Schmitt Pál köztársasági elnök látogatása A Magyar Nyelv Múzeumában

Schmitt Pál köztársasági elnök, a 2011. június 17-én és 18-án Széphalmon megrendezett első anyanyelvi juniális védnöke a rendezvényre is ellátogatott. Június 18-án A Magyar Nyelv Múzeumában részt vett és beszédet mondott a „Nyelv és lélek”. A magyar nyelvi kultúra nagy alakjai című konferencián, majd megtekintette a múzeum kiállításait, a Kazinczy Emlékcsarnokot és Kazinczy Ferenc és családtagjai sírját.

Schmitt Pál köztársasági elnök beszéde Széphalmon az anyanyelvi juniálison, 2011. június 18-án

Tisztelt Egybegyűltek, a magyar nyelv barátai!

Három anyanyelvi-kulturális szervezet vezetője, Grétsy László, Pomogáts Béla és Balázs Géza megkért, hogy vállaljam el az első anyanyelvi juniális fővédnökségét, valamint itt Széphalomban, a Magyar Nyelv Múzeumában nyissam meg az anyanyelvi szervezetek első közös rendezvényét, a juniálist.

Örömmel teszek eleget kérésüknek.

Jó látni, hogy ez a múzeum nemcsak a múlt, a holt szavak tárháza, nemcsak a magyar nyelv sok évezredes történetét ismerteti meg az érdeklődőkkel, hanem felmutatja annak
elevenségét, frissességét is. Most pedig még inkább élettel telik meg – a juniális programjaival.

Sokszor halljuk, hogy hiányzik a magyar emberekből az összefogás. Az anyanyelvi civil
szervezetek példamutató összefogásának lehetünk azonban tanúi Széphalomban, amelyet egy ideje „a magyar Weimarnak” is neveznek. Itt vannak az Anyanyelvápolók Szövetségének, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoportnak, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodának, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának a tagjai. Itt vannak ebben a szép házban, amelyet Radványi György Kazinczy naplójának ihletésére álmodott meg, s amely egyre inkább a magyar nyelv zarándokhelyévé kezd válni.

A mostani konferencia címe: Nyelv és lélek. A cím Kosztolányi Dezső szinte kultikus könyvéből származik, amelyben Kosztolányi nyelvművelő elveit megfogalmazta, s amelyek azóta széles körben elterjedtek.

A „Nyelv és lélek” cím alatt irodalmárok és nyelvészek hajtanak fejet, tisztelegnek a magyar nyelv nagyjai, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Fábry Zoltán, Karinthy Ferenc, Szabó T. Attila, Lőrincze Lajos és a nemrég elhunyt Benkő Loránd előtt.

Olyan írókról, költőkről és nyelvészekről van szó, akik példamutató módon cselekedtek a magyar nyelvért, és ezért nem mindig kaptak dicséretet, sőt sokszor áldozatot is kellett vállalniuk. Életútjuk különböző, de egyben összetartoznak: mind szerették, féltették, és művelték anyanyelvüket. Munkásságukban összetalálkozott nyelv és irodalom, nyelv és lélek.

Illyés Gyula írja:
„Alig van ország, ahol, mint nálunk, annyi szépíró műveiből lehetne külön könyvet vagy könyvecskét összeállítani ilyen címmel: Anyanyelvemről”.

Ebből is látható: a magyar kultúra nyelvközpontú kultúra. Számunkra a nyelv különleges érték. Ezért van létjogosultsága a Magyar Nyelv Múzeumának, ezért kell ide, Kazinczy földjére és sírjához elzarándokolnia minden „emelkedettebb lelkületű” magyarnak - ahogy azt Petőfi javasolta, amikor meglátogatta Kazinczy sírját.

Különleges hangulat és erő fogja meg az embert itt, Zemplén megyében, honfoglalás kori temetők közelében, Patak és Újhely tőszomszédságában, a modern magyar nyelv szülőföldjén, a bájos Széphalomban, ahonnan Kazinczy irányította a nyelvújítást. Ennek a nyelvújításnak is köszönhetjük, hogy ma magyarul beszélünk, hogy magyarok maradtunk. Köszönet ezért Kazinczy Ferencnek, a „széphalmi szentnek”, minden egykori és mai követőjének.

Nagyon örülök, hogy a juniális mottója a „nyelv és lélek”. Sokszor beszéltem sportolókkal, akiknek mindig elmondtam, hogy a test mellett a lélek is erősítést igényel, hiszen, ha belegondolunk, az egész életünk és jellemünk lelki dolgokból lesz teljessé.

A szeretet, a szolidaritás, az akaraterő, a büszkeség, az alázat, a méltóság, a fegyelem, a kitartás, a hit mind-mind lelki dolgok. Szoktam mondani, hogy a sport is csupán arra szolgál, hogy felkészítse a testet a lélek virtusainak végrehajtására.

Milyen szép gondolat, párba állítani nyelvünket és lelkünket! Idáig úgy mondottuk, hogy a szem a lélek tükre. Ez minden bizonnyal igaz és szép mondás. A nyelv is lehet a lélek tükre, hiszen egymást képesek kölcsönösen kifejezni, emelkedetté tenni.

Kérem, engedjék meg, hogy Kazinczy Ferenc szavaival kívánjak jó tanácskozást, múzeumi barangolást, kalandos múzeumok éjszakáját! Idézem:
„A nyelv egyik legféltőbb dísze a nemzetnek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője”.

És még egy szép gondolat, amelyet Illyés Gyula írt Kosztolányi kötete élére: „Erős várunk a nyelv”.

Igen, a nyelv erő, a nyelv a megtartónk. Köszönet mindazoknak, akik nemcsak használják, hanem pallérozásán is fáradoznak.
Köszönet az anyanyelvápolóknak!

Jó tanácskozást, kellemes érdekes nyelvi barangolásokat kívánok – és kérem, hogy minden évben jöjjenek el, ha lehet, még nagyobb számban, ide, Széphalomba!

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitva tartás: november 2-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor