Klasszikus irodalom. Frissítés most!

DR. BALÁZS GÉZA

Azt hiszem, hogy Tamási Áron nevét mindenki ismeri, ha másról nem, akkor az Ábel-trilógiáról. Ábel a rengetegben, ez a legismertebb, Ábel a városban, ez is ismert, és talán még az Ábel Amerikában is. Kevesen tudják azonban, hogy Tamási Áronnak van egy másik trilógiája is, igaz, ez nem tökéletes trilógia, annak indult, két rész született meg ebből, a harmadik nem. Tehát nem teljesedett be. Ez a Jégtörő-trilógia. Az első kötete a Jégtörő Mátyás című regény. És ez nagyon érdekes. Aki elolvassa, meggyőződik róla, hogy ebben varázslatos tájak, természet, erdélyi tájak jelennek meg, és hát egy angyal jön a földre, hogy segítsen egy ifjú párnak, hogy összejöjjenek. Ez a történet, amit nem mondok el természetesen. Viszont az az érdekesség, hogy ez az angyal különböző létformákban jelenik meg. Tulajdonképpen az emberré válás útja, vagy mondhatnánk azt, hogy a biológiai sokféleség jelenik meg a csúszómászóktól kezdve egészen a sasig vagy a különböző állatokig. Ez a történet mesebeli, varázslatos, de ha mélyen a történetnek a lényegét tekintjük, akkor tulajdonképpen egy megdöbbentő élményben van részünk. Kicsit már utaltam rá: tehát valahol a teljes biológiai sokféleség és a lélekvándorlás. Kérem szépen, az angyal az egyik állatból költözik a másikba, egy kalandos, olykor krimiszerű, olykor folklorisztikus történetben. Hogy kerül a lélekvándorlás egy magyarországi regénybe, egy magyar regénybe, Tamási Áron regényébe? Úgy kerül, hogy Tamási nagyon elevenen érdeklődött az ázsiai filozófiák iránt. És megérezte azt, hogy ezekben a keleti vagy ázsiai filozófiákban nagyon sok lényeges dolog van, például az, hogy az állatvilág és az ember élete összekapcsolódik. Tehát nemcsak a természetben vagyunk mi egyek, hanem igazából mi mint ember az állatvilág része vagyunk. Tulajdonképpen mi is állatok vagyunk, nagyon furcsának hangzik a magyar nyelvben, meg sértőnek hangzik, nem erről van szó, mi is az állatrendszertan része vagyunk, csak egy dolog miatt váltunk ki: a gondolkodás, a beszéd képessége miatt. Meggyőződésem, hogy Tamási Áronnak ez a munkája világirodalmi szintű. Hogyha ezt spanyolul írta volna, akkor García Márquez lenne. Ahogy García Márquez megkapta Nobel-díjat, úgy Tamási Áron is megérdemli a Nobel-díjat. Hogyha García Márquezről azt mondjuk, hogy a tündéri realizmus jelenik meg, tehát reális a mű, de közben nagyon sok misztikus dolog van benne, a realitástól elrugaszkodó, de közben a realitásból táplálkozó dolog van benne, akkor ráfoghatjuk Tamási Áronra is, hogy tündéri realista. Végezetül pedig, emeljük ki a nyelvét, a nyelvezetét, megszokhattuk Tamási Áronnak azt a nagyon-nagyon szép stílusát, amelyet transzilván, vagy erdélyi stílusnak is nevezhetünk, tele az erdélyi gondolkodásmód furfangjával, szó benntartásával és szó kimondásával, tréfájával, iróniájával, és ez is összekapcsolja a kelettel, meggyőződésem. Azt hiszem, ezt más még nem is mondta ki, hogy az erdélyi gondolkodásmód nagyon-nagyon hasonlít az ázsiai gondolkodásmódra. És valószínűleg ez az ősmagyar gondolkodásmód. Ezért ajánlom mindenkinek Tamási Áron Jégtörő Mátyását.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

MIZSÁK ÉVA

A választott regény 1941-ben játszódik, a nyilas uralom időszakában, de már az oroszok Budapestet bombázzák, s eljövetelükkel a nyilas uralmat követően feltehetően a kommunista uralom veszi kezdetét. Négy barát két estéjét követhetjük nyomon. Egy asztalos mesterét, a vendéglősét, egy könyvügynökét, illetve Gyuriczáét, az órásét. Ő lesz az, aki a szokott esti összejöveteleken, poharazgatásokon fölmerülő kérdésekhez kötendően most felvet egy újabbat a barátainak. Mégpedig azt, hogy ha halálukat követően föltámadnának, vagy Gyugyuként Tomóceusz Katatiki szeretnének-e élni. Gyugyuként, aki bűntelenül élte életét, tisztességesen vagy Tomóceusz Katatiki, a gazdag, boldog fejedelemként, ki a kor erkölcsei alapján viszont, a mából, ’44 jelenéből, csirkefogóként, gazemberként élte az életét. Ezen az estén a barátok nem válaszolnak Gyuriczának a kérdésére, hazafelé menet s otthon viszont ki-ki eldönti, hogy melyik szeretne lenni Gyugyu-e vagy Tomóceusz Katatiki. Másnap a nyilasok pártközpontjába hurcolják a négy barátot, kegyetlenül, kíméletlenül megverik őket, nem tudják, hogy miért. Itt kérdések vetődnek föl. Például az a kérdés, hogy pedagógiailag lehet-e verni, mert pedagógiai verés történik. Meg kell-e mutatni azt, hogy hol a hatalom, kié a hatalom, mit tehet a hatalom, mit nem tehet a hatalom, mit tesz lehetővé a kor erkölcse. Nem kapnak tehát választ arra, hogy miért vannak itt, s miután ügyük bagatell ügy, lehet, hogy el is engedik őket, de itt egy újabb helyzet elé kerülnek, egy végzetes választás elé, mert önérzetüket, önértékelésüket feladván választhatják az életet, vagy ennek elvesztésével a halál lehet a sorsuk. Most, másodjára, ki hogyan választ, az egyik nagy kérdés. Tisztesség, bűntelenség, önbecsülés, önértékelés és halál vagy önbecsülés, önértékelés hiánya, csirkefogóság, gazemberség és akkor élet lehetősége. A regény Sánta Ferenc Az ötödik pecsétje. Az ötödik pecsét feltörésével, János jelenéseinek könyve alapján, az apokalipszis négy angyalát követően a vértanúk, mártírok eljövetele következzék.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

KEMECSEI GYÖNGYI

Az én választásom Kosztolányi Dezsőre esett, azért is, mert tőle származik az én kedvenc versem, amit már 30 éve tulajdonképpen a sajátomnak érzek, ez a Hajnali részegség. Nagyon szeretem az ő közvetlen emberi hangját, ahogyan megszólít, ahogy úgy beszélget az olvasóval, mintha egy kanapén ülne mellettünk. És ugyanezzel a közvetlenséggel szólít meg a Hajnali részegségben is, hogy „Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.” És akkor elkezdi mesélni azt a pillanatot, amikor áll egy pesti bérház ablakában, és tulajdonképpen kibontakozik előtte egy hétköznapi csoda, amit talán eddig soha nem vett észre, ez a napfelkelte tulajdonképpen. És számomra ebben a megragadott pillanatban nem is igazán az a pillanat van benne, hanem minden, amit eddig elmulasztunk. Tehát inkább az a nagyon sok elmulasztott pillanat, ami mellett elmegyünk. Nagyon szeretem azt a csendet, ahonnan indul a vers, és egy hatalmas íven keresztül azt a katarzist, ahová megérkezik. Engem oda juttat el ez a vers, ahol én szeretek lenni. Abban a főhajtásban és alázatban, amit aziránt a valami iránt érzek, ami sokkal hatalmasabb, mint az ember. És tulajdonképpen mindig, minden pillanatban ott van körülöttünk, csak azt hiszem, nem állunk meg elégszer, hogy ezeket észrevegyük. Ahogyan a költő is mondja a vers utolsó soraiban, hogy „úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam.”

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Újlaki Alexandra

Én igazából nem egy írót, hanem egy költőt szeretnék ajánlani, Ady Endrét. Hiába olyan sokszínű a munkásága, engem a szerelmi költészete és maga a szerelmi élete fogott meg igazán. Nemcsak a magyar modern lírát teremtette meg, de tényleg a szerelmi élete is hihetetlenül érdekes. Első nagy szerelme Diósy Ödönné Brüll Adél volt, akit verseiben Lédának hívott. Hiába egy férjezett asszony volt, még öt évvel idősebb is volt Adynál, ami miatt nagyon-nagyon sok bántást kaptak, nagyon sokan elítélték őket. Rengetegszer kivitte őt magával Párizsba, amit Ady nem tudott hogy megköszönni. A kedvenc versem, ami hozzá szólt, a Lédával a bálban, ami a szerelemnek az elmúlásáról, a szerelemnek az elhalásáról szól. A második ciklusa, a második legnagyobb szerelme, a Csinszka-versek voltak. Boncza Bertának hívták a mindössze 16 éves lányt, mikor megismerkedtek levelezés közben. Az ő kapcsolatuk se volt felhőtlen, de mégis sokkal szebb volt és mégis igazibb volt, mint a Lédával való. A legszebb vers, amit szerintem neki írt, amit nagyon ajánlani tudok, az az Őrizem a szemedet, amiben nagyon szépen kifejti, hogy mennyire szereti Csinszkát, de mégis hogy öregszik meg és hogy múlik el az egész élet, amit közösen töltöttek.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Dombóvári János Imre

Az én nagy kedvenc 20. századi erdélyi magyar íróm, Wass Albert egyik jellegzetes regényét szeretném önöknek ajánlani, Elvásik a vörös csillag címmel. Ezt a regényt kronológiailag, illetve történetében is megelőzi a 13 almafa, amit bizonyára sokan ismernek. Ennek a regénynek a különlegessége, hogy 1946, a bolsevista megszállás és 1957, tehát az 56-os forradalom bosszúhadjárata között játszódik. Egy Tánczos Csuda Mózes nevű furfangos székely embert mutat be, illetve a családját. A regény első részében igazából a székely ember furfangjait, hogy magával a diktatúrával és a komisszárokkal szemben hogyan képes életben maradni úgy, hogy az erkölcsi normáinak is megfeleljen, és ugyanakkor ő se járjon rosszul. A regény második része már egy kicsit komorabb, hiszen ott már az erőteljes elrománosításnak a folyamatát olvashatjuk végig, ami elég tipikus, komor Wass Albert-i mondanivaló. Többek között azért is szeretem nagyon Wass Albertet, személyes érintettségem annyi van a dologban, hogy én is erdélyi származású vagyok, és az a történet, amelyet kivétel nélkül minden egyes Wass Albert-regényben olvasok, azt én be tudom helyettesíteni a saját neveimmel, amiket én hallottam nagyszülőktől, ottani barátoktól, rokonoktól, és nem fordul meg a fejemben, hogy amit Wass Albert leír, szinte szó szerint ne lenne igaz. Én azt hiszem, egy igazán nagyszerű könyvet olvasnak, hogyha megpróbálják Wass Albertet ezáltal is magukhoz közelebb vonzani.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Zelina Zoltánné

A kedvenc könyvem, amelyikről egy pár szót szeretnék mondani: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, egy pár napja került újra a kezembe. Valahogy nagyon felkavart, mert teljesen másképp olvastam újra felnőtt fejjel, mint ahogy ezt én is saját gyerekkoromban, és akkor, amikor a gyerekeimnek kellett elolvasni, akkor is másképp értelmeztem. A mai értelmezésben már nemcsak azt a szegény kisfiút látom, aki nagyon nehezen illeszkedett be a kollégiumi életbe, hanem sokkal-sokkal több mondanivalóját vettem észre ennek a könyvnek és értelmeztem a magam számára új módon. Hiszen mindig az volt bennünk, hogy a tisztesség, a becsület, az őszinteség jellemzi Nyilas Misit, aki gyermekként elkerül otthonról, a szüleitől, és tudja, hogy a szüleinek milyen keserves munka az, és milyen ár az, hogy ő a debreceni kollégiumban tanulhat. Mindig is arra törekedett, hogy tisztességes, becsületes gyermek legyen, de nem érezte magát jól a kollégiumban, hiszen voltak olyanok, akik kicsúfolták azért, mert ő vidékről jött, faluról jött, egy paraszti családból származott. Aztán jöttek a bonyodalmak, amikor megkapta a lutrira való pénzt, és reskontót kellett váltania. Aztán a Török úrral való kapcsolata, a Bella kisasszonnyal való levelezgetés, ami neki mind-mind lelkiismereti gondot okozott állandóan. Közben pedig olyan dolgokra derült fény, ami nekem csak most lett igazán érthető. Amikor Nagy úrral beszélget a kollégiumi szobájában és a nagy Magyarországról beszélgetnek, és arról beszélgetnek, hogy Magyarország Európának a szíve, hiszen még a térképen is úgy van, hogy a két rész megvan, a jobb és a bal kamra is, ahogy a Duna kettéválasztja az országot, és ez egy nemzeti identitást is mutat nekem, hogy már akkor felismerték, hogy milyen nagy szerepe van Magyarországnak Európa életében és az európai társadalomban. És hát nem utolsósorban azt, hogy amikor minden tisztázódik Misi feje felett, és azt mondja a bátyjának, hogy ő nem akar már többé debreceni diák lenni, ő nála akar az ő iskolájában tanulni és tanítani, de ahhoz tanulnod is kell, mondta a bátyja ő pedig csak azt felelte, hogy azt szeretném tanítani minden embernek: légy jó, légy jó mindhalálig.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Prof. dr. Dienes Dénes

Rákócziak földjén vagyunk, egy olyan regényt ajánlok, amely abba a világba vezet bennünket vissza, amikor a vezérlő fejedelem és katonái itt ezen a tájon és egyáltalán Magyarországon dicsőséges harcokat folytattak. Egy olyan regényt, egy olyan könyvet tartok a kezemben, amely Jókai Mórnak a műve: Szeretve mind a vérpadig. Ez a könyv 1882-ben jelent meg először. Sajátos év volt ez, Arany János ekkor halt meg, s Jókai azt érezhette, hogy miközben visszatekint a magyar múltra, eltűnnek mellőle a nagy kortársak, és lassan egyedül marad. A könyv témáját Thaly Kálmán – Jókainak unokatestvére volt és a kuruc kor nagy kutatója –ajánlotta a jeles írónak. Ma van egy olyan vélemény, hogy Jókait át kell írni, de ezt olyanok mondják, akik talán nem is olvastak Jókait. A Szeretve mind a vérpadig az egyik legizgalmasabb regénye, kevés benne a tájleírás, annál több a cselekmény, az izgalmas cselekmény és költői jellemrajz. Nyilvánvalóan, hogy ha valaki a kuruc kor történetét kutatja, akkor nem ezt a könyvet fogja elolvasni, de mindenesetre ez a könyv ihleti az embert, hogy utánanézzen a történeti valóságnak. Jókai ugyanis költői formában nyújtja ezt a történetet, és a központi alakját így festi meg Bocskai László kuruc főtiszt személyében. Én valamikor tinédzser koromban olvastam legelőször ezt a kötetet, ezt a regényt, ezt a munkát, és jelentősen hozzájárult a történelmi érdeklődésem kialakulásához.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Velmovszki Dóra

Az én ajánlásom egy novellára esett, amely nem más, mint Tamási Áron Az öreg pillangó című novellája. Az elbeszélések már kiskorom óta jobban megfogtak, mint a versek, hiszen a novelláknak mindig volt számomra valami tanulságuk, valami fontos mondanivalójuk. A novella egyik főszereplője egy öreg özvegyember, Mihály bácsi, akinek a hétköznapjai nagyon egyhangúan telnek. Az egyhangúságot Tamási Áron a nála megszokott módon a humorával, a vicces hangulatával próbálja megszakítani. A humor egy kicsit zűrzavarba torkollik, ami Mihály bácsi egyetlen örökösének, a mű másik főszereplőjének, Jánosnak köszönhető. Jánosban megjelennek azok a tulajdonságok, amelyek a hétköznapi emberekben is megjelennek. Ezek a mohóság, a makacsság, a vagyonéhség; és János próbálja minél hamarabb elérni azt, hogy Mihály bácsi elveszítse az életét, és ebből ő meggazdagodjon. Azonban Mihály bácsi erre rájön, és móresre akarja tanítani Jánost, és próbálja ezzel rávilágítani őt és minket is a novellának a lényegére, a novellának a mondanivalójára, hogy ezekkel a tulajdonságokkal az életben nem sok mindent tud majd elérni, nem lesz ettől boldog, nem lesz ettől felhőtlenül boldog, nem lesznek ettől barátai, nem lesz ettől családja, inkább csak mindenkit el fog tőle szakítani. Tamási Áron novelláit mindenkinek ajánlom, hiszen a szövege nagyon érthető, és cselekménye is egyszerű, azonban mindig próbál egy olyan mondanivalót adni Tamási Áron, egy olyan dologra rávilágítani, amely a hétköznapi életben is hasznos lehet. Úgyhogy minden korosztálynak tényleg ajánlom, és ha egy rossz napon elővesszük a novelláskötetét, és egy novellát elolvasunk, szerintem egy kicsit feldobja azt a napot, és egy kicsit boldogabban feküdhetünk le, és kicsit boldogabban kelhetünk majd fel.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

Urbán Zita

Mikszáth Kálmán először tavaly irodalomórán keltette fel az érdeklődésemet, amikor tanultunk az életrajzáról, és nagyon megtetszett a szerelmi története a feleségével, hogy mennyire romantikus és egyedülálló a magyar irodalomban. Utána elkezdtünk foglalkozni a novelláival, és akkor jöttem rá ennek a műfajnak a praktikáira, hogy a mai sürgető, gyors világban mégis tömörségével és rövidségével tud adni egy kis szabadságot, és úgy érezzük, hogy foglalkozunk a magyar irodalommal, még ha nincs is annyi időnk. A jó palócok kötetét olvasva nagyon bele tudtam maga képzelni a környezetébe és a világába, ugyanis mindig érdekelt a magyar népi kultúra, és nagyon egyedi és érdekes szempontból mutatta ezt be. Tehát nem ezt az elképzelt, romantikus idillt mutatta be, hanem igenis az emberi érzésekről és a valóságról írt, hogy akkor sem volt minden fenékig tejföl, és hogy az embereknek akkor is megvoltak ezek az érzéseik, amik sokszor csúnyák és rosszak, de mégis ettől ember az ember, és külön tetszett, hogy ezt nem nyíltan mondta ki, hanem nagyon szép képi világon keresztül mutatta be. De mégis egyértelművé tette az ember számára, hogy mire akar utalni, és a tájnak és a környezetnek is nagyon sok szerepet adott, ami külön jó volt, mivel ezzel egy kis meseszerűséget vitt az egészbe, és tényleg, nekem nagyon jó volt, hogy egy-egy bioszlecke vagy törilecke között pihenésképpen elolvastam egy-egy novellát a tizenötből, és felüdültem, és új lendülettel tudtam utána folytatni a tanulást. Ezért tényleg mindenkinek ajánlom, aki bármennyi kis időt szeretne szánni az irodalomra, de mégsem tud egy-egy regénybe belekezdeni.

Klasszikus irodalom. Frissítés most!

 Schweitzer Tamás

Gyerekkorom egyik kedvenc könyvét tartom a kezemben, nagyon megviseltes két kötet két részben. A sárgult lapjai lassan szét-szétperegtek, na, nem az idő fogától, vagy nem csak az idő fogától, hanem azért is, mert annyit forgattam annak idején. Nagymamám testvére volt az, aki igazából megszerettette velem a régi magyar szépirodalmi írókat: Jókait, Gárdonyit, és valamikor övé volt ez a kötet, amit édesanyámnak születésem előtt egy hónappal adott ajándékba. Már az első oldalon nagyon képszerűen, élvezetesen lehetett olvasni két kisgyerekről, ahogy a patakban fürdenek, és már az első lapok elején olyan kalandba keverednek, hogy a török elrabolja őket. Ez az élményszerű, képszerű olvasás valószínűleg végigkísérte az életemet, nagyon sokat és nagyon sokat forgattam nemcsak ezt a könyvet, hanem sok más kalandregényt. Igazából a történelem mindig is érdekelt, és ekkor tudatosult bennem, hogy Magyarországnak azt a részét éljük a könyv által, amikor három részre szakadt az ország, és ez a kis ország próbált küzdeni azért, hogy életben maradjon. Azért ajánlanám a fiataloknak, mert két kötete ellenére azért nem túl nagy, és bár nincsenek benne képek, hiszen ahhoz szoktunk, nagyon-nagyon olvasmányos, párbeszédes leírás. Nagyon sok mindent kapunk belőle szerelemről, harcokról, kalandokról, földrajzi helyekről és az akkori, az 1500-as évek, 1552-es évek körüli Magyarországról.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor