Száz éve avatták fel Kazinczy Lajos szobrát Széphalmon

Büszke fejtartású, okos tekintetű szobor néz le ránk egy kőemelvényről az emlékcsarnok mellett. Szemeiben tűz lobog, elszántság és akarat, akárcsak apjáéban, kinek örökségét ő vitte tovább. Ő: Kazinczy Lajos, a széphalmi mester legkisebb gyermeke. Aki mégis a legnagyobb lett… Kazinczy Lajost, a tizenötödik aradi vértanút – Pásztor Emil megnevezése – 1848. október 25-én végezték ki Aradon. A Legifjabb Kazinczy-sarj „sok szempontból folytatója volt apja eszméinek és harcának. Saját életműve nemcsak fényt kap az apjáétól, hanem ki is teljesíti azt a magyar reformkor és 1848 eszmevilágával s a fegyveres harc és vértanúhalál hősi vállalásával” – írta Pásztor Emil, aki A Magyar Nyelv Múzeuma ötletadója is volt.

Kazinczy Lajos szobrát 100 esztendeje, 1911. május 28-án avatták fel Széphalmon, a család egykori lakóháza helyén álló emlékcsarnok mellett. Az emlékművet Kazinczy Gábor ny. ítélőtáblai bíró állíttatta saját költségén. Tóth András debreceni művész (Tóth Árpád költő édesapja) tervezte és készítette a bronz mellszobrot, melyet már 1910 szeptemberében felállíttattak ugyan, de csak 1911. május 28-án lepleztek le (egy napon a sátoraljaújhelyi Kossuth-szobor felavatásával).

Az ünnepségen Szirmay István Zemplén vármegyei főügyész méltatta Kazinczy Lajost, majd Kazinczy Gábor „átadta” a szobrot A Magyar Tudományos Akadémiának, a kert akkori gazdájának. Váczy János, az Akadémia képviselője így szólt a vértanúról: „Azon eszmék, amelyeket Kazinczy Ferenc az irodalomban hirdetett, politikai és társadalmi életünket is hovatovább áthatották, és midőn a magyarnak élet-halál között kellett választania, három fia jelenik meg a küzdőtéren, ápolva s őrizve az apa dicső hagyományát, de egyik sem hívebben és elszántabban, mint a legkisebb, Kazinczy Lajos. Nagy katonai tehetségével, szervező elméjével, rettenthetetlen bátorságával szabadságharcunk halhatatlan bajnokai közé küzdi magát…”

A szoborról Váczy a következőket írta 1911-ben: „A mellszobor honvédtábornoki ruhában, tölgyággal díszítve ábrázolja Kazinczy Lajost. A 230 cm magas, elsőrendű tömör haraszti kőből készült talapzat régi görög stylű négyzetes pyramisoszlop, amely szép összhangba olvad a mausoleum görög styljével s Kazinczy Ferenc sírkövével. Maga a szobor 90 cm, közel másfél életnagyságú, bronz, sötét színre patinálva. Az emlék a mausoleum és sírkő között emelkedik, egyaránt látható a mausoleumtól s a kert nagyobb részéből s mintegy őrt áll azon ösvény bejáratánál, amely Kazinczy Ferenc sírjához vezet.”

Forrás: Pásztor Emil: A tizenötödik aradi vértanú. Kazinczy Lajos. Dokumentum-életrajz, Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Katonai Kiadó, 1979.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitva tartás: november 2-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor