Megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma állandó kiállítása

2010. szeptember 29-én Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelene és jövője címmel megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma állandó kiállítása. A kiállítást dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Köszöntőt mondott Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely város polgármestere, dr. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője. Dr. Kováts Dániel ny. főiskolai tanár a szintén most megnyíló Busa Margit Könyvtárat, a széphalmi nyelvmúzeum szakkönyvtárát mutatta be a megjelenteknek. A megnyitó után a vendégek megtekintették az új, interaktív nyelvészeti tárlatot.

A kiállítás szinopszisa

Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelene és jövője

Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelene és jövője címmel épült meg A Magyar Nyelv Múzeuma nagyszabású, interaktív állandó kiállítása, a széphalmi intézmény legfontosabb tartalmi egysége. A tárlat alapcélja az, hogy a 21. század igényeinek megfelelően, a kor technikai lehetőségeit felhasználva, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megmozgató, ismeretterjesztő módon tudományos és kreatív, ösztönző módon játékos formában mutassa be nemzeti kultúránk alapjának: anyanyelvünknek a titkait, szépségeit és történetét. Az állandó kiállítás méltó párja a közelében álló Kazinczy Emlékcsarnoknak, és az a tény, hogy tárlatnak otthont adó épület egy nemzeti zarándokhely (az Emlékcsarnok és a Kazinczy-sír) mellett várja a látogatókat, még hangsúlyosabbá teszi a bemutató kultúraközvetítő, hagyományápoló, nemzeti öntudatot erősítő jellegét.

A kiállítás helye a széphalmi épület emeleti terme és annak előtere.

Az előtér (28 m2) az Európa tér nevet viseli, itt kapnak helyet a magyar nyelv a világban, a magyar nyelv kapcsolata (hasonlóságok és különbségek) a világ nyelveivel és a magyar nyelv rokonítási kísérletei részegységek. Bruegel Bábel tornya című festményének nagyított másolata és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) bemutatása a világ nyelveinek sokszínűségre, ugyanakkor a nyelvek egyenlőségére is felhívja a figyelmet. A látogató információkat kap a magyar nyelv rokonairól, illetve a magyar nyelv tulajdonságairól: az indoeurópai nyelvekétől eltérő alaktani, mondattani és szemléletbeli sajátosságairól. Az olvasnivalót gazdag hang- és mozgóképanyag egészíti ki, mely nyelvi és kulturális, genetikai rokonaink életébe, népművészetébe ad betekintést. A látogatót Török Elemér Köszönet mindenért néked című költeménye „kíséri át” a kiállítás második egységébe.

A Hungária tér elnevezésű nagyterem (135 m2) három fő egységből áll.

A magyar nyelv múltja szakasz bemutatja nyelvünk történelmét, fejlődését; a magyar nyelvemlékeket, külön tárgyalja a rovásírást, és szól nyelvünk-irodalmunk nagyjairól (pl. Balassi Bálintról, Pázmány Péterről, Apáczai Csere Jánosról és másokról), az első magyar könyvekről, irodalmi művekről. Az első „toronyban” egy középkori (a Halotti Beszéd korabeli) temetési jelenetet láthatnak a látogatók, miközben felvételről meghallgathatják az egykor a sír fölött elmondott beszédet; egy fal menti fülkében pedig egy kódexmásoló figuráját tekinthetik meg. A tájékozódást ismertető, összefoglaló szövegek és fogalommagyarázatok, valamint az adott kort és kulturális környezetet idéző tárgyak segítik. Mindegyik „állomáshoz” tartozik hanganyag, így meghallgatható az első eredetiben fennmaradt oklevelünk, a Tihanyi alapítólevél (1055) szövege is, az iratban említett helynevek egy térképen (Csete Ildikó textilművész alkotása) azonosíthatók. Az anyanyelvünk életereje kiállításrész bemutatja a nyelv mint fő kultúrahordozó erejét; a magyar nyelv jelképes szövegeit hangban és képben (pl. Boldogasszony Anyánk, Himnusz, Szózat stb.) valamint kitér a retorika és a jelbeszéd témakörére.

A magyar nyelv táji és társadalmi rétegek szerinti tagozódása egység előtárja a tájnyelvek sajátosságait, a nyelvjárást stilisztikai céllal felhasználó szépirodalmat, valamint a névkultuszt és annak tárgyi vonatkozásait. A nyelvjárási toronyban a kilenc nagy magyar tájegység egy-egy jellegzetes szövegét hallgathatják meg a látogatók, az elmélyülést feliratok és az adott tájegységet bemutató kisfilmek segítik.

A tárlat szemléletesen mutatja be az informatika korának nyelvét, az úgynevezett másodlagos szóbeliséget és írásbeliséget, az új beszéltnyelviséget: régi és újabb technikai eszközök – rádiók, írógépek, mobiltelefonok, számítógépek – tudatosítják a nyelvhasználatunkat befolyásoló tárgyi tényezőket.

A kiállítás a Schola Ludussal zárul: a régi olvasókönyvek színes sorának megtekintése és a nyelvi humor szemelvényeinek elolvasása után látogatók nyelvi játékok (mozgásos – pl. szókirakó a padlóra festett négyzetrácsokon – és számítógépes játékok) kipróbálásával búcsúzhatnak a tárlattól, miközben a falakon képverseket és jeles magyarok anyanyelvünkről mondott és írt vallomásait olvashatják. A jeles magyar nyelvészek fala nyelvtudományunk kiemelkedő képviselőinek állít emléket.

A tárlat összegzést ad anyanyelvünk történetéről, szemléletes módon szól a magyar nyelv legfontosabb vonásairól, jelenkori nyelvünkről; elhelyezi a magyar nyelvet a világ nyelvei között, és utal történelmi, kulturális meghatározottságára is. A kiállítás a multimédia eszközeinek felhasználásával, számos képpel, hanganyaggal, filmmel és tárggyal válik interaktívvá, egyszerre szórakoztatóvá és ismeretterjesztővé, és így nyújt maradandó nyelvi-kulturális élményt a gyerekeknek és felnőtteknek (érdeklődőknek és szakembereknek) egyaránt.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitva tartás: november 2-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor