Klasszikus irodalom. Frissítés most!

FEHÉR JÓZSEF

Az a címe ennek az ajánlásnak tulajdonképpen, hogy Egy rejtélyes költőnő a kuruc korból. A legenda vagy az igaz történet szerint úgy hangzik az ő története, hogy a szabadságharc kitörésekor beállt a kuruc seregbe, 22 éves korában. A bátyja – egyébként ő segített a fiatal hölgynek – zászlótartó volt Rákóczi seregében. Zsuzsanna férfiruhába öltözött, és részt vett a szabadságharc hadjárataiban, közben pedig – és ezért költőnő – verseket írt, és ezzel lelkesítette a kuruc seregeket, és ápolta a sebesülteket. Ennyiben hasonlít a mi Kossuth Zsuzsannánkhoz egyébként, hogy ilyen feladatot is vállalt. Egyetlenegy verse maradt fönn és a szabadulásáért folyamodó levele, tudniillik 1706-ban Rákóczi csatát veszített, Zsuzsannát elfogták, börtönbe zárták, és Marosvásárhelyen volt egy évig börtönben, amíg a kuruc seregek vissza nem foglalták a várost. Kazinczy másolta le ezt az egy versét, de nem nevesíti, hogy Losárdi Zsuzsannáról volt szó, de a közvélemény ezt így tartotta, hogy ez az ő verse. Az a címe, hogy Rákóczinak tábori éneke. Van még egy levél Zrínyi Ilonától, ő pedig Munkács várában, mikor az osztrák seregek körülzárták Munkács várát, több mint két évig tulajdonképpen fogságban volt, mert Munkácsot nem hagyhatta el, de a várat nem adta föl. A történet lényege az, hogy van egy verse, van egy a fogságból való szabadulásáért folyamodó levele. Nos, ami igazán a titkot jelenti, hogy később ezt a levelet 1836-ban közölte egy marosvásárhelyi történész, bizonyos Kemény József. Aki elhatározta, hogy az nem lehet, hogy a magyar szabadságharcokban mindig voltak nők, és a kuruc korban ne lettek volna. Ezért elhatározta, hogy megalkotja az ő alakját, nevében írta a verseket, nevében írta a levelet. Kemény József kitűnő történész volt egyébként, de már gyerekkorában hajlamos volt hasonlókra, kortársai írják róla. A fogságból való szabadulásáért való levele megegyezik tartalmában azzal, amit Zrínyi Ilona fogalmazott Capraranak, az osztrák hadsereg fővezérének, hogy ő ártatlan, a saját hazáját védi, a becsületét, a férje a kuruc csapatok parancsnoka. És különben is, hogy néz az ki, hogy egy ártatlan nőt üldözzenek hadsereggel? Tehát ez a történet nagyon izgalmas, nagyon regényes, nem dőlt el ma sem, hogy valóságosan létező alak volt-e, vagy Kemény Józsefnek köszönhetjük az ő alakját. Mindegy is nekünk egyébként, mert a történet szép, regényes, és elképzelhető, hogy igaz is.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

VÁSÁRHELYI GERGELY

Az én választásom azért esett a Toldira, mivel amikor nyáron megérkeztem a múzeumba, és beléptem az Arany-kiállításba, éreztem egy olyan belső ösztönzést, hogy újból el kellene olvasni a Toldit. És most már teljesen szabadon, nem kötelező olvasmányként, mint az iskolában. És amikor most így, kicsit felnőttebb fejjel újra elolvastam, az egész történet teljesen másképp állt össze a fejemben, teljesen más képet alkotott, mint anno, és nagyon-nagyon megfogott ez a fajta történet. A Toldit Arany János 1847-ben írta meg, és több, mint 170 éve létezik ez az elbeszélő költemény, és a mai emberek számára is teljes mértékben befogadható és értelmezhető, könnyedén értelmezhető ez a mű. És úgy gondolom, hogy még évtizedeken keresztül is meg fog maradni. Maga Toldi Miklós karaktere a nemzeti jellem megtestesítője, a nemzeti egység példája. Toldi jelleme egy nagyon erős személyiségű ember képét mutatja nekünk, nagyon erős öntudattal, nagyon erős érzelmi reakciókkal teli ember képét. Ezek azok az érzelmi jegyek, amelyek őt erre az útra terelik, amelyet bejár a költemény során, és ugye ő nagyon erős fizikumú ember, és ezeket a jegyeket próbálja meg a céljai eléréséhez érvényesíteni, néhol jól, néhol kevésbé jól. Ez az elbeszélő költemény szerintem azért is tanulságos mindannyiunk számunkra, mert azt mondja el nekünk, hogy hogyan használjuk mind a szellemi, mind fizikai képességeinket céljaink eléréséhez, és ezért ajánlom ezt a művet.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

LESKÓ SÁNDORNÉ

Gyerekkorom egyik kedvenc könyve Fekete István Tüskevár című regénye két budapesti kamasz fiú vakációjáról szól. A főszereplőnek, Ladó Gyula Lajosnak, becenevén Tutajosnak, azt tanácsolta az orvos, hogy véznasága miatt a nyári szünetben töltsön annyi időt a levegőn, amennyit csak tud. Ezért utaznak a Kis-Balatonhoz, ahol nagybátyja él, a főagronómus István bácsi. Mivel ő nagyon elfoglalt ember, a balatoni lápvilággal Matula Gergely ismerteti meg a két városi fiút. Matula bácsi, az öreg csősz, aki minden egyes nádszálat ismer, aki minden szúnyognak a barátja, és aki annyit tud a természetről, mint két egyetemi tanár. A titokzatos nádi világ az élet iskolája a fiúk számára, kalandjaik során nagyon sok hasznos gyakorlati ismeretre tesznek szert. A nyár végére megerősödnek, megemberesednek, és a közösen átélt élmények hatására barátságuk még szorosabbá fűződik. Fekete István regényei az ember és a természet harmóniáját sugallják, leírásait olvasva az ember úgy érzi, mintha a helyszínen lenne jelen. Olyan változatosan, olyan szépen fogalmaz, hogy a tankönyvírók is gyakorta veszik kölcsön szövegeit, hogyha példamondatokra van szükség valamely témakör tanításához. A Tüskevár című regényben ezek a tájleírások nagyon szépen ékelődnek be a cselekményes részek közé, egyensúlyban vannak, nem lesz unalmas az olvasása a könyvnek, még egy gyermek számára sem. És az olvasmányosságot garantálja még emellett Fekete István humora is. Aki elolvasta ezt a könyvet, az a fiúk kalandjait tovább folytathatja, tovább olvashatja a Téli berek című műben, amit szintén jó szívvel ajánlok mindenkinek.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

STUMPFNÉ BRAUN ZSUZSANNA

Egyik kedvelt írómat, Márai Sándort szeretném a figyelmetekbe ajánlani, tőle pedig a Szindbád hazamegy című regényt. Márai Sándor ismerte, kedvelte Krúdy Gyulát, példaképének tartotta, olvasta az írásait, ismerte a szereplőit, és a Szindbád hazamegy című regényében Krúdy Gyula Az Ezeregyéjszaka meséinek szereplőjét, Szindbádot jeleníti meg. A mű sajátos stílusutánzás, mert keveredik benne egyrészt Márai, másrészt pedig Krúdy stílusa. A regény címszereplője, Szindbád egy napjáról szól a történet, egy májusi reggelen felébred óbudai lakásán, és elindul a városba, hogy régi ízek, régi korok, régi arcok után nyomozzon. Ha úgy vesszük, akkor ez egy nosztalgikus történet, merthogy az 1930-as évekbeli Óbudát járja be Szindbád fogattal, és eljut különböző helyszínekre, találkozik különböző emberekkel. A regény zárásaként Márai Sándor írja, hogy „a gyertya csonkig égett”, mely mintegy előrevetítése egy következő, 1942-es művének. A könyv nagyon olvasmányos, mutatja, hogy Márait miért is nevezték a nyelv művészének, hiszen nagyon egyedi szóalkotásai vannak, nagyon gazdag szókinccsel rendelkezett, és ez mind megmutatkozik a műben.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

JUHÁSZ JUDIT

Egy élő klasszikus kötetét szeretném ajánlani, Szilágyi István Katlanváros című kötetét. Erdélyi író, kortárs író, Kolozsváron született, ott is él, 82 esztendős, és ez jelenleg az utolsó előtti könyve. Ez egy esszékötet, amelyben önvallomásszerűen tárja föl gyerekkorától egészen felnőttkoráig az elmúlt eseményeket, az életét. Egy olyan csodálatos ember, akit személyesen is ismerhetek, és el is gondolkodom azon, hogy vajon ezért szeretem-e annyira a műveit és az írásait, mert személyesen is ismerem, hiszen a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas író. De bizonyosan közrejátszik az is, hogy hallom a hangját, amikor olvasom a sorait, és hogy olyan különlegesen szép, érzékletes, hajlékony és kifejező nyelven fogalmazza meg a gondolatait, ami elbűvöli az embert. Ő Zilahon élt, tehát ez a bizonyos katlanváros ez Zilah. És 18 éves koráig felnevelő városában élt, és mindenáron mozdonyvezető akart lenni, 18 évesen érettségi után szinte meg is szökött, és elment Kolozsvárra, hogy mozdonyvezető lehessen. Lakatos lett, mozdonyvezető-lakatos mester, de a szeme nem volt elég jó hozzá, hogy fölvegyék, így aztán jogot végzett, és már 20 évesen eljegyezte magát az írással. Ebben a kötetben valami egészen tündökletes módon ábrázolja azokat az embereket, akik között felnőtt, egészen gyönyörű emléket állít az édesanyjának és a nagymamájának, a két meghatározó asszonynak, hiszen az édesapját elveszítette 1943-ban, a Don-kanyarban, tehát félárvaként nőtt fel, asszonyok nevelték, és olyasfajta világlátással nézi a történéseket, a jelent és a múltat is, mert hatalmas történelmi regényei vannak, például a Hollóidő, talán ismerik a kedves olvasók. A török hódoltság idején játszódik a szövevényes, fantasztikusan erős karakterekkel megírt története. De hát novellákat, esszéket is ír, a Helikon főszerkesztője volt nagyon sokáig. Egy olyan ember, aki egyenes tartással volt képes végigélni a diktatúrát, Ceausescu hihetetlen brutális országlását, megőrizte a tisztességét, és valami igazán szép, mély emberi látásmóddal rajzolja meg mindazt, amit ő a világból érdekesnek tart. A legújabb regényét még nem olvastam, ez szinte egy kicsit bevezető hozzá, hogy az ő gyönyörű nyelvét, a gondolati váltásait, a humorát, az iróniát, ami átszövi az írásait, hogy ezt egy kicsit mintegy előhangot olvasom a nagy regényhez, amely a Rákóczi-szabadságharcban játszódik. Most jelent meg nemrég az MMA kiadásában. Nos, tehát klasszikus, mondtam az első mondatokban, és ugyanakkor kortárs. És olyan egyetemes szintre emeli az erdélyi embert, önmagát kereső, önmagával vívódó, önmagával számot vetni akaró ember lelki világát, hogy az nem marad provinciális, nem marad erdélyi, vagy kolozsvári vagy zilahi, hanem egyetemes. Mindenki, aki hasonlóképpen igényesen éli az életét és vet számot önmagával, saját magára ismer benne. Ez számomra mindig nagy élmény, úgyhogy Szilágyi Istvánt szívből ajánlom mindenkinek.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

DR. MINYA KÁROLY

Székely Csabának a Bánya-trilógiáját szeretném a nézők figyelmébe ajánlani. Ez három részből áll értelemszerűen, a Bányavirág, a Bányavíz és a Bányavakság című műből. Ez egy dráma a műnemét tekintve, a műfaját tekintve pedig tragikomédia. És ebből is a Bányavirágot szeretném egy picikét röviden bemutatni. A szerzője, Székely Csaba szinte berobbant a magyar irodalomba, a kortárs magyar irodalomba, minden műve, minden drámája, legalábbis ezek is, az év drámája kitüntetést és díjat kapták. Egy elképzelt helyszínen játszódik, de azért beazonosíthatjuk Székelyfölddel, és máris el lehet mondani, hogy egy olyan leplet szeretne lerántani a művével, egy olyan ideális képet szeretne szétfoszlatni, miszerint akik Erdélyben élnek, azok csodálatosan beszélnek magyarul, nagyon szép ruhába öltözködnek, és gyönyörű életet élnek. Ez azonban koránt sincs így. Ő tulajdonképpen ezt a mázat szeretné lecsupaszítani, letakarítani erről az elképzelt nosztalgikus gondolkodásmódunkról, és ez természetesen, hiszen ott is vannak problémák, mint például maga a Bányavirág arról szól, hogy a bezárt bányák miatt nincs munkahelyük az embereknek, és ezért bizony erőteljesen az alkoholizmusba fojtják a bánatukat, és bizony a kifejezésmódjuk is időnként kívánnivalót hagy maga után. De muszáj, hogy ez ebben a műben szerepeljen, nem öncélú trágárság, hanem valóban azt a helyzetet, azt a viszonyt mutatja be. A főszereplője egyébként Iván, és az groteszk és tragikomédia, hogy valójában az orvosával azt akarja elérni, hogy ne adjon az édesapjának már több gyógyszert, mert nem akarja, hogy éljen, szóval teljesen megkeseredett világban él, és nagyon erőteljes szerepet játszik benne az alkohol. Lehet, hogy valaki azt gondolja, miért ilyen művet ajánlok, de hát azért mindenképpen fontos figyelembe venni azt, hogy időnként a valósággal még inkább szembesüljünk, és ne egyoldalúan, egyféleképpen gondolkodjunk, jelen esetben az idilli virágos Erdélyről, hanem tudjuk azt, hogy az éremnek van másik oldala is. És hát a Bányavirág cím is azért némi derűlátásra ad okot a szerző szerint is, mert esetleg ebben a bányában, a bezárt bányában, ebben a sötétségben, ebben az állandó elvágyódásban mégis van valamilyen kiút, és ezt a virág jelzi.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

DR. BALÁZS GÉZA

Azt hiszem, hogy Tamási Áron nevét mindenki ismeri, ha másról nem, akkor az Ábel-trilógiáról. Ábel a rengetegben, ez a legismertebb, Ábel a városban, ez is ismert, és talán még az Ábel Amerikában is. Kevesen tudják azonban, hogy Tamási Áronnak van egy másik trilógiája is, igaz, ez nem tökéletes trilógia, annak indult, két rész született meg ebből, a harmadik nem. Tehát nem teljesedett be. Ez a Jégtörő-trilógia. Az első kötete a Jégtörő Mátyás című regény. És ez nagyon érdekes. Aki elolvassa, meggyőződik róla, hogy ebben varázslatos tájak, természet, erdélyi tájak jelennek meg, és hát egy angyal jön a földre, hogy segítsen egy ifjú párnak, hogy összejöjjenek. Ez a történet, amit nem mondok el természetesen. Viszont az az érdekesség, hogy ez az angyal különböző létformákban jelenik meg. Tulajdonképpen az emberré válás útja, vagy mondhatnánk azt, hogy a biológiai sokféleség jelenik meg a csúszómászóktól kezdve egészen a sasig vagy a különböző állatokig. Ez a történet mesebeli, varázslatos, de ha mélyen a történetnek a lényegét tekintjük, akkor tulajdonképpen egy megdöbbentő élményben van részünk. Kicsit már utaltam rá: tehát valahol a teljes biológiai sokféleség és a lélekvándorlás. Kérem szépen, az angyal az egyik állatból költözik a másikba, egy kalandos, olykor krimiszerű, olykor folklorisztikus történetben. Hogy kerül a lélekvándorlás egy magyarországi regénybe, egy magyar regénybe, Tamási Áron regényébe? Úgy kerül, hogy Tamási nagyon elevenen érdeklődött az ázsiai filozófiák iránt. És megérezte azt, hogy ezekben a keleti vagy ázsiai filozófiákban nagyon sok lényeges dolog van, például az, hogy az állatvilág és az ember élete összekapcsolódik. Tehát nemcsak a természetben vagyunk mi egyek, hanem igazából mi mint ember az állatvilág része vagyunk. Tulajdonképpen mi is állatok vagyunk, nagyon furcsának hangzik a magyar nyelvben, meg sértőnek hangzik, nem erről van szó, mi is az állatrendszertan része vagyunk, csak egy dolog miatt váltunk ki: a gondolkodás, a beszéd képessége miatt. Meggyőződésem, hogy Tamási Áronnak ez a munkája világirodalmi szintű. Hogyha ezt spanyolul írta volna, akkor García Márquez lenne. Ahogy García Márquez megkapta Nobel-díjat, úgy Tamási Áron is megérdemli a Nobel-díjat. Hogyha García Márquezről azt mondjuk, hogy a tündéri realizmus jelenik meg, tehát reális a mű, de közben nagyon sok misztikus dolog van benne, a realitástól elrugaszkodó, de közben a realitásból táplálkozó dolog van benne, akkor ráfoghatjuk Tamási Áronra is, hogy tündéri realista. Végezetül pedig, emeljük ki a nyelvét, a nyelvezetét, megszokhattuk Tamási Áronnak azt a nagyon-nagyon szép stílusát, amelyet transzilván, vagy erdélyi stílusnak is nevezhetünk, tele az erdélyi gondolkodásmód furfangjával, szó benntartásával és szó kimondásával, tréfájával, iróniájával, és ez is összekapcsolja a kelettel, meggyőződésem. Azt hiszem, ezt más még nem is mondta ki, hogy az erdélyi gondolkodásmód nagyon-nagyon hasonlít az ázsiai gondolkodásmódra. És valószínűleg ez az ősmagyar gondolkodásmód. Ezért ajánlom mindenkinek Tamási Áron Jégtörő Mátyását.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

MIZSÁK ÉVA

A választott regény 1941-ben játszódik, a nyilas uralom időszakában, de már az oroszok Budapestet bombázzák, s eljövetelükkel a nyilas uralmat követően feltehetően a kommunista uralom veszi kezdetét. Négy barát két estéjét követhetjük nyomon. Egy asztalos mesterét, a vendéglősét, egy könyvügynökét, illetve Gyuriczáét, az órásét. Ő lesz az, aki a szokott esti összejöveteleken, poharazgatásokon fölmerülő kérdésekhez kötendően most felvet egy újabbat a barátainak. Mégpedig azt, hogy ha halálukat követően föltámadnának, vagy Gyugyuként Tomóceusz Katatiki szeretnének-e élni. Gyugyuként, aki bűntelenül élte életét, tisztességesen vagy Tomóceusz Katatiki, a gazdag, boldog fejedelemként, ki a kor erkölcsei alapján viszont, a mából, ’44 jelenéből, csirkefogóként, gazemberként élte az életét. Ezen az estén a barátok nem válaszolnak Gyuriczának a kérdésére, hazafelé menet s otthon viszont ki-ki eldönti, hogy melyik szeretne lenni Gyugyu-e vagy Tomóceusz Katatiki. Másnap a nyilasok pártközpontjába hurcolják a négy barátot, kegyetlenül, kíméletlenül megverik őket, nem tudják, hogy miért. Itt kérdések vetődnek föl. Például az a kérdés, hogy pedagógiailag lehet-e verni, mert pedagógiai verés történik. Meg kell-e mutatni azt, hogy hol a hatalom, kié a hatalom, mit tehet a hatalom, mit nem tehet a hatalom, mit tesz lehetővé a kor erkölcse. Nem kapnak tehát választ arra, hogy miért vannak itt, s miután ügyük bagatell ügy, lehet, hogy el is engedik őket, de itt egy újabb helyzet elé kerülnek, egy végzetes választás elé, mert önérzetüket, önértékelésüket feladván választhatják az életet, vagy ennek elvesztésével a halál lehet a sorsuk. Most, másodjára, ki hogyan választ, az egyik nagy kérdés. Tisztesség, bűntelenség, önbecsülés, önértékelés és halál vagy önbecsülés, önértékelés hiánya, csirkefogóság, gazemberség és akkor élet lehetősége. A regény Sánta Ferenc Az ötödik pecsétje. Az ötödik pecsét feltörésével, János jelenéseinek könyve alapján, az apokalipszis négy angyalát követően a vértanúk, mártírok eljövetele következzék.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

KEMECSEI GYÖNGYI

Az én választásom Kosztolányi Dezsőre esett, azért is, mert tőle származik az én kedvenc versem, amit már 30 éve tulajdonképpen a sajátomnak érzek, ez a Hajnali részegség. Nagyon szeretem az ő közvetlen emberi hangját, ahogyan megszólít, ahogy úgy beszélget az olvasóval, mintha egy kanapén ülne mellettünk. És ugyanezzel a közvetlenséggel szólít meg a Hajnali részegségben is, hogy „Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.” És akkor elkezdi mesélni azt a pillanatot, amikor áll egy pesti bérház ablakában, és tulajdonképpen kibontakozik előtte egy hétköznapi csoda, amit talán eddig soha nem vett észre, ez a napfelkelte tulajdonképpen. És számomra ebben a megragadott pillanatban nem is igazán az a pillanat van benne, hanem minden, amit eddig elmulasztunk. Tehát inkább az a nagyon sok elmulasztott pillanat, ami mellett elmegyünk. Nagyon szeretem azt a csendet, ahonnan indul a vers, és egy hatalmas íven keresztül azt a katarzist, ahová megérkezik. Engem oda juttat el ez a vers, ahol én szeretek lenni. Abban a főhajtásban és alázatban, amit aziránt a valami iránt érzek, ami sokkal hatalmasabb, mint az ember. És tulajdonképpen mindig, minden pillanatban ott van körülöttünk, csak azt hiszem, nem állunk meg elégszer, hogy ezeket észrevegyük. Ahogyan a költő is mondja a vers utolsó soraiban, hogy „úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam.”

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Újlaki Alexandra

Én igazából nem egy írót, hanem egy költőt szeretnék ajánlani, Ady Endrét. Hiába olyan sokszínű a munkásága, engem a szerelmi költészete és maga a szerelmi élete fogott meg igazán. Nemcsak a magyar modern lírát teremtette meg, de tényleg a szerelmi élete is hihetetlenül érdekes. Első nagy szerelme Diósy Ödönné Brüll Adél volt, akit verseiben Lédának hívott. Hiába egy férjezett asszony volt, még öt évvel idősebb is volt Adynál, ami miatt nagyon-nagyon sok bántást kaptak, nagyon sokan elítélték őket. Rengetegszer kivitte őt magával Párizsba, amit Ady nem tudott hogy megköszönni. A kedvenc versem, ami hozzá szólt, a Lédával a bálban, ami a szerelemnek az elmúlásáról, a szerelemnek az elhalásáról szól. A második ciklusa, a második legnagyobb szerelme, a Csinszka-versek voltak. Boncza Bertának hívták a mindössze 16 éves lányt, mikor megismerkedtek levelezés közben. Az ő kapcsolatuk se volt felhőtlen, de mégis sokkal szebb volt és mégis igazibb volt, mint a Lédával való. A legszebb vers, amit szerintem neki írt, amit nagyon ajánlani tudok, az az Őrizem a szemedet, amiben nagyon szépen kifejti, hogy mennyire szereti Csinszkát, de mégis hogy öregszik meg és hogy múlik el az egész élet, amit közösen töltöttek.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor