosszú évek után, és amikor hazaér nagy örömmel látja, hogy felesége megvárta. Nincs ott más férfi, csak őt várta végig. Nem egy happy endet kell elképzelnünk, ahol tűzijátékok durrannak, hanem egy őszinte szerelmet láthatunk, olvashatunk el, ugyanis csak zokognak, mindketten zokognak, és örülnek egymásnak. Örülnek, hogy hazatért, nagyon boldogok, és csak ölelni tudják egymást. A mű végén egy megtisztulás jelenetet láthatunk, amikor a felesége megfürdeti B-t. Ez önmagában a megtisztulást jelképezi, hogy kiszabadult a börtönből, és el kell felejtenie a rosszat. Számomra ez nagyon megragadó volt, ugyanis több tanulságot is levontam belőle, egyrészt azt, hogy érdemes várnunk, akár érdemes megvárni az igaz szerelmet, is és érdemes megvárnunk egymást, a barátokat, mindenkit.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Dr. Toma Kornélia

 Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényét szeretném a kedves nézők figyelmébe ajánlani. Tinédzser koromban olvastam kötelező olvasmányként ezt a regényt, s a múlt évben újraolvastam felnőtt fejjel, mert a hetedik osztályos kislányomnak is kötelező olvasmány ez a regény, s úgy gondoltam, hogy akkor fogunk tudni róla közösen beszélgetni, hogyha újraolvasom ezt a regényt, és felidézem, hogy mi minden történt benne. Magam is meglepődtem, hogy egészen más fogott meg benne tinédzser koromban, és egészen más fogott meg benne felnőtt fejjel újraolvasva a történetet. Nagyon tetszett, hogy keretbe foglalja Mikszáth a történetet. Viszik a kis Veronkát, ez az első fejezetnek és az utolsó fejezetnek is a címe, és ezzel már meg is neveztem egy szereplőt, egy hölgyet, aki a főszereplőnek, a plébános úrnak a testvérkéje. A regényben Szent Péter esernyője jelenik meg, a falubéliek, a Glogova-béliek nevezik ezt az esernyőt – amely ezt a kis Veronkát megmenti egy zivatar kellős közepette – Szent Péter esernyőjének, és e körül az ereklye körül, ereklyeként tisztelt esernyő körül forog az egész történet. Van benne humor, van benne irónia, rivalizálnak egymással, mint most, jelenleg, a 21. században is az emberek. Rivalizálnak egymással tehát a szereplők; mindeközben Mikszáth reális eszközökkel rajzolja meg a környezetet, a falubélieket, a szereplők jellemét, de a romantikus meseszövés, a szerelmi szál is ott van a regényben, amely az olvasókat szórakoztathatja. A gyámoltalanok oltalmazójaként jelenik meg Szent Péter ebben a történetben egy csoda folytán az egyik szereplő lelki szemei előtt, és az egyik szereplőnek köszönhető az, hogy ezt az esernyőt, amely körül forog az egész történet, Szent Péter esernyőjének nevezik el. Kérik az emberek, hogy amikor a plébános úr bármilyen tevékenységet végez, temet, vagy éppen keresztel, fiatalokat összeesket, akkor ez az esernyő mindig legyen jelen. Ennek köszönheti egyébként Glogova, ez a kitalált helyszín a felemelkedését, merthogy egy nagyon szegény kis falucskáról van szó, amely a mű végére gazdaggá válik, hogy minek köszönhetően, azt megtudja mindenki, aki elolvassa ezt a regényt.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Kassai-Balla Krisztina

Szabó Magda: Régimódi történet. A regény címe első hallásra lehet, hogy nem is hozza meg a fiatal olvasó kedvét. Régimódi? Az Abigél szerzője ebben a regényben családjának történetét írta meg. Nagyapja, dédnagyapja sorsa egészen az 1848-49-es szabadságharcig viszi vissza az olvasót. Ám ezek a férfiak nemesi vérük és tudásuk ellenére sem találták meg a helyüket az új világban. Helyettük Rickl Mária, a kalmárlány vezeti a család sorsát, aki már-már kegyetlen racionalitással vezeti az ifjú Jablonczay Kálmán és lányának, Jablonczay Lenkének az életét. Szabó Magda sokáig nem akarta megírni ezt a regényt, ám az örökölt sors utáni vágy és annak megismerése nem hagyta nyugodni. Megszületett a Régimódi történet, amelyben igazi szerelmi drámákat, anyai szeretetet, egy család sorsát találjuk. Javaslom elolvasásra, és ha ezt megtettétek, nézzétek meg a belőle készült tévéfilmet a nagyon sármos Nagy Ervin főszereplésével. Szabó Magda: Régimódi történet.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Illés Bence

József Attilával és költészetével már alsó tagozatban találkozhatunk. Megismerjük legszebb versét, a Mamát, melyet édesanyjához írt, és ezen a költeményen nagyon érződik édesanyja iránt érzett szeretete. Költőnknek egyáltalán nem volt könnyű gyerekkora, fiatalon elveszítette édesapját és édesanyját, nevelőszülőkhöz került, elszakították nővéreitől. Később azonban szerencsére úgy alakult az élete, hogy a nővére és családja segítségével továbbtanulhatott, fejleszthette magát. Szegeden a magyar-filozófia szak mellett elkezdte érdekelni a költészet, már itt megjelentek verseskötetei. József Attila a magyar irodalom egyik legszínesebb alakja, úgy gondolom, hogy amit a költészetében nem találunk meg, az nincs is. Hiszen találkozhatunk szerelmi versekkel, tájköltészettel, istenes versekkel is. Úgy gondolom, hogy a legtöbb magyar embert mégis a Mama című verse érinti meg legjobban, hiszen érződik rajta, mennyire szeretethiányos volt, mennyire fájt neki édesanyja elvesztése. Nagyon ragaszkodott hozzá, és szerette, tisztelte őt. József Attila verseit bármikor szívesen olvasom, hiszen feltöltenek, izgalmasak. Nem találkozunk kétszer ugyanazzal a verssel és ugyanazzal a témával. József Attila összes versét ajánlom, hiszen egy-egy versével nem látjuk teljes életművét. Ha nem is egyszerre, de életünkben legalább egyszer érdemes elolvasni az összes költeményét, hiszen így kapunk majd teljes képet József Attiláról, az ő költészetéről és az ő életéről.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor