2014

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Magyar Nyelv Múzeuma a 2014 augusztusától 2015 májusának végéig valósította meg Széphalmi Szó-Kincs-Tár(s) című múzeumpedagógiai pályázatát (TÁMOP-3.2.13-12/1-2013-0071). Kiadványunk a Múzeumpedagógiai nívódíjas program keretében jelent meg.

Az Anyanyelvi kalandpálya múzeumpedagógiai füzet három korosztály (óvodások, általános iskolások és középiskolások) számára kínál nyelvi játékokat, nyelvi humort, nyelvi örömöt; szórakoztatva mutatja meg anyanyelvünk gazdagságát, kreativitását, rugalmasságát.

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Magyar Nyelv Múzeuma a 2014 augusztusától 2015 májusának végéig valósította meg Széphalmi Szó-Kincs-Tár(s) című múzeumpedagógiai pályázatát (TÁMOP-3.2.13-12/1-2013-0071). Kiadványunk a Múzeumpedagógiai nívódíjas program keretében jelent meg.

A Kazinczy, a széphalmi Orpheus a nagy nyelvújító életét tekinti át játékos, ismeretgazdagító kérdésekkel, feladatokkal; külön fejezetet szentelve a Kazinczy és a művészetek témának. A múzeumpedagógiai füzet a diákoknak és a felnőtteknek (különösen a pedagógusoknak) is kínál élményeket és ismereteket, közelebb hozva Kazinczy alakját a ma emberéhez.

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Magyar Nyelv Múzeuma a 2014 augusztusától 2015 májusának végéig valósította meg Széphalmi Szó-Kincs-Tár(s) című múzeumpedagógiai pályázatát (TÁMOP-3.2.13-12/1-2013-0071). Kiadványunk a Múzeumpedagógiai nívódíjas program keretében jelent meg.

A Nyelvünk, életünk múzeumpedagógiai füzet a nyelv kevéssé emlegetett, de a 21. századi mindennapjainkat meghatározó titkaiba avat be; érdekes formai megoldással, a feldolgozás során a beszélgetésre, egyéni gondolatok kifejtésére is lehetőséget kínálva.

Nyiri Péter

Előszó

A Múzsák Kertje sorozat második kötetét adjuk most olvasóink kezébe, azzal a céllal, hogy A Magyar Nyelv Múzeuma körül az elmúlt több mint öt és fél esztendőben kialakult szakmai műhely munkáját bemutassuk. A széphalmi intézmény küldetése szerint a hazai anyanyelvi művelődés, anyanyelvi ismeretterjesztés és nyelvművelés egyik központja, sajátosan összetett helyszíne. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy rendszeresen szóljunk kutatási eredményeinkről, tudományos és ismeretterjesztő tevékenységünkről. 2013-tól A Magyar Nyelv Múzeuma a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként, főosztályaként működik, s az elmúlt esztendő többszörösen is igazolta, hogy e váltás hasznos és sikeres volt. Közművelődési és múzeumpedagógiai profilunkat hatékonyan megerősítettük, egyre színvonalasabb és egyre tartalmasabb rendezvényeket kínálunk, és egyre több fiatalt tudunk elhívni a Kazinczy-emlékhelyre. Mindez tudományos munkánkat is termékenyen segíti, hiszen a látogatói visszajelzésekből egyrészt felmérhetjük a kulturális igényeket, érdeklődési köröket (s ez kutatásokra ösztönöz), másrészt az anyanyelvi művelődési tapasztalatokat tanulmányokban, esszékben tesszük közzé, tanulságul a szakemberek: muzeológusok, pedagógusok és általában a kultúrában és a kultúráért munkálkodók számára.
A Petőfi Irodalmi Múzeum által biztosított széles körű szakmai háttér és az anyanyelvi és irodalmi szervezetekkel kialakított jó kapcsolat révén szakmai műhelyünk is erősödött, így kötetünk tartalma is gazdagodott. Az anyanyelvi kultúra témakörébe sorolható szövegeket, huszonöt szerzőnk írását (több esetben írásait) öt rovatba rendeztük.
Elsőként a Széphalmon, a III. Anyanyelvi juniálison megrendezett Weöres Sándor-esszékonferencia előadásait közöljük (Weöres 100). A június 22-én, Weöres Sándor születésének századik évfordulóján tartott találkozó jó alkalom volt arra, hogy nyelvről és irodalomról e két terület természetes összefonódását hangsúlyozva beszéljünk, hiszen a Psyché szerzője a tartalomnak és a formának is egyszerre ösztönös és tudós mestere, anyanyelvünk művésze, titkainak (és a lét titkainak) ismerője volt. Konferenciánkon így hallhattak az érdeklődők Weöres Sándor személyéről, különös költői világáról (Pomogáts Béla), verseinek rímes-játékos hangtani-szövegtani vonásairól (Nagy L. János), szójátékairól, újszerű nyelvi megoldásairól (Fráter Zoltán), költészetének ihletettségéről vagy kiszámítottságáról (Balázs Géza), érdekes-rejtelmes egyszavasairól (Minya Károly), műveinek anyanyelv-pedagógiai lehetőségeiről (Dénes Ágota) és a gyermekverseiben megtapasztalható harmóniáról és teljességről (Nyiri Péter).
2013-ban A nyelv lelke, a lélek nyelve címmel (ez kötetünk címe is) folytattuk a Testvérmúzsák elnevezésű művelődéstörténeti előadás-sorozatunkat, melynek célja az volt, hogy a magyar kultúra kevésbé ismert és emlegetett területeire nyújtson betekintést az érdeklődők számára. Előadóink anyanyelvünk sokszínűségéről, rétegzettségéről, a különböző művészeti ágak titkairól és a kultúrateremtő gondolatokról, érzelmekről beszéltek, és bemutatták a testvérmúzsák (az egymásra ható, egymást ösztönző tudományok, művészetek) kapcsolatát, a kultúra termékeny hálózatát. Az előadások írásos, szerkesztett változatát a Testvérmúzsák rovatban jelentetjük meg. A színes tematika érinti a 19. századi asszonyok, elsősorban a nyolc gyermeket világra hozó Kazinczy Ferencné gróf Török Zsófia sorsát (Jászter Beáta), a nyelvújítás „lélektanát”, a magyar nyelv megújításának érzelmi, lelki motivációit (Kováts Dániel), a Kazinczy-kori börtönéletet, mai börtönnyelvi kitekintéssel (Rózsahegyi Tamás), a nyelvtudomány irányait, a leíró nyelvészet kutatási területeit (Horváth Péter). Beszámolunk a jelenkori nyelvújításról, napjaink új szavairól, kifejezéseiről (Minya Károly), kalandozunk a sportnyelv világában (Nyiri Péter), elsősorban a futballnyelvi és sajtónyelvi közegben (Kocsis Norbert), és szólunk a neologizmusokról a dalszövegírás kapcsán (Hujber Szabolcs).
Nyelvünk mesterei címmel új rovatot indítunk: írásaink anyanyelvi kultúránk nagy művészeit és alkotásait mutatják be. Ennek jegyében egy karácsonyi kántáló történetét ismertetjük (Péter László), megtudjuk, hogyan vélekedett Kazinczy az európai nyelvekről (Gyapay László), beszámolunk a széphalmi mester Kolozsvárott, Kenderesi Mihálynál tett látogatásáról (Kovács Ida). Kossuth Lajos halálának 120. évfordulóján a nyelv és az emberi méltóság kérdését tárgyaljuk (Tusnády László); és szólunk Tömörkény István humoráról (Bogdán Lajos).
Az Anyanyelvi művelődés fejezet szűkebb témánk, az anyanyelvi művelődés, a nyelvművelődés kérdéseire keres válaszokat. Örvendetes tény teszi időszerűvé a beszédművelési mozgalom nyelvművelés-történeti jelentőségének fejtegetését (Kerekes Barnabás), hiszen 2013 októberében A Magyar Nyelv Múzeuma gyűjteményébe került a Beszélni nehéz! című rádióműsor és „utódja”, a Szóról – Szóval adássorozat levelezése, mintegy 85 ezer levél. Olvashatunk nyelvmúzeum-pedagógiai tapasztalatokról is (Leskó Sándorné), és arról, hogy a széphalmi intézmény milyen (újszerű) megoldásokat kínál közművelődési tevékenységében (Szathmáry-Király Ágnes). Emellett bemutatjuk a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum új, A Szép és a Jó. Kazinczy Ferenc és a művészetek című Kazinczy-kiállítását is (Fehér József).
Szemle rovatunkban az elmúlt esztendőben megjelent nyelvészeti-irodalmi kiadványokból válogattunk. Ismertetjük Kazinczy Szép literatúra című kötetét, mely a Kazinczy Ferenc műveinek kritikai kiadása sorozatban jelent meg (Kováts Dániel), Balázs Géza A pesti nyelv kötete kapcsán a főváros sajátos nyelvi világába kapunk betekintést (Veszelszki Ágnes), hírt adunk a Kazinczy Ferenc Társaság (A Magyar Nyelv Múzeuma egyik legfontosabb szakmai partnere) Széphalom évkönyvének legújabb, 23. kötetéről (Fehér József). Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében címmel jelentette meg szatmári helynévi kutatásainak szépirodalmi rangú összefoglalását (Tusnády László), A világhálóba keveredett ember  rövid esszéi pedig az internet hatásairól vallanak (Massányi Kinga).
Kötetünk szövegei érthető, olvasmányos stílusban, a tudományos ismeretterjesztés jegyében, tudományos hitelességgel szólítják meg az olvasót. Fiatalok és felnőttek, szakemberek és érdeklődők is haszonnal forgathatják a Múzsák Kertjét, kiadványunk oktatási segédanyagként is alkalmazható. A tanulmányok számos olyan témát tárgyalnak, amelyekről nem vagy alig hallhatunk a közoktatásban, illetve az ismeretterjesztésben, ezzel is segíti A Magyar Nyelv Múzeuma küldetését: a nyelvi-irodalmi hagyományok megismertetését, valamint a magyar nyelv és kultúra iránti elkötelezettség, az anyanyelvi felelősség érzésének erősítését. Így, e munka: irodalomtörténészek, nyelvészek, muzeológusok és az olvasók, látogatók munkája, együttműködése nyomán lesz Széphalom valóban a múzsák (művészetek és tudományok, ihlető-ösztönző gondolatok, eszmék és tettek) találkozóhelye, anyanyelvünk otthona.

Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon:
  +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: facebook.com/nyelvmuzeum | GPS koordináták: 48.436420, 21.622054

Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás:  április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitva tartás: november 2-től, 8-tól 16-ig.

lablec logosor