Klasszikus irodalom. Frissítés most! Balázs Attiláné ajánlója

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Balázs Attiláné

Móricz Zsigmond A hét krajcár című művét szeretném ajánlani, amely sokaknak ismerős, hiszen az iskolában már hallottuk; de azt gondolom, hogy mégiscsak érdemes bármikor ezt a művet utánaolvasni, illetve újra elolvasni, és feleleveníteni a történetét. Móricz Zsigmond a 20. századi realista prózairodalom legnagyobb alakja, ezzel a művel vált országosan ismertté, és nyerte el többek között Ady Endre barátságát is. 1908-ban jelent meg a Nyugat című folyóiratban. A történet műfaja lélektani novella, cselekménye egyszerű, története rövid, szereplője kevés: egy édesanya és kisfia. Az író a műben a saját gyermekkorát eleveníti föl, azt az időszakot, amikor nagyon szegények voltak. Az édesanya egy délután a kisfiát közös játékra, krajcárkeresésre hívja. Egészen pontosan 7 krajcárt kellene találniuk, annyiba kerül ugyanis egy szappan, amellyel az édesapa ingét ki tudnák mosni másnapra. Az édesanya a történetben végig megható vidámsággal leplezi a mély szegénységet, amelyben a család él. Az első 3 krajcárt még ő maga találja meg a gépfiókban, a negyediket már kisfiával együtt az almáriumban, az ötödiket az édesapa ruhájában, a hatodikat az édesanya ruhájában, de a hetedik csak nem akar előkerülni. Keresik, kutatják, kihúzzák az összes fiókot, átnéznek mindent, de csak nem találják. Közben telik-múlik az idő, már beesteledik, eljön a vacsoraidő is és megjelenik a házuknál egy koldus. Az édesanya elmondja a helyzetüket és elmondja azt is, hogy nemhogy segíteni nem tudnak neki, de még nekik sincs annyi pénzük, hogy egy fél font szappant vegyenek a mosáshoz. Végighallgatja a koldus, s egyszer csak a kisfiú kezébe odacsúsztatja az utolsó, a hiányzó hetedik krajcárt. Röpke boldogság után, a néhány pillanatnyi öröm után az édesanya nagyot kacagva, furcsán mondja, hogy hiába gyűlt össze a pénz a szappanra, de mégsem tud mosni, mert lámpaolajuk sincs, s közben teljesen besötétedett. A fura kacaj váratlanul, hirtelen kínzó, fuldokló köhögésbe csap át. A kisfiú odasiet édesanyjához, hogy segítsen neki, amikor valami fura, meleg ömlik a kezére. A történet a gyermek szavaival zárul, számomra ez a csodaszép mű azt mutatja meg, hogy milyen feltétlen is az anyai szeretet, amikor egy édesanya a gyermekéért a nagy bajban, a szegénységben, a betegségben is csak azon van, hogy féltőn, óvón és szeretettel megvédje mindentől, minden bajtól, minden rossztól, és egy édesanya, aki jelen történetünkben olyan, aki még akkor is tud kacagni, amikor igazán sírni volna oka. Szeretettel ajánlom mindenkinek.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: október 29-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor