Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Kassai-Balla Krisztina

Szabó Magda: Régimódi történet. A regény címe első hallásra lehet, hogy nem is hozza meg a fiatal olvasó kedvét. Régimódi? Az Abigél szerzője ebben a regényben családjának történetét írta meg. Nagyapja, dédnagyapja sorsa egészen az 1848-49-es szabadságharcig viszi vissza az olvasót. Ám ezek a férfiak nemesi vérük és tudásuk ellenére sem találták meg a helyüket az új világban. Helyettük Rickl Mária, a kalmárlány vezeti a család sorsát, aki már-már kegyetlen racionalitással vezeti az ifjú Jablonczay Kálmán és lányának, Jablonczay Lenkének az életét. Szabó Magda sokáig nem akarta megírni ezt a regényt, ám az örökölt sors utáni vágy és annak megismerése nem hagyta nyugodni. Megszületett a Régimódi történet, amelyben igazi szerelmi drámákat, anyai szeretetet, egy család sorsát találjuk. Javaslom elolvasásra, és ha ezt megtettétek, nézzétek meg a belőle készült tévéfilmet a nagyon sármos Nagy Ervin főszereplésével. Szabó Magda: Régimódi történet.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Illés Bence

József Attilával és költészetével már alsó tagozatban találkozhatunk. Megismerjük legszebb versét, a Mamát, melyet édesanyjához írt, és ezen a költeményen nagyon érződik édesanyja iránt érzett szeretete. Költőnknek egyáltalán nem volt könnyű gyerekkora, fiatalon elveszítette édesapját és édesanyját, nevelőszülőkhöz került, elszakították nővéreitől. Később azonban szerencsére úgy alakult az élete, hogy a nővére és családja segítségével továbbtanulhatott, fejleszthette magát. Szegeden a magyar-filozófia szak mellett elkezdte érdekelni a költészet, már itt megjelentek verseskötetei. József Attila a magyar irodalom egyik legszínesebb alakja, úgy gondolom, hogy amit a költészetében nem találunk meg, az nincs is. Hiszen találkozhatunk szerelmi versekkel, tájköltészettel, istenes versekkel is. Úgy gondolom, hogy a legtöbb magyar embert mégis a Mama című verse érinti meg legjobban, hiszen érződik rajta, mennyire szeretethiányos volt, mennyire fájt neki édesanyja elvesztése. Nagyon ragaszkodott hozzá, és szerette, tisztelte őt. József Attila verseit bármikor szívesen olvasom, hiszen feltöltenek, izgalmasak. Nem találkozunk kétszer ugyanazzal a verssel és ugyanazzal a témával. József Attila összes versét ajánlom, hiszen egy-egy versével nem látjuk teljes életművét. Ha nem is egyszerre, de életünkben legalább egyszer érdemes elolvasni az összes költeményét, hiszen így kapunk majd teljes képet József Attiláról, az ő költészetéről és az ő életéről.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 György Zsolt

Középiskolai tanulmányaim során ismerkedtem meg Radnóti Miklóssal, a fiatalkori éveire Babits és Ady költészetére hasonlító hatások figyelhetők meg. A költészete csúcspontját a háborús évek alatt érte el, kellő komolysággal és realitással közelítette meg a háború szörnyűségeit. A Hetedik eclogában elmeséli a táborban lévő foglyok szörnyű életét, a bánásmódjukat és a háború szörnyűségeit is pontosan leírja. Bemutatja, hogy a bent lévő foglyok a szabadságra gondolnak, álmukban otthon járnak, és hogy őket az otthon hazavárja, és az egyetlen reménységet a haza jelenti számára, hogy várják otthon. Ezt a költeményt annak tudnám ajánlani, aki kíváncsi arra, hogy ebben az időben, 1935 és 1942-44 között hogyan zajlott maga a háború, mik voltak a háború sajátosságai; mélyebben szeretné látni a dolgokat, hogy mik történtek valójában.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Filep Richárd

 Sziasztok! Filep Richárd vagyok, és ma Szerb Antal talán egyik legismertebb művét, az Utas és Holdvilágot szeretném nektek ajánlani. A történet elején egy fiatal pár olaszországi nászútjába csöppenünk bele, ami egy sokkal váratlanabb utazást tartogat, mint azt elsőre sejthetnénk. Egy régi ismerőssel való váratlan találkozást követően a friss férj, Mihály és rajta keresztül az olvasó is egy második utazásra indul, belső útkeresésre Mihály kamaszkorán keresztül. S ahogy az emlékezés résein át egyre jobban beszivárognak Mihály komfortot kereső, beilleszkedni vágyó jelenkorába az ifjúkor szenvedélyes emlékei, úgy szivárog be az olvasó elméjébe is a vágy, hogy közben önmagát ő is meghatározza. Már öt éve olvastam a könyvet, egyetemi éveim elején, majd nem olyan régen másodjára, és biztos vagyok benne, hogy nem utoljára. Azt hiszem, hogy életünk különböző szakaszaiban egészen más értelmezésekkel, más nézőpontból élhetjük át az útkeresést. Hiszen utasok vagyunk mindannyian, ahogyan Mihály is az volt, és utunk során számos megálló, útitársak, kalandok, veszteségek és élmények sora vár ránk, és alakítja a mi történetünket velünk együtt. Amiből el lehet futni, ki is lehet szállni, de életben is lehet maradni, és ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Balázs Attiláné

Móricz Zsigmond A hét krajcár című művét szeretném ajánlani, amely sokaknak ismerős, hiszen az iskolában már hallottuk; de azt gondolom, hogy mégiscsak érdemes bármikor ezt a művet utánaolvasni, illetve újra elolvasni, és feleleveníteni a történetét. Móricz Zsigmond a 20. századi realista prózairodalom legnagyobb alakja, ezzel a művel vált országosan ismertté, és nyerte el többek között Ady Endre barátságát is. 1908-ban jelent meg a Nyugat című folyóiratban. A történet műfaja lélektani novella, cselekménye egyszerű, története rövid, szereplője kevés: egy édesanya és kisfia. Az író a műben a saját gyermekkorát eleveníti föl, azt az időszakot, amikor nagyon szegények voltak. Az édesanya egy délután a kisfiát közös játékra, krajcárkeresésre hívja. Egészen pontosan 7 krajcárt kellene találniuk, annyiba kerül ugyanis egy szappan, amellyel az édesapa ingét ki tudnák mosni másnapra. Az édesanya a történetben végig megható vidámsággal leplezi a mély szegénységet, amelyben a család él. Az első 3 krajcárt még ő maga találja meg a gépfiókban, a negyediket már kisfiával együtt az almáriumban, az ötödiket az édesapa ruhájában, a hatodikat az édesanya ruhájában, de a hetedik csak nem akar előkerülni. Keresik, kutatják, kihúzzák az összes fiókot, átnéznek mindent, de csak nem találják. Közben telik-múlik az idő, már beesteledik, eljön a vacsoraidő is és megjelenik a házuknál egy koldus. Az édesanya elmondja a helyzetüket és elmondja azt is, hogy nemhogy segíteni nem tudnak neki, de még nekik sincs annyi pénzük, hogy egy fél font szappant vegyenek a mosáshoz. Végighallgatja a koldus, s egyszer csak a kisfiú kezébe odacsúsztatja az utolsó, a hiányzó hetedik krajcárt. Röpke boldogság után, a néhány pillanatnyi öröm után az édesanya nagyot kacagva, furcsán mondja, hogy hiába gyűlt össze a pénz a szappanra, de mégsem tud mosni, mert lámpaolajuk sincs, s közben teljesen besötétedett. A fura kacaj váratlanul, hirtelen kínzó, fuldokló köhögésbe csap át. A kisfiú odasiet édesanyjához, hogy segítsen neki, amikor valami fura, meleg ömlik a kezére. A történet a gyermek szavaival zárul, számomra ez a csodaszép mű azt mutatja meg, hogy milyen feltétlen is az anyai szeretet, amikor egy édesanya a gyermekéért a nagy bajban, a szegénységben, a betegségben is csak azon van, hogy féltőn, óvón és szeretettel megvédje mindentől, minden bajtól, minden rossztól, és egy édesanya, aki jelen történetünkben olyan, aki még akkor is tud kacagni, amikor igazán sírni volna oka. Szeretettel ajánlom mindenkinek.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Kababik Edina

Szeretném bemutatni nektek Fekete István: Bogáncs című regényét. Azért esett rá a választásom, mert nagyon-nagyon szeretem az állatokat, és ez a könyv ez állatokról szól, megszólaltatja az állatokat. Egy pumi kutyáról szól, aki egy juhásznál született, utolsó kölykeként az édesanyjának, merthogy már öreg volt az édesanyja, és az édesanyjától megtanult mindent, amit csak lehetett a juhászkodásról. Nagyon-nagyon jó juhászkutya vált belőle, de még kölyök volt, csintalan-játékos, és egyszer egy nyuszi után elszaladva eltévedt az erdőben, belekerült egy hurokba, és nem találta meg a gazdája. A hurokból kimentette őt egy cirkuszos, egy Dodó nevezetű, és így a juhászkutyából cirkuszi kutya lett. Az eredeti gazdája a juhász, Galamb Máté és annak a fia, a Jancsika keresték a kutyát, de nem találták. Próbáltak a cirkusz után is menni, miután megtudták, hogy a cirkuszban van kutya. De nem találták meg, így a kutya maradt a cirkuszban. A cirkuszban megtanították különböző képességekre, odahozta a papucsot, a pipát, illetve különböző attrakciókat mutatott be a kutya, és nagyon-nagyon sokáig élt a cirkuszban ezzel a Dodóval. Az volt a sajátossága ennek a kapcsolatnak, hogy a Dodónak volt egy lánya, aki meghalt a cirkuszban egy attrakció során, és így a Dodó nagyon ragaszkodott a kislány halála után a kutyához, nagyon-nagyon sok szeretetet kapott tőle a kutya. Majd a cirkuszból ellopták a kutyát, de ez a kutya attól, aki ellopta őt, elszökött és nagyon-nagyon sokáig vándorolt, vándorolt, vándorolt, nagyon sokat éhezett egyedül. Majd egy idős bácsi, az Iharos Gábor megtalálta ezt a kutyust és nagyon-nagyon nagy szeretettel vette körbe a kutyát, aki nagyon jól is érezte magát ennél a bácsinál. Egy éjszaka rablók jöttek az Iharos Gáborhoz, és a kutya megmentette a bácsinak az életét, de utána a bácsi rosszul lett, és bekerült a kórházba. A kutyát, amíg ő a kórházban volt, egy ismerőse gondozta, egy patikus, akihez szintén hozzánőtt a kutya. A kórházban az öreg bácsi meghalt, és a patikusnak ajándékozta a kutyát még utolsó akarataként, hogy nála legyen ez a kutyus. De a kutyus meghallotta a cirkuszosoknak a hangját az utcáról, elszökött a patikustól, elment a cirkuszosokkal, megtalálva a Dodót. De ott se érezte jól magát, mert egy napon juhászokat látott és nyájakat, és eszébe jutott, hogy honnan ered, honnan származik és hogy milyen jó volt neki akkor, amikor a nyájakat terelte. Így továbbszökött a cirkusztól, mígnem megtalálta az eredeti gazdáját, a Galamb Mátét és a Jancsikát. Nagyon nagy sajátossága a műnek, hogy megszólaltatja benne az állatokat. Beszélnek az állatok, elmondják a gondolataikat, és nagyon-nagyon érthető nyelven kis humorral fűszerezve, olyan nyelven mondják el, ami gyereknek, kamasznak, felnőttnek egyaránt érthető. Nagyon kellemes a nyelvezete. Nem túl hosszú a regény, ezért bárki elolvashatja. Bármilyen korosztálynak tudom ajánlani ezt a könyvet. Akik szeretik az állatokat, azoknak különösképpen. Akik gondolkoznak azon, hogy esetleg kutyát tartsanak, és hogy kezdjenek neki, nagyon-nagyon sokat segíthet az, hogy beleláthatnak a kutyák gondolataiba.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Dankó Alíz

 Jó szívvel ajánlom olvasásra a 20. századi magyar irodalom egyik kimagasló géniuszának, Karinthy Frigyesnek a műveit. Az ő eredeti gondolkodásmódjára és utánozhatatlan humorára a mai időkben nagyon nagy szükségünk van. Számomra legkedvesebb novellája, amely filozófiai alapokon nyugszik, a Találkozás egy fiatalemberrel. Ezt a novellát olvasva jó eséllyel bátorodhatunk fel, és találhatjuk meg önmagunkban a rég elveszett kamaszt, és élhetjük majd úgy az életünket, hogy ennek a kamasznak is megelégedésére szolgáljon.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Rózsahegyi Ferenc

 Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Kezdhetem így stílszerűen, kedves irodalomszerető, otthonukban ülő állampolgárok. Miért is mondom ezt? Azért, mert szeretnék egy művet ajánlani a figyelmükbe. A mű kapcsolódik Rákóczihoz, így Sátoraljaújhelyhez, Rákóczi személye, amely összeköti. A bevezető sor egy levél, egy levélnek az eleje, melyet Mikes Kelemen írt a törökországi levelek gyűjteményben. Levél, és ez ilyen szempontból talán szokatlan irodalmi kategória. Mindenképpen epikus műnemnek mondom és gondolom, noha a levelezés az nem annyira szokványos. A mai korban inkább elektronikus leveleket írunk, ezek a levelek, amelyeket Mikes írt, képzeletbeli vagy úgynevezett fiktív levelek, szemben az egyébként misszilis, vagyis egymásnak küldött levelekkel. Csak gondoljanak bele, milyen érzés lehetett 27 évesen elhagyni a szülőföldet, Rákóczival a bujdosást választani! Aztán eltelnek évek, hosszú, kemény évek. A bujdosók száma csökken folyamatosan, mígnem legutoljára Mikes Kelemen marad. Az első levelét, ahogyan említettem 27 évesen írja, az utolsót pedig 69 esztendősen. Érdekes lehet, és erre hívom, erre buzdítom önöket, végigolvasni ezeket a leveleket. Egyrészt látható bennük a száműzöttek sorsának alakulása, és egy kis ízelítőt kaphatunk arról is, hogy milyen volt a 18. századi magyar nyelv. Milyen kifejezéseket, mondatfordulatokat használtak az akkoriak. Ismerkedjenek meg ezzel a levéllel! Teljen benne kedvük! Jó szórakozást kívánok hozzá!

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Bajzáth Róbert Dávid

Szeretném bemutatni Örkény István: Tóték című tragikomédiáját. Örkény István egy 20. századi magyar író, a groteszk próza magyar meghonosítója. Az író ebbe a műbe saját maga frontbéli tapasztalatait foglalja bele. A mű helyszíne egy második világháború alatti, kis elképzelt magyar falu. A főszereplő pedig egyrészről a nagy köztiszteletnek örvendő falusi Tót család, akiknek a fia, Gyula a fronton harcol. Másrészről pedig ennek a fiúnak a parancsnoka, akire az egész mű alatt csak őrnagy úrként hivatkoznak. A cselekmény kiinduló pontja egy levél, amit a fiú küld a családjuknak, amiben pedig az áll, hogy ez az őrnagy úr látogatóba érkezik hozzájuk pihenési célokkal. Ennek következtében a falu, illetve a Tót család egész élete felbolydul, feje tetejére áll. Az őrnagy úr megérkezése után a cselekmény két részre osztható. Egyrészről megismerjük a frontbéli történéseket Gyula levelein keresztül, másrészről pedig a fő cselekményszál a család, illetve az őrnagy úr cselekményeit mutatja be.

A mű számomra azért tetszett, mert egész végig végigvonul benne egy groteszk, abszurd humor, ami végül is abban nyilvánul meg, hogy az eredetileg egy kicsit hátborzongató, megborzongató történéseket az író eléggé komikusan, mókásan ábrázolja. Másrészről pedig van benne egy eléggé érdekes, jellegzetes karakterváltozás, ami pedig az, hogy a frontra érkező őrnagy úr, aki igazából poszttraumás stresszben szenved, és paranoid hajlamai vannak, hogyan vetkőzi le ezeket a paranoid hajlamokat, és hogyan változik már egyre inkább normális karakterré a műben. Másrészről pedig ez a személyiség, mármint az őrnagy úr személyisége hogyan változtatja meg az eredetileg karizmatikus és tekintélyt parancsoló tűzoltóparancsnok Tót úrnak a személyiségét egy eléggé depresszívnek mondható karakterré. Igazából ezt a művet gimnazistáknak tudom ajánlani, mivel kell már egy bizonyos szintű érettség ahhoz, hogy felfogjuk a mögöttes jelentését és a háborúnak a következményét bizonyos embereknél és bizonyos jellemeknél.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Hornyákné Renáta

Ottlik Géza Iskola a határon című regényét szeretném ajánlani; amely valóban egy határszéli iskolában, a kőszegi katonai alreálgimnáziumban játszódik. Én ezzel a művel gimnazista koromban találkoztam, egyházi iskolába jártam, egyházi kollégiumban laktam, és ugye ott is különböző szabályoknak kellett eleget tenni, és ezért keltette fel az érdeklődésemet ez a regény, ahol a katonai élettel kell a gyerekeknek szembesülniük. Az itteni szabályokat kell megtanulniuk, és így kell, ha van rá mód, barátságokat kialakítani. Ezekre a felvetéseimre, kérdéseimre adott választ a regény. Illetve izgalmas történeteket olvashattam benne. Három főszereplője van, Both Benedek, alias BB, Medve Gábor és Szeredy Dani, akik örök barátságot kötnek a gimnáziumi évek alatt. Az érdekessége a műnek az, hogy regény a regényben, hiszen a felnőtt Medve Gábor úgy dönt a történet szerint, hogy megírja a gimnáziumi élményeket egy regényben, és ezt továbbítja a társainak, barátainak, hogy egészítsék ki a saját gondolataikkal, a saját emlékeikkel. Így egy olyan reális képet kapunk, amely bemutatja az akkori tizenéveseknek azt a világát, amelyben a felhőtlen gyermekkorból ebbe a szabályokkal teli, katonai életbe belecsöppennek, és bemutatja a regény azt, hogy hogyan lehet ide beilleszkedni. Hogyan lehet itt a felmerülő ellentéteket megfelelően kezelni, magát a katonai légkört, a katonai szabályokat megtanulni, illetve hogy hogyan lehet itt barátságokat kötni.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: október 29-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor