Az év szava: GASZTROFORRADALOM

Veszelszki Ágnes gondolatai: A főzős műsorok, a változatos szakácskönyvek, a kulináris utazások, az együttfőzés mint közös program, a gasztronómiai élmény mint társasági beszédtéma mind-mind azt bizonyítják, hogy az étel és az étkezés szinte forradalmi szerepnövekedésének vagyunk a szemtanúi. Az étkezési kultúra, a gasztronómia egyre több helyütt számít művészetnek, a televíziós főzőműsorok a korábbi mellőzött helyről főműsoridőbe kerültek, új (nevű) foglalkozások alakultak ki (gasztroesztéta, gasztroblogger, gasztrofotós, food stylist), a gasztroszemélyiségekből akár (világ)sztárok is válhatnak. Ahogyan a médiában szereplők főznek, ahogyan az étellel bánnak, hatással van a hétköznapi szakácsok életére is, és sokak számára már követendő eszménnyé vált. A jelenség magyarázataként a téma kutatói egyrészt a fogyasztói társadalom kiteljesedését, másrészt pedig a polgári élet iránti nosztalgiát szokták említeni.

Szavazatot kapott még: aszfaltpárt, okos- előtagú szavak, pl. okosodó otthon, önvezető autó.

 

Az év antiszava: ÉLMÉNYLŐTÉR

Balogh F. András indoklása: Somogyban bukkantunk erre a furcsa szóképződményre: élménylőtér. Antiszó, mert az összetett szó két tagja tökéletes ellentétet mutat: az élmény pozitív jelenség (igaz, ma már mindenki élményt hajszol), a lőtér viszont a fegyverhasználatra készít fel, amihez az emberölés képzete társul, tehát teljesen negatív érzelmeket kelt. Az élménylőtér megnevezés hasonlít a sokat ostorozott békeharc kifejezésre. A béke és a harc ugyanis nem férnek meg egy szóban. Az akár emberöléshez vezető gyakorlatozó tevékenységet – még ha az közérdeket is szolgál – élménynek nevezni nem pusztán olcsó nyelvi divat, hanem emberellenes. A megnevezésből teljességgel hiányzik a humánum, az együttérzés, és az ember iránti tisztelet. Lám, ide vezet a sulykolt nyelvi divat: élményfürdő, látványpékség, élményfőzde…, élménylőtér. Vajon holnap lesz élménytemető is? Érdemes lenne megálljt parancsolni az efféle otrombaságoknak!

Helyezést ért el: kamupárt, támadáscunami, figyelemgazdaság, mellbimbótapasz, embersétáltatás, hájfelfogó bugyi, influencer.

 

Az év ifjúsági szava: MULATÁSI

Balázs Géza véleménye: „Mindenki bulibáró, valamennyien szeretünk mulatni. Aki eljön a koncertünkre és meghallgat minket, szerintem mind azért jön, mert szeret bulizni. Ez a közös bennük: a mulatási” – nyilatkozta Kis Grófo, a fiatal énekes. A szó jelentése egy, a bulizásra, táncra, zenére, evés-ivásra utaló hajlandóság, életérzés, másként: a partihangulat. A néhány éve felbukkant mulatási szó nyelvtanilag szokatlan. Látszólag melléknév, mondatbeli szerepe alapján azonban főnév. Bár nem ritka, hogy egy melléknév a jelzői szerkezetből a jelzett szó jelentését fölveszi, a mulatási esetében nehéz megmondani, mi a hiányzó főnév: nóta? kedv? idő? hangulat? Úgy is vélhetjük, hogy felszólítást tartalmaz: mulassunk! Eleinte tréfásan, esetleg gúnyolódva további szavakat is alkottak a mintájára: veretési, csapatási, nyelési, bulizási, cigizési, tanulási (utóbbiak jelentése talán ez: 'Menjünk ki cigizni!', 'Tanuljunk!'). Az egyszeri szóalkotás, a mulatási egy szócsalád – nyelvtanilag és esztétikailag kifogásolható – mintaadó szava lett. Így az év antiszava is lehetne.

További javaslatok voltak: zs-listás, zsírkutya.

 

Az év költői szava: SÁRGA KANKALIN

Balogh F. András méltatása: Kányádi Sándor emelte be ezt a költői képet a köztudatba híres versével, amelyben a halottaitól búcsúzik.

„Fekete pohárban sárga kankalin.
Sokasodnak a halottaim.
Anyám volt az első sárga kankalin.
Gyűlnek, egyre gyűlnek a halottaim –
Nem fér a pohárba már a kankalin.”

Most mi búcsúzunk tőle, de nem csak tőle, hanem attól az író- és költőgenerációtól, amelyik a sötét 20. században megtalálta a szó erejét és varázsát, valamint megfogalmazta az elmúlt század fájdalmát és örömét. A 2016. esztendőben szinte egyszerre ment el Kertész Imre, Esterházy Péter és Csoóri Sándor, majd 2018-ban eltávozott az utolsó nagy öreg is, Kányádi Sándor. Velük lezárult a magyar irodalomban az a 20. század, amely az emberi történelem mélypontját képezte: talán e mélypont ellensúlyozására jöttek létre az írott szó remekművei és a csodálatos költői életutak.

Javaslat volt még: tarkázó asszony.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: október 29-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor