Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Urbán Zita

Mikszáth Kálmán először tavaly irodalomórán keltette fel az érdeklődésemet, amikor tanultunk az életrajzáról, és nagyon megtetszett a szerelmi története a feleségével, hogy mennyire romantikus és egyedülálló a magyar irodalomban. Utána elkezdtünk foglalkozni a novelláival, és akkor jöttem rá ennek a műfajnak a praktikáira, hogy a mai sürgető, gyors világban mégis tömörségével és rövidségével tud adni egy kis szabadságot, és úgy érezzük, hogy foglalkozunk a magyar irodalommal, még ha nincs is annyi időnk. A jó palócok kötetét olvasva nagyon bele tudtam maga képzelni a környezetébe és a világába, ugyanis mindig érdekelt a magyar népi kultúra, és nagyon egyedi és érdekes szempontból mutatta ezt be. Tehát nem ezt az elképzelt, romantikus idillt mutatta be, hanem igenis az emberi érzésekről és a valóságról írt, hogy akkor sem volt minden fenékig tejföl, és hogy az embereknek akkor is megvoltak ezek az érzéseik, amik sokszor csúnyák és rosszak, de mégis ettől ember az ember, és külön tetszett, hogy ezt nem nyíltan mondta ki, hanem nagyon szép képi világon keresztül mutatta be. De mégis egyértelművé tette az ember számára, hogy mire akar utalni, és a tájnak és a környezetnek is nagyon sok szerepet adott, ami külön jó volt, mivel ezzel egy kis meseszerűséget vitt az egészbe, és tényleg, nekem nagyon jó volt, hogy egy-egy bioszlecke vagy törilecke között pihenésképpen elolvastam egy-egy novellát a tizenötből, és felüdültem, és új lendülettel tudtam utána folytatni a tanulást. Ezért tényleg mindenkinek ajánlom, aki bármennyi kis időt szeretne szánni az irodalomra, de mégsem tud egy-egy regénybe belekezdeni.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Schweitzer Tamás

Gyerekkorom egyik kedvenc könyvét tartom a kezemben, nagyon megviseltes két kötet két részben. A sárgult lapjai lassan szét-szétperegtek, na, nem az idő fogától, vagy nem csak az idő fogától, hanem azért is, mert annyit forgattam annak idején. Nagymamám testvére volt az, aki igazából megszerettette velem a régi magyar szépirodalmi írókat: Jókait, Gárdonyit, és valamikor övé volt ez a kötet, amit édesanyámnak születésem előtt egy hónappal adott ajándékba. Már az első oldalon nagyon képszerűen, élvezetesen lehetett olvasni két kisgyerekről, ahogy a patakban fürdenek, és már az első lapok elején olyan kalandba keverednek, hogy a török elrabolja őket. Ez az élményszerű, képszerű olvasás valószínűleg végigkísérte az életemet, nagyon sokat és nagyon sokat forgattam nemcsak ezt a könyvet, hanem sok más kalandregényt. Igazából a történelem mindig is érdekelt, és ekkor tudatosult bennem, hogy Magyarországnak azt a részét éljük a könyv által, amikor három részre szakadt az ország, és ez a kis ország próbált küzdeni azért, hogy életben maradjon. Azért ajánlanám a fiataloknak, mert két kötete ellenére azért nem túl nagy, és bár nincsenek benne képek, hiszen ahhoz szoktunk, nagyon-nagyon olvasmányos, párbeszédes leírás. Nagyon sok mindent kapunk belőle szerelemről, harcokról, kalandokról, földrajzi helyekről és az akkori, az 1500-as évek, 1552-es évek körüli Magyarországról.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Kopp Kinga

Én Déry Tibornak a Szerelem című novelláját választottam, ugyanis nagyon megragadott engem ez a mű, amikor olvastam. Ez 56-ban játszódik, és bemutatja a kornak a szörnyűségeit és a rossz élményeit. A főhősünk „B”, aki nem kapott jelentősebb nevet, ugyanis abban a korban gyakori volt az, hogy letartóztattak embereket és börtönbe vitték, ártatlanul. „B”-vel is ez történt, viszont amikor B-t kiengedték a börtönből, nagyon-nagyon boldogságot olvashatunk le az arcáról, ugyanis amikor kilép a börtönből, nem úgy néz rá a tájra, hogy hogy… nem úgy mint mi, hogy hétköznapi dolog, hanem csodálkozik, hogy milyen csodálatos tájban él ő, illetve számára egy óriási élmény az, hogy egy nő és egy férfi beszélget, amely általános dolog számunkra. Számára ez nagyon nagy dolog. Nagyon nagy félelem van benne, ugyanis fél, hogy a kedvese, felesége megvárja-e, megvárta-e a hosszú évek után, és amikor hazaér nagy örömmel látja, hogy felesége megvárta. Nincs ott más férfi, csak őt várta végig. Nem egy happy endet kell elképzelnünk, ahol tűzijátékok durrannak, hanem egy őszinte szerelmet láthatunk, olvashatunk el, ugyanis csak zokognak, mindketten zokognak, és örülnek egymásnak. Örülnek, hogy hazatért, nagyon boldogok, és csak ölelni tudják egymást. A mű végén egy megtisztulás jelenetet láthatunk, amikor a felesége megfürdeti B-t. Ez önmagában a megtisztulást jelképezi, hogy kiszabadult a börtönből, és el kell felejtenie a rosszat. Számomra ez nagyon megragadó volt, ugyanis több tanulságot is levontam belőle, egyrészt azt, hogy érdemes várnunk, akár érdemes megvárni az igaz szerelmet, is és érdemes megvárnunk egymást, a barátokat, mindenkit.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Dr. Toma Kornélia

 Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényét szeretném a kedves nézők figyelmébe ajánlani. Tinédzser koromban olvastam kötelező olvasmányként ezt a regényt, s a múlt évben újraolvastam felnőtt fejjel, mert a hetedik osztályos kislányomnak is kötelező olvasmány ez a regény, s úgy gondoltam, hogy akkor fogunk tudni róla közösen beszélgetni, hogyha újraolvasom ezt a regényt, és felidézem, hogy mi minden történt benne. Magam is meglepődtem, hogy egészen más fogott meg benne tinédzser koromban, és egészen más fogott meg benne felnőtt fejjel újraolvasva a történetet. Nagyon tetszett, hogy keretbe foglalja Mikszáth a történetet. Viszik a kis Veronkát, ez az első fejezetnek és az utolsó fejezetnek is a címe, és ezzel már meg is neveztem egy szereplőt, egy hölgyet, aki a főszereplőnek, a plébános úrnak a testvérkéje. A regényben Szent Péter esernyője jelenik meg, a falubéliek, a Glogova-béliek nevezik ezt az esernyőt – amely ezt a kis Veronkát megmenti egy zivatar kellős közepette – Szent Péter esernyőjének, és e körül az ereklye körül, ereklyeként tisztelt esernyő körül forog az egész történet. Van benne humor, van benne irónia, rivalizálnak egymással, mint most, jelenleg, a 21. században is az emberek. Rivalizálnak egymással tehát a szereplők; mindeközben Mikszáth reális eszközökkel rajzolja meg a környezetet, a falubélieket, a szereplők jellemét, de a romantikus meseszövés, a szerelmi szál is ott van a regényben, amely az olvasókat szórakoztathatja. A gyámoltalanok oltalmazójaként jelenik meg Szent Péter ebben a történetben egy csoda folytán az egyik szereplő lelki szemei előtt, és az egyik szereplőnek köszönhető az, hogy ezt az esernyőt, amely körül forog az egész történet, Szent Péter esernyőjének nevezik el. Kérik az emberek, hogy amikor a plébános úr bármilyen tevékenységet végez, temet, vagy éppen keresztel, fiatalokat összeesket, akkor ez az esernyő mindig legyen jelen. Ennek köszönheti egyébként Glogova, ez a kitalált helyszín a felemelkedését, merthogy egy nagyon szegény kis falucskáról van szó, amely a mű végére gazdaggá válik, hogy minek köszönhetően, azt megtudja mindenki, aki elolvassa ezt a regényt.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Kassai-Balla Krisztina

Szabó Magda: Régimódi történet. A regény címe első hallásra lehet, hogy nem is hozza meg a fiatal olvasó kedvét. Régimódi? Az Abigél szerzője ebben a regényben családjának történetét írta meg. Nagyapja, dédnagyapja sorsa egészen az 1848-49-es szabadságharcig viszi vissza az olvasót. Ám ezek a férfiak nemesi vérük és tudásuk ellenére sem találták meg a helyüket az új világban. Helyettük Rickl Mária, a kalmárlány vezeti a család sorsát, aki már-már kegyetlen racionalitással vezeti az ifjú Jablonczay Kálmán és lányának, Jablonczay Lenkének az életét. Szabó Magda sokáig nem akarta megírni ezt a regényt, ám az örökölt sors utáni vágy és annak megismerése nem hagyta nyugodni. Megszületett a Régimódi történet, amelyben igazi szerelmi drámákat, anyai szeretetet, egy család sorsát találjuk. Javaslom elolvasásra, és ha ezt megtettétek, nézzétek meg a belőle készült tévéfilmet a nagyon sármos Nagy Ervin főszereplésével. Szabó Magda: Régimódi történet.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Illés Bence

József Attilával és költészetével már alsó tagozatban találkozhatunk. Megismerjük legszebb versét, a Mamát, melyet édesanyjához írt, és ezen a költeményen nagyon érződik édesanyja iránt érzett szeretete. Költőnknek egyáltalán nem volt könnyű gyerekkora, fiatalon elveszítette édesapját és édesanyját, nevelőszülőkhöz került, elszakították nővéreitől. Később azonban szerencsére úgy alakult az élete, hogy a nővére és családja segítségével továbbtanulhatott, fejleszthette magát. Szegeden a magyar-filozófia szak mellett elkezdte érdekelni a költészet, már itt megjelentek verseskötetei. József Attila a magyar irodalom egyik legszínesebb alakja, úgy gondolom, hogy amit a költészetében nem találunk meg, az nincs is. Hiszen találkozhatunk szerelmi versekkel, tájköltészettel, istenes versekkel is. Úgy gondolom, hogy a legtöbb magyar embert mégis a Mama című verse érinti meg legjobban, hiszen érződik rajta, mennyire szeretethiányos volt, mennyire fájt neki édesanyja elvesztése. Nagyon ragaszkodott hozzá, és szerette, tisztelte őt. József Attila verseit bármikor szívesen olvasom, hiszen feltöltenek, izgalmasak. Nem találkozunk kétszer ugyanazzal a verssel és ugyanazzal a témával. József Attila összes versét ajánlom, hiszen egy-egy versével nem látjuk teljes életművét. Ha nem is egyszerre, de életünkben legalább egyszer érdemes elolvasni az összes költeményét, hiszen így kapunk majd teljes képet József Attiláról, az ő költészetéről és az ő életéről.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 György Zsolt

Középiskolai tanulmányaim során ismerkedtem meg Radnóti Miklóssal, a fiatalkori éveire Babits és Ady költészetére hasonlító hatások figyelhetők meg. A költészete csúcspontját a háborús évek alatt érte el, kellő komolysággal és realitással közelítette meg a háború szörnyűségeit. A Hetedik eclogában elmeséli a táborban lévő foglyok szörnyű életét, a bánásmódjukat és a háború szörnyűségeit is pontosan leírja. Bemutatja, hogy a bent lévő foglyok a szabadságra gondolnak, álmukban otthon járnak, és hogy őket az otthon hazavárja, és az egyetlen reménységet a haza jelenti számára, hogy várják otthon. Ezt a költeményt annak tudnám ajánlani, aki kíváncsi arra, hogy ebben az időben, 1935 és 1942-44 között hogyan zajlott maga a háború, mik voltak a háború sajátosságai; mélyebben szeretné látni a dolgokat, hogy mik történtek valójában.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Filep Richárd

 Sziasztok! Filep Richárd vagyok, és ma Szerb Antal talán egyik legismertebb művét, az Utas és Holdvilágot szeretném nektek ajánlani. A történet elején egy fiatal pár olaszországi nászútjába csöppenünk bele, ami egy sokkal váratlanabb utazást tartogat, mint azt elsőre sejthetnénk. Egy régi ismerőssel való váratlan találkozást követően a friss férj, Mihály és rajta keresztül az olvasó is egy második utazásra indul, belső útkeresésre Mihály kamaszkorán keresztül. S ahogy az emlékezés résein át egyre jobban beszivárognak Mihály komfortot kereső, beilleszkedni vágyó jelenkorába az ifjúkor szenvedélyes emlékei, úgy szivárog be az olvasó elméjébe is a vágy, hogy közben önmagát ő is meghatározza. Már öt éve olvastam a könyvet, egyetemi éveim elején, majd nem olyan régen másodjára, és biztos vagyok benne, hogy nem utoljára. Azt hiszem, hogy életünk különböző szakaszaiban egészen más értelmezésekkel, más nézőpontból élhetjük át az útkeresést. Hiszen utasok vagyunk mindannyian, ahogyan Mihály is az volt, és utunk során számos megálló, útitársak, kalandok, veszteségek és élmények sora vár ránk, és alakítja a mi történetünket velünk együtt. Amiből el lehet futni, ki is lehet szállni, de életben is lehet maradni, és ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Balázs Attiláné

Móricz Zsigmond A hét krajcár című művét szeretném ajánlani, amely sokaknak ismerős, hiszen az iskolában már hallottuk; de azt gondolom, hogy mégiscsak érdemes bármikor ezt a művet utánaolvasni, illetve újra elolvasni, és feleleveníteni a történetét. Móricz Zsigmond a 20. századi realista prózairodalom legnagyobb alakja, ezzel a művel vált országosan ismertté, és nyerte el többek között Ady Endre barátságát is. 1908-ban jelent meg a Nyugat című folyóiratban. A történet műfaja lélektani novella, cselekménye egyszerű, története rövid, szereplője kevés: egy édesanya és kisfia. Az író a műben a saját gyermekkorát eleveníti föl, azt az időszakot, amikor nagyon szegények voltak. Az édesanya egy délután a kisfiát közös játékra, krajcárkeresésre hívja. Egészen pontosan 7 krajcárt kellene találniuk, annyiba kerül ugyanis egy szappan, amellyel az édesapa ingét ki tudnák mosni másnapra. Az édesanya a történetben végig megható vidámsággal leplezi a mély szegénységet, amelyben a család él. Az első 3 krajcárt még ő maga találja meg a gépfiókban, a negyediket már kisfiával együtt az almáriumban, az ötödiket az édesapa ruhájában, a hatodikat az édesanya ruhájában, de a hetedik csak nem akar előkerülni. Keresik, kutatják, kihúzzák az összes fiókot, átnéznek mindent, de csak nem találják. Közben telik-múlik az idő, már beesteledik, eljön a vacsoraidő is és megjelenik a házuknál egy koldus. Az édesanya elmondja a helyzetüket és elmondja azt is, hogy nemhogy segíteni nem tudnak neki, de még nekik sincs annyi pénzük, hogy egy fél font szappant vegyenek a mosáshoz. Végighallgatja a koldus, s egyszer csak a kisfiú kezébe odacsúsztatja az utolsó, a hiányzó hetedik krajcárt. Röpke boldogság után, a néhány pillanatnyi öröm után az édesanya nagyot kacagva, furcsán mondja, hogy hiába gyűlt össze a pénz a szappanra, de mégsem tud mosni, mert lámpaolajuk sincs, s közben teljesen besötétedett. A fura kacaj váratlanul, hirtelen kínzó, fuldokló köhögésbe csap át. A kisfiú odasiet édesanyjához, hogy segítsen neki, amikor valami fura, meleg ömlik a kezére. A történet a gyermek szavaival zárul, számomra ez a csodaszép mű azt mutatja meg, hogy milyen feltétlen is az anyai szeretet, amikor egy édesanya a gyermekéért a nagy bajban, a szegénységben, a betegségben is csak azon van, hogy féltőn, óvón és szeretettel megvédje mindentől, minden bajtól, minden rossztól, és egy édesanya, aki jelen történetünkben olyan, aki még akkor is tud kacagni, amikor igazán sírni volna oka. Szeretettel ajánlom mindenkinek.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Kababik Edina

Szeretném bemutatni nektek Fekete István: Bogáncs című regényét. Azért esett rá a választásom, mert nagyon-nagyon szeretem az állatokat, és ez a könyv ez állatokról szól, megszólaltatja az állatokat. Egy pumi kutyáról szól, aki egy juhásznál született, utolsó kölykeként az édesanyjának, merthogy már öreg volt az édesanyja, és az édesanyjától megtanult mindent, amit csak lehetett a juhászkodásról. Nagyon-nagyon jó juhászkutya vált belőle, de még kölyök volt, csintalan-játékos, és egyszer egy nyuszi után elszaladva eltévedt az erdőben, belekerült egy hurokba, és nem találta meg a gazdája. A hurokból kimentette őt egy cirkuszos, egy Dodó nevezetű, és így a juhászkutyából cirkuszi kutya lett. Az eredeti gazdája a juhász, Galamb Máté és annak a fia, a Jancsika keresték a kutyát, de nem találták. Próbáltak a cirkusz után is menni, miután megtudták, hogy a cirkuszban van kutya. De nem találták meg, így a kutya maradt a cirkuszban. A cirkuszban megtanították különböző képességekre, odahozta a papucsot, a pipát, illetve különböző attrakciókat mutatott be a kutya, és nagyon-nagyon sokáig élt a cirkuszban ezzel a Dodóval. Az volt a sajátossága ennek a kapcsolatnak, hogy a Dodónak volt egy lánya, aki meghalt a cirkuszban egy attrakció során, és így a Dodó nagyon ragaszkodott a kislány halála után a kutyához, nagyon-nagyon sok szeretetet kapott tőle a kutya. Majd a cirkuszból ellopták a kutyát, de ez a kutya attól, aki ellopta őt, elszökött és nagyon-nagyon sokáig vándorolt, vándorolt, vándorolt, nagyon sokat éhezett egyedül. Majd egy idős bácsi, az Iharos Gábor megtalálta ezt a kutyust és nagyon-nagyon nagy szeretettel vette körbe a kutyát, aki nagyon jól is érezte magát ennél a bácsinál. Egy éjszaka rablók jöttek az Iharos Gáborhoz, és a kutya megmentette a bácsinak az életét, de utána a bácsi rosszul lett, és bekerült a kórházba. A kutyát, amíg ő a kórházban volt, egy ismerőse gondozta, egy patikus, akihez szintén hozzánőtt a kutya. A kórházban az öreg bácsi meghalt, és a patikusnak ajándékozta a kutyát még utolsó akarataként, hogy nála legyen ez a kutyus. De a kutyus meghallotta a cirkuszosoknak a hangját az utcáról, elszökött a patikustól, elment a cirkuszosokkal, megtalálva a Dodót. De ott se érezte jól magát, mert egy napon juhászokat látott és nyájakat, és eszébe jutott, hogy honnan ered, honnan származik és hogy milyen jó volt neki akkor, amikor a nyájakat terelte. Így továbbszökött a cirkusztól, mígnem megtalálta az eredeti gazdáját, a Galamb Mátét és a Jancsikát. Nagyon nagy sajátossága a műnek, hogy megszólaltatja benne az állatokat. Beszélnek az állatok, elmondják a gondolataikat, és nagyon-nagyon érthető nyelven kis humorral fűszerezve, olyan nyelven mondják el, ami gyereknek, kamasznak, felnőttnek egyaránt érthető. Nagyon kellemes a nyelvezete. Nem túl hosszú a regény, ezért bárki elolvashatja. Bármilyen korosztálynak tudom ajánlani ezt a könyvet. Akik szeretik az állatokat, azoknak különösképpen. Akik gondolkoznak azon, hogy esetleg kutyát tartsanak, és hogy kezdjenek neki, nagyon-nagyon sokat segíthet az, hogy beleláthatnak a kutyák gondolataiba.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor